A Fővárosi Törvényszék G.44425/2015/45. számú határozata érvénytelenség megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 49. §, 78. §, 121/A. §, 157. §, 233. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. §, 6:88. §, 6:89. §, 6:90. §, 6:95. §] Bíró: Kolozs Balázs

A dr. Révész Tibor (cím3.), ügyvéd által képviselt

Felperes1 (cím2) felperesnek

a dr. Tomcsányi Tamás (cím7.), ügyvéd által képviselt

Alperes1 (cím1.) alperes ellen

érvénytelenség megállapítása és más iránti perében a bíróság meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére tizenöt napon belül 3.175.000.- (hárommillió-százhetvenötezer) forintos perköltséget.

A felperes a perben felmerült költségeit maga köteles viselni.

A felperes illetékmentessége folytán le nem rótt 1.500.00,- (egymillió-ötszázezer) forintos eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet írásban, három példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

I n d o k o l á s :

I.

A lefolytatott tárgyalás alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes tulajdonában állt a Budapest VII. kerület helyrajzi szám1 helyrajzi szám alatti, a természetben a cím11 szám alatt található, kivett lakóház, udvar megjelölésű, 1054 nm-es ingatlan.

A felperes megbízásából 2014. február 7-én a ingatlanforgalmi szakértő ingatlan értékforgalmi szakértőként szakvéleményt adott az ingatlan igény-, per- és tehermentes állapotára vonatkozóan. A szakvélemény értelmében az ingatlan, mint beépítetlen telek piaci forgalmi értéke 285.500.000,- forint. A ingatlanforgalmi szakértő 2014. június 3-án született értékbecslés aktualizálása értelmében az ingatlanpiacon nem történt változás, amely a korábban megállapított érték módosítását indokolná, így a korábbiakban megállapított érték továbbra is érvényes.

A felperesi önkormányzat a 2014. július 24-ei pályázati felhívás után 2014 novemberében megkísérelte az ingatlant értékesíteni nyilvános árverés útján, azonban a 285.500.000,- forintos irányár mellett árajánlat az ingatlanra nézve nem érkezett, ekként az értékesítés eredménytelennek minősült.

2015. február 16. napján a ingatlanforgalmi szakértő a korábbi értékbecslését aktualizálva megállapította, hogy ingatlan piaci elemzések alapján az elmúlt időszakban lényeges változás nem történt a piacon, az árak stagnálnak, ezért az ingatlan korábbiakban megállapított értéke továbbra is érvényes, az 285.500.000,- forint.

Az aktualizált szakértői vélemény ismeretében az alperesi képviselő testület 2015. március 25-én, a 136/2015. (III.25.) határozattal ismételten az értékesítésről döntött. A fenti számú képviselő testületi határozatban meghatározott irányár az értékbecslésnek megfelelően 285.500.000,- forintban került megjelölésre azzal, hogy az ajánlattevő által megajánlott vételár az irányárnál legfeljebb 10%-al lehet alacsonyabb. Szerepel a határozatban az, hogy a képviselő testület a pályázati felhívás elkészítése és az eredményes pályázatok esetén lényeges bírálati szempontként veszi majd figyelembe az ajánlati árat, a pályázó által megvalósítani kívánt funkciót és a pályázó által vállalt beépítési határidőt.

2015. július 20-án hozta meg a felperes képviselő testületének pénzügyi és kerületfejlesztési bizottsága a pályázati versenyeztetés eredményéről szóló, 784/2015. (07.20.) számú határozatát, amelynek értelmében a pályázat nyertese az alperesi vevő, mint egyetlen ajánlattevő, 260.500.000,- forintos vételi ajánlattal. A nyertes pályázatban az alperes megvalósítandó funkcióként lakóépület vagy hotel funkciót vállalt 2018. december 31-ei határidővel. A fenti határozat értelmében a beépítési kötelezettség határidőre nem teljesítése esetén az önkormányzat választása szerint a vételár 50%-ának megfelelő összegű kötbért kötnek ki, vagy az önkormányzat választása szerint a vevő által megfizetett vételáron az adásvételi szerződésben kikötött visszavásárlási jogot gyakorolhatja a vételár 20%-ának megfelelő kötbér kikötése mellett.

A vevő kérésére a 2015. augusztus 5-ei rendkívüli ülésen a 869/2015. (08.05.) számú határozatával a képviselő testület bizottsága módosította a korábbi határozatát, és a vételár, valamint a lakóépület vagy hotel funkció megvalósítási határidejének változatlanul hagyása mellett a határidő elmulasztása esetén a vételár 25%-ának megfelelő összegű kötbért írt elő, vagy a visszavásárlási jog gyakorlását - az önkormányzat választása szerint - a vevő által megfizetett vételár figyelembe vételével, a vételár 20%-ának megfelelő kötbér kikötése mellett.

A felek ennek megfelelően 2015. augusztus 7. napján írták alá az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződést 260.500.000,- forintos vételár kikötésével, valamint annak rögzítésével, hogy a beépítési határidőbe nem számít bele az építési engedéllyel és a használatbavételi engedéllyel kapcsolatos esetleges jogorvoslati eljárások időtartama, az elővásárlásra jogosultak nyilatkozatának beszerzésére fordított időből a 60 napot meghaladó időtartam. A vevő kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlant annak bontása előtt vendéglátási tevékenységre sem tartósan, sem ideiglenes jelleggel nem használja, nem hasznosítja és vendéglátási tevékenység végzésére harmadik személy részére sem engedi azt át; amennyiben ezen kötelezettségét megszegi, úgy a vételár 25%-ának megfelelő kötbér, vagy az önkormányzat választása szerint a visszavásárlási jog gyakorlása mellett 20%-os kötbér fizetési kötelezettség szerepelt. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az ingatlan teljes vételára, a 260.500.000,- forint hiánytalanul megfizetésre került. A szerződés 26. pontja kikötésként tartalmazza, hogy amennyiben a vevő az ingatlant a beépítési kötelezettség teljesítése előtt tovább értékesíti, úgy köteles az új vevőt a beépítési kötelezettségről, annak határidejéről, valamint elmulasztásának következményeiről írásban tájékoztatni, és mindezen kötelezettségeket elfogadtatni. Ezen kötelezettség megszegése esetére a vételár 50%-ának megfelelő összegű, 130.250.000,- forintos szerződésszegési kötbért kötöttek ki a felek. A 27. pont tartalmazza azt a kötelezettségvállalást, hogy a bontás, vagy átépítés előtt az ingatlant vendéglátási, vendéglátóipari tevékenységre a vevő nem használja, illetőleg nem hasznosítja, harmadik személy részére sem engedi át ilyen céllal. Ezen kötelezettség megszegése esetére a vételár 25%-ának megfelelő összegű kötbért kötöttek ki a felek, vagy a visszavásárlási jog gyakorolhatóságát 20%-os kötbér megfizetése mellett.