A Fővárosi Törvényszék K.700245/2018/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §, (2) bek., 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 25. §, (1) bek., 80. §, (3) bek., 160. §, (1) bek., 165. §, (2) bek.] Bíró: Ságiné dr. Márkus Anett

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

mint elsőfokú bíróság

12.K.700.245/2018/10.

A Fővárosi Törvényszék az Ivanovits és Káldy Ügyvédi Iroda (... ügyintéző: dr. Ivanovits Andrea) ügyvéd által képviselt ... I. rendű felperesnek és a Dezső és Társai Ügyvédi Iroda (... ügyintéző: dr. Nagy Gizella ügyvéd) által képviselt ... II. rendű felperesnek a dr. Petró Szilvia kamarai jogtanácsos, közbeszerzési biztos által képviselt alperes neve (1026 Budapest, Riadó utca 5., hivatkozási szám: D.415/12/2017.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 2017. szeptember 18. napján kelt D.415/12/2017. számú határozatát részben - a 3. jogorvoslati kérelmi elem tekintetében - megváltoztatja, megállapítja, hogy az ajánlatkérő felhívása az 5-7., 15-36., 39-40. és 42. részek tekintetében jogsértő volt, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdés a-c) pontjaiban foglaltakat, a Kbt. 76. § (7) bekezdését és a Kbt. 2. § (1)-(4) bekezdését. A bíróság erre tekintettel megsemmisíti a felhívásnak a felsorolt részek vonatkozásában a "fogvatartotti foglalkoztatás" értékelési részszempontra vonatkozó előírását, a hozzá tartozó 30-as súlyszámmal, és a közbeszerzési dokumentumok erre vonaktozó részét, és a közbeszsrezési eljárásban az ezt követő valamennyi eljárási cselekményt. Ezt meghaladóan az I. rendű felperes és a II. rendű felperes keresetét elutasítja. Elrendeli a bíróság, hogy az alperes térítse vissza az I. és a II. rendű felpereseknek a 3. jogorvoslati kérelem tekintetében befizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ítélet jogerőre emelkedésével.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és a II. rendű felperesnek külön-külön 40 000 (negyvenezer) - 40 000 (negyvenezer) forint perköltséget.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a kézbesítéstől számított 15 napon belül kell elektronikusan jogi képviselő útján a Fővárosi Törvényszéknél előterjeszteni, de a Kúriához kell címezni.

I n d o k o l á s

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP ajánlatkérő) 2016. június 26-án feladott és az Európai Unió hivatalos lapjában 2017. június 28-án 2017/S 121-244654

12.K.700.245/2018/10. 2

iktatószámon közzétett hirdetménnyel "Egyszer használatos steril nem szőtt műtéti textíliák megrendelése fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele keretében a BVOP által a ... számára" tárgyban nyílt közbeszerzési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti árubeszerzésre. Az ajánlatkérő a felhívás II.1.4. pontjában határozta meg a közbeszerzés tárgyát - többek között - úgy, hogy az 43 részben meghatározott termékre vonatkozik. A 5-7., 15-36., 39-40. és 42. részek tekintetében előírta, hogy azt a legjobb ár-érték arány szempontja alapján kívánja értékelni és amelyeknél a nettó ajánkati ár és a "fogvatartotti foglalkoztatás" részszempont került meghatározásra, előbbi 70-es súlyszámmal, utóbbi 30-as súlyszámmal.

Az I. rendű felperes 2017. július 26-án előzetes vitarendezést kezdeményezett a felhívással kapcsolatban az ajánlatkérő és a ... (a továbbiakban: egyéb érdekelt) között fennálló összeférhetetlenség, valamint a fogvatartotti foglalkoztatásra vonatkozó értékelési szempont tárgyában. Az ajánlatkérő 2017. július 31-én elutasította a előzetes vitarendezés kezdeményezését, amelyet követően az I. rendű felperes benyújtotta a jogorvoslati kérelmét 2017. augusztus 14-én. Ezt megelőzően a II. rendű felperes is jogorvoslati kérelemmel élt a felhívással szemben 2017. július 27. napján. Az alperes a jogorvoslati kérelmeket együttesen, egy jogorvoslati eljárásban bírálta el, és a 2017. szeptember 18. napján kelt D.415/12/2017. számú határozatával a jogorvoslati kérelmeket elutasította.

Határozatának indokolásában az I. rendű felperes jogorvoslati kérelmének - az előzetes vitarendezési kezdeményezést elutasító ajánlatkérői válasz tekintetében benyújtott - 1. kérelmi elemeként azonosított részét megalapozatlannak találta. Megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg az előzetes vitarendezésre adott válaszával a Kbt. 80. § (3) bekezdését, mert a kérelemről döntést hozott, álláspontjáról határidőn belül tájékoztatta a kezdeményezőt, és a kezdeményezés valamennyi eleme vonatkozásában kifejtette az álláspontját. Az alperes az I. rendű felperesnek az összeférhetetlenségi szabályok megsértésével kapcsolatos jogorvoslati kérelmi hivatkozását a 2. kérelmi elemként minősítette. Ennek vizsgálata során áttekintette az egyéb érdekelt cégkivonatának releváns pontjait - többek között azt, hogy a társaság tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására feljogosítottként az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter került feltüntetésre, aki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján gyakorolja e jogokat. Rögzítette az alperes, hogy meghatalmazás alapján a társasági részesedéshez kapcsolódó tagsági jogokat megbízási szerződésben (SZT-41645. számú, a továbbiakban: Megbízási szerződés) foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a ..., vagyis az ajánlatkérő gyakorolja. Az egyéb érdekelt, mint ellenőrzött társaság tekintetében az uralkodó tag a ... Az alperes ugyanakkor megállapította, hogy a fentiek alapján, valamint a Ptk. vállalatcsoportra vonatkozó jogszabályi rendelkezései alapján az rögzíthető: az ajánlatkérő nem jogosult az egyéb érdekelt ügyvezetésének utasítására, illetve a működésére vonatkozó kötelező határozatok meghozatalára, ezen jogkörök a ..., mint uralkodó tagot illetik meg. Ezen kívül az I. rendű felperes az érdek-összefonódás kapcsán az ajánlatkérő és az egyéb érdekelt között az üzleti tevékenység, illetve gyártói feladatok végrehajtása tárgyában folytatott tárgyalásokra vonatkozó állításait nem igazolta, ennek igazolására szolgáló bizonyítékot nem csatolt. Az összeférhetetlenség megítélése szempontjából nem bír relevanciával az I. rendű felperes üzemlátogatásra vonatkozó állítása, továbbá a közbeszerzési eljárás kiírását fél évvel megelőző üzemlátogatás a közbeszerzési eljárás előkészítéséhez tartozó tevékenységek körén kívül esik. Mindezek alapján nem osztotta azt az álláspontot, mely szerint az egyenlőtlen információs helyzetből adódóan az ajánlatkérő összeférhetetlen helyzetben írt ki közbeszerzést. Nem tárt fel olyan körülményt, amely alapján megállapítható lett volna, hogy az egyéb

12.K.700.245/2018/10. 3

érdekelt részt vett volna a közbeszerzési eljárás előkészítésében, illetve, hogy közreműködött volna az eljárásban bármely más módon, amely a verseny tisztaságának a sérelmét eredményezte vagy eredményezhette volna; továbbá arra sem merült fel adat, hogy az ajánlatkérő a többi ajánlattevő rendelkezésére bocsátott adatok körét meghaladó információt közölt volna az egyéb érdekelttel. Mindezek alapján álláspontja szerint a Kbt. 25. § (3) bekezdés a) pont szerinti eset nem áll fenn (miszerint az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vett volna az ajánlatkérő által az eljárásba vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy, szervezet). Ezt követően a Kbt. 25. § (3) bekezdés b) szerint vizsgálta meg az egyéb érdekelt és az ajánlatkérő közötti jogi kapcsolatot, hivatkozott a D.286/10/2010. számú jogorvoslati ügyre, a Kúria ezzel összefüggő Kfv.III.37.062/2012/10. számú ítéletére és rögzítette: az I. rendű felperes az ajánlatkérőnek az egyéb érdekelt vonatkozásában fennálló tulajdonosi jogain túlmenően nem adott elő olyan tényeket, körülményeket, illetve nem terjesztett elő olyan bizonyítékokat, melyek alapján e bírósági gyakorlatra figyelemmel az alperes megállapíthatta volna a verseny tisztaságának sérelmét.