A Székesfehérvári Törvényszék Pf.23234/2006/4. számú határozata adat törlése tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 54. §, 2005. évi CLXXXVIII. törvény 14. §, 34. §] Bírók: Fekete Lászlóné, Márton Zoltánné, Nyírőné dr. Kiss Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Járásbíróság P.21759/2006/3., *Székesfehérvári Törvényszék Pf.23234/2006/4.*, Kúria Gfv.30284/2007/6. (EH 2007.1709)

***********

Fejér Megyei Bíróság

Pf.23.234/2006/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fejér Megyei Bíróság felperes (felperes címe) felperesnek, - a dr. Bödő Adrienn ügyvéd (alperesi ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes székhelye) alperes ellen adat törlése iránt indított perében a Székesfehérvári Városi Bíróság 3.P.21.759/2006/3. számú ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

az elsőfokú ítéletet - a per főtárgya tekintetében - helybenhagyja.

A költségre vonatkozó részében azzal egészíti ki, hogy az alperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni 15.000,- (Tizenötezer) Ft kereseti illetéket.

Ezen ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

A felperes keresetének helyt adó, és az alperest a felperes adatainak a Központi Hitelinformációs Rendszerből történő töröltetésére kötelező elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett.

Fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte.

Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. perbeli időszakban hatályos 54. § (3) bekezdését.

Nem vitatta az alperes sem, hogy a jogszabály nyelvtani értelmezése vezethet olyan eredményre, hogy csak a 90 napot meghaladó időtartam, valamint a minimálbér összegét meghaladó tartozás egyidejű fennállása szükséges a mulasztó adós adatainak Központi Hitelinformációs Rendszerbe történő felvételéhez.

Álláspontja szerint azonban nem megfelelően járt el a jogszabály értelmezése során az elsőfokú bíróság, amikor a nyelvtani mellett nem alkalmazta az értelmezés rendszertani és a történeti módszerét is.

A jogszabály rendszertani értelmezése során értékelnie kellett volna az elsőfokú bíróságnak a Bankközi Informatikai Szolgáltató Rt. Üzletszabályzata 1.4.3. pontjának rendelkezését is, amely egyértelműen akként értelmezi a Hpt. 54. § (3) bekezdését, hogy a természetes személy hiteladósok tekintetében mulasztásnak minősül, amikor első alkalommal, egyidejűleg fennáll a szerződésszegés időtartamára és összegszerűségére vonatkozó feltétel (első egyidejű fennállás elve).

Álláspontja szerint a vitatott jogszabály értelmezése során az elsőfokú bíróságnak a történeti értelmezés módszerét is alkalmaznia kellett volna. A Hpt.-t módosító 2005. évi CLXXXVIII. tv. 34. § (5) és (6) bekezdésében megfogalmazott átmeneti rendelkezések alapján ugyanis egyértelmű, hogy a 2006. január 1. napját megelőző szabályozás még az ún. első egyidejű fennállás elvét, míg a 2006. január 1. napjától hatályos jogszabályi rendelkezés az ún. folyamatos egyidejű fennállás elvét fogalmazta meg.