A Nyíregyházi Törvényszék Pf.20393/2008/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 215. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 25. §] Bírók: Pétery Pál, Sipos Elvira, Ungvári Istvánné

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

N y í r e g y h á z a

2.Pf.20.393/2008/3. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A megyei bíróság, mint másodfokú bíróság Dr. Somogyi János ügyvéd /Nyírbátor, Báthory u. 5./ által képviselt felperesnek, Dr. Küzmös Imre /Nyírbátor, Martinovics u. 8. / által képviselt I.r., és II.r. alperesek ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Nyírbátori Városi Bíróság 2008. január 31. napján meghozott 6.P.20.193/2007/17. számú ítélete ellen, a felperes részéről 18. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í t é l e t e t

A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 143.152.- Ft perköltséget.

Az ítéleti tényállás szerint a 2005. március 24-én elhunyt felperes felesége örökhagyónak a felperes és a II.r. alperes törvényes öröklésre jogosult gyermekei.

Az örökhagyó 2002. november 19. napján tartási szerződést kötött a kiskorú alperessel, aki az unokája.

Az örökhagyó a vállalt tartás ellenében, holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartásával a p-i xx8. helyrajzi szám alatt nyilvántartott házasingatlanon fennállott ½ tulajdoni illetőségét, valamint az ezen ingatlannal összefüggő p-i xx7. helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanon fennállott ¼ tulajdoni illetőségét, továbbá ingóvagyonát és készpénzét átruházta az I.r. alperesre.

A szerződés 5./ pontjában rögzítést nyert, hogy a jogosult szoros tartásra, gondozásra még nem szorul, az eddigi gondoskodási kötelezettséget a tartásra kötelezett szülei teljesítették, amint szoros gondozásra szorul a tartásra jogosult, úgy azt az I.r. alperes szülei saját költségükön teljesítik.

A szerződő felek a gyámhatóság jóváhagyását elmulasztották beszerezni.

Az örökhagyó hagyatéki ügyében a felperes arra hivatkozott, hogy a tartási szerződés - gyámhatóság jóváhagyása hiányában - érvényesen nem jött létre, és a szerződés tárgyát képező ingatlan-illetőségek, valamint a hagyatéki leltárban szereplő ingóságok és az ott megjelölt takarékbetétben, takaréklevelekben elhelyezett pénzösszeg vonatkozásában, mint törvényes örökös igényt terjesztett elő.

Az eljárt közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal adta át a felperesnek és a II.r. alperesnek.

A tartási szerződést készítő ügyvéd 2006. évben - a kiskorú I.r. alperes érdekében eljárva - kérelmet nyújtott be a D Város Gyámhivatalához, amelyben kérte a tartási szerződés utólagos gyámhivatali jóváhagyását.

A D Városi Gyámhivatal a 2006. június 08. napján kelt 21.328-6/2006. számú határozatával elutasította a kk. K.M. által kötött tartási szerződésre vonatkozó szülői jognyilatkozat utólagos gyámhivatali jóváhagyására irányuló kérelmet, e határozat elleni fellebbezés folytán eljárt Megyei Közigazgatási Hivatal Megyei Szociális és Gyámhivatala a 2006. július 28. napján meghozott 271/8/2006 FGH számú határozatával a Di Városi Gyámhivatal hivatkozott számú határozatát helyben hagyta.

Néhai felperes felesége életében szoros tartásra csak egy alkalommal szorult, amikor 2004. évben lábtörést szenvedett, egyébként magáról élete végéig képes volt gondoskodni, de a II. r. alperes és házastársa a tartási szerződésben foglalt kötelezettségüknek eleget tettek, a tartásra jogosultat rendszeresen látogatták, részére a nagybevásárlásokat elvégezték, a lakóházhoz tartozó kert művelésében neki besegítettek.

Az ily módon megállapított tényállás alapján az első fokú bíróság megalapozatlannak találta a felperes pontosított keresetét, amelyben a felperes kérte annak megállapítását, hogy a néhai felperes felesége és a kiskorú I.r. alperes által 2002. december 19-én megkötött tartási szerződés - gyámhivatali jóváhagyás hiányában - érvényesen nem jött létre, és egyúttal annak tűrésére kérte kötelezni az I.r. alperest, hogy a p-i xx8 helyrajzi számú ingatlan ½ tulajdoni hányadára és a p-i xx7 helyrajzi számú ingatlan ¼ tulajdoni hányadára bejegyzett tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásból törlésre kerüljön, míg ezen tulajdoni hányadokat, valamint az örökhagyó által a Ny. és V. Takarékszövetkezetnél nyitott 160302 sorszámú takarékbetétkönyvben lévő megtakarítás és a 052198, a 052199, és a 328896 sorszámú takaréklevél együttes értékeként 1.885.860.- Ft-ot a bíróság törvényes öröklés jogcímén - egymás között egyenlő arányban - adja az ő /a felperes/ és II.r. alperes tulajdonába.

Döntése indokolásául az első fokú bíróság kifejtette, hogy a 149/1997./IX. 10./ Korm. rendelet 25. §-a /1/ bekezdésének h./ pontja szerint a szülő nyilatkozatának érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre vonatkozik.

Megállapította, hogy a szerződést kötő felek a gyámhivatal jóváhagyását beszerezni elmulasztották, az utólagos jóváhagyást a gyámhivatal - a kiskorú érdekeivel ellentétesen - elutasította.

Megállapította azt is, hogy a tartási szerződés, tartalmának megfelelően foganatba ment, az alperesek a szerződésbe foglalt kötelezettségüket teljesítették, a tartásra jogosult életében nem juttatta kifejezésre, hogy a kötelezettek helytállásával elégedetlen lenne, pert nem indított a tartási szerződés megszüntetése iránt.

Hivatkozott továbbá az első fokú bíróság a Ptk. 13/B. §-a /1/ bekezdésére, mely szerint a korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekének lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott, vagy hiányzik.

Egyúttal kifejtette, hogy a tartási szerződéssel a kiskorúnak juttatott vagyon értéke pozitív, a szerződésből folyó kötelezettségek teljesítését a kiskorú szülei vállalták, és azt teljesítették is, így a szerződésből a kiskorúnak csak előnye származott, míg a kiskorú érdekében az felel meg, hogy a szerződés alapján a tartásra jogosult vagyonát megszerezze.

Mindezen indokokra figyelemmel, a Ptk. 13/B. §-a /1/ bekezdésére történt utalással a felperes keresetét elutasította.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be.