A Győri Ítélőtábla Pf.20182/2018/4. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 253. §, 348/B. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:51. §, (5) bek., 2:54. §] Bírók: Bajnok István, Lezsák József, Maurer Ádám

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20112/2018/8., *Győri Ítélőtábla Pf.20182/2018/4.*

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.182/2018/4/I. szám

A Győri Ítélőtábla a dr. Sobor Dávid ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt II.r. alperes ellen közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perében a Győri Törvényszék 2018. április 9. napján kelt P.20.112/2018/8. számú ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes megfizetni az államnak az illetékügyben eljáró hatóság felhívására és számlájára 48.000 (Negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül 30.000 (Harmincezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az irányadó tényállás szerint a holland ... sörgyártó céget 1863-ban alapították. A cég 1991-ben vette meg az ... Zrt-t, és elkezdte forgalmazni a magyar piacon a ... sörmárkát. Magyarországon 1999-től gyártanak ... sört. Az alperes által gyártott ... sörökön, a forgalmazáshoz kapcsolódó reklámanyagon a "..." megjelölés mellett ötágú vörös csillag szerepel.

A felperes kereseti kérelmében annak a megállapítását kérte, hogy az alperes az ötágú vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép nagy nyilvánosság előtti használatával megsértette a felperes személyiségi jogát. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására: az ötágú vörös csillag további használatától való eltiltásra; az ötágú vörös csillagot tartalmazó promóciós termékek forgalomból való kivonására; arra, hogy alperes hagyjon fel minden olyan gazdasági reklámtevékenységgel, amely az ötágú vörös csillagot felhasználja. Hivatkozása szerint az alperesi jogsértés kezdő időpontja 1992 (ekkortól használja az alperes az ötágú vörös csillagot), ezen időpont óta az alperesi jogsértés folyamatos, jelenleg is tart. A felperes magyar nemzetiségűnek vallotta magát, hivatkozása szerint az alperes által használt ötágú vörös csillag a kommunista diktatúra jelképe volt, amely a magyar nemzet egészének súlyos traumát okozott. Álláspontja szerint az önkényuralmi jelkép kereskedelmi felhasználása is sérelmes. Hivatkozása szerint családja és maga is a kommunizmus üldözöttje, a rendszerváltás óta küzd az áldozatok emlékének megőrzéséért és a diktatúra szimbólumainak közéletből való kiűzéséért. Azért csak 2017 márciusában indított pert, mert a vörös csillag kereskedelmi használatát tiltó törvénytervezetről szóló közéleti viták során jutott a felperes tudomására az, hogy a ... is ezt a szimbólumot használja. Hivatkozott arra, hogy köztudomású tény az, hogy a Tanácsköztársaság és a szocialista rendszer idején az elnyomást az ötágú vörös csillag jelképezte. Magyarországon az ötágú vörös csillag ma is mindenkiben a kommunizmust idézi fel. Az ötágú vörös csillag alkalmazása objektíve alkalmas a magyar nemzethez tartozással kapcsolatos személyiségi jogsértésre: a magyar nemzetet ért sérelem a felperesre, mint a magyar nemzet tagjára átsugárzódik. A büntetőjogi és a polgári jogi szankciórendszer különbözősége miatt polgári jogi igény akkor is érvényesíthető, ha az adott jelkép használata büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazását nem vonja maga után. Álláspontja szerint az új Ptk. alkalmazandó a peres eljárás során, azonban a jogsértés a régi Ptk. 84.§-a alapján is megállapítható.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a régi Ptk-t kell alkalmazni a perben, így a felperes személyiségi jogsértésre nem hivatkozhat. A ... által alkalmazott ötágú vörös csillagnak nincsen köze az önkényuralmi jelképekhez. A ... 1889 óta használja termékein az ötágú vörös csillag jelzést, amelynek öt ága a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és a mágikus erőt jelképezi. Ez a jelkép a ... több uniós és magyar védjegyén is szerepel. A ... ötágú vörös csillaga mindig csak a "..." megjelöléssel együtt jelenik meg. A Magyar Állam az Európai Unióhoz történő 2004-es csatlakozás idején sem emelt kifogást ezen védjegyek használata ellen. Az alperes által ilyen módon használt jelképpel szemben a legutóbbi időkig sem a magyar közösségnek, sem magánszemélyeknek nem volt problémája. Álláspontja szerint az ötágú vörös csillag nem sérti sem a magyar közösséget és nem jelent személyiségi jogsértést sem. A ... ezt a jelképet nem kritikaként használja, hanem marketing célok miatt. Az ötágú vörös csillag más kereskedelmi termékeken is megjelenik. Az alperes hivatkozott arra is, hogy az általa használt védjegyekre tekintettel az ötágú vörös csillag használatának megtiltása sérti az alperes vagyoni jogait.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 36.000,- Ft feljegyzett eljárási illetéket a Magyar Államnak, az illetékes adóhatóság felhívására. Kimondta, hogy ezt meghaladóan a peres felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket.

Határozata indokolásában mindenekelőtt kiemelte, hogy az alkalmazandó anyagi jog szabályait a 2013. évi CLXXVII. törvény 8.§ (2) bekezdése alapján az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban rPtk.) tartalmazza, tekintettel arra, hogy a felperes által hivatkozott jogsértés 1992. évben kezdődött és azóta folyamatos.

Az rPtk. 75. § (1) és a 85. § (1) bekezdésére utalással kifejtette, hogy az rPtk. Második részének IV. címében szabályozott valamennyi személyhez fűződő jog olyan abszolút szerkezetű jog, amelyre hivatkozással az rPtk. 84.§-ában foglalt igényeket a jogaiban megsértett a jogsértővel szemben érvényesíthet. Az rPtk. nem ismert olyan személyhez fűződő jogot, amelynek megsértésére hivatkozással a közösség bármely, a jogsértéssel közvetlenül nem érintett tagja is igényt érvényesíthet. A felperes az rPtk. szabályai szerint a személyhez fűződő jogai megsértésére hivatkozással csak akkor érvényesíthetné igényét, ha az alperesi jogsértés közvetlenül, kifejezetten a felperes személyhez fűződő jogát érintette volna. Mivel az az eljárás során fel sem merült, hogy az alperes kifejezetten a felperes jogainak megsértése végett használná az ötágú vörös csillagot, így a felperes által állított jogsértés miatt az rPtk. szabályai szerint a felperes igényt nem érvényesíthet.

Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:54.§ (5) bekezdése éppen azáltal teremtett új, a korábbi jogszabályban meghatározott igényeken kívüli hivatkozási lehetőséget, hogy a közösség tagja igényt érvényesíthet a jogsértővel szemben akkor is, ha egyébként a jogsértéssel csak áttételesen érintett. Mivel azonban a felperes által állított jogsértésre az rPtk. szabályait kell alkalmazni, így a Ptk. 2:54.§ (5) bekezdése nem alkalmazható. (A Ptk.2:54.§ (5) bekezdése szerinti igényt leszámítva a személyiségi jogi igények érvényesítésének előfeltétele a személyes érintettség, ahogyan ezt a Ptk. vonatkozásában a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.122/2016/6/I. számú ítélete is megállapította.)