A Kúria Kpkf.39309/2020/2. számú precedensképes határozata mulasztási per tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 100. § (2) bek., 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 45/C. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 45/A. § (2) bek.] Bírók: Drávecz Margit Gyöngyvér, Márton Gizella, Nagy Szabolcs

A határozat elvi tartalma:

A fellebbezésben tényállási elemként külön-külön, pontosan meg kell jelölni a jogsértést és a jogszabályokat.

***********

A Kúria

mint másodfokú bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Kpkf.VI.39.309/2020/2.

A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke

Dr. Nagy Szabolcs előadó bíró

Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró

A felperes: felperes1 (cím1)

A felperes képviselője: Lefler Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; cím2)

Az I. rendű alperes: Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Jegyzője (cím3)

Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Bálint Erika kamarai jogtanácsos

A II. rendű alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím4)

A II. rendű alperes képviselője: Dr. Horváth Zsuzsanna kamarai jogtanácsos

A per tárgya: mulasztási per

A fellebbezést benyújtó fél: a felperes

A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 15.K.701.907/2020/2. számú végzése

Rendelkező rész

A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a egyéb1 építtető a Budapest ... helyrajzi szám1-ú ingatlanon álló oktatási épületben központi fűtés és használati meleg víz kiváltására szolgáló, egyedi fűtésű, új gázkazánházat és hőközpontot, valamint 2 darab kéményt (a továbbiakban: építmény) létesített Budapest Főváros ... . Polgármesteri Hivatal Városépítési Osztály Építésigazgatási Iroda 2005. július 29. napján kelt és 2005. augusztus 16. napján jogerőre emelkedett 8-24661/1/2005. számú építési engedélyt adó határozata alapján.

[2] Az építmény használatbavétele érdekében 2005. évben hatályos jogszabályi előírások, azaz az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdése, valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 32. §-a alapján az első- és másodfokú hatóságok előtt eljárások voltak folyamatban.

[3] A Fővárosi Bíróság 2009. szeptember 23. napján kelt 21.K.33.081/2008/10. számú ítéletével a 12440/2007. számú 2007. június 12. napján kelt elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte a 2008. április 2. napján kelt, végleges használatbavételi engedély megadását helybenhagyó, a II. rendű alperesi jogelőd által hozott 81-2129/4/2007. számú másodfokú határozatot arra tekintettel, hogy az ügyben az eljárásból kizárt hatóság járt el.

[4] A felperes az építési engedély semmisségét az ítélet indokolására alapította, ezért az építési engedély kapcsán a Kp. 128. § (2) bekezdésére tekintettel a perindítási határidőt elkéste.

[5] Az I. rendű alperes, mint kijelölt hatóság 2010. május 27. napján kelt V/512-11/2010. számú végzésével az építmény ügyében elrendelt megismételt használatbavételi engedélyezési eljárást megszüntette annak okán, hogy az új eljárás lefolytatásakor hatályos, az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) 35. § (1) bekezdés b) pontja alapján a perbeli építmény használatbavétele bejelentés alapján végezhető tevékenység, illetőleg ugyanezen a napon kelt levélben arról tájékoztatta az építtetőt, hogy a Korm. rend. 37. § (6) bekezdés alapján az építmény használatbavételére vonatkozó bejelentést nyilvántartásba vette.

[6] A II. rendű alperes 2011. október 25. napján kelt 50-BP-1707/3/2011. számú végzésével a V/512-11/2010. számú elsőfokú határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el. A megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatásban rögzítette, hogy a bejelentési eljárás szerinti nyilvántartásba vételre alkalmazandó jogszabály szerint a bejelentés nyilvántartásba vehetőségét alátámasztó mellékleteket be kell nyújtani és ezek megfelelőségét a kijelölt hatóságnak meg kell vizsgálnia. Ezt a határozatot a felperes 2011. november 10. napján átvette.

[7] A bíróság megállapítása szerint a felperes e határozatból tudomást szerzett arról, hogy az építmény csak bejelentési kötelezettség alá esik, a hatóságnak a bejelentés nyilvántartásba vételéről és nem használatba vételi engedélyről kell döntenie, ezért ettől az időponttól számítva a felperes a perindítási határidőt túllépve nyújtotta be a keresetét.