BH 2006.3.79 Nem minősül az ingatlan tulajdoni hányadát terhelő haszonélvezet korlátozásának az, ha a bíróság az ingatlan használatát a haszonélvező és a haszonélvezettel nem terhelt tulajdoni hányad tulajdonosa között megosztja [Ptk. 157. és 615. §].

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a perbeli öröklakás a felperes és a II. r. alperes tulajdona egymás között 1/2-ed-1/2-ed arányban. A II. r. alperes tulajdoni illetőségét az I. r. alperes haszonélvezeti joga terheli, aki több mint húsz éve egyedül lakik az ingatlanban.

A felperes a keresetében a lakáshasználat rendezését kérte oly módon, hogy a birtokban lévő I. r. alperes az egyik szoba kizárólagos használata mellett a másik szobát köteles legyen a felperes rendelkezésére bocsátani az egyéb helyiségek közös használatának biztosítása mellett. Ezt meghaladóan az I. r. alperessel szemben többlet használati díj iránti igényt érvényesített.

Az elsőfokú bíróság az öröklakás használatát a felperes és az I. r. alperes között oly módon osztotta meg, hogy az előszobából jobbra nyíló szoba kizárólagos használatára a felperest, míg az előszobából balra nyíló szoba kizárólagos használatára az I. r. alperest jogosította fel az egyéb helyiségek közös használata mellett azzal, hogy az I. r. alperes 15 napon belül köteles a birtokbaadásra.

A használat rendezésén túl az elsőfokú bíróság az érvényesített beszámítási kifogásra figyelemmel rendelkezett az

I. r. alperes többlethasználati díj fizetési kötelezettségéről.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Ennek indokolásaként kiemelte, hogy az I. r. alperesnek a II. r. alperes tulajdoni hányadán özvegyi joga áll fenn. A Ptk. 615. §-ának (1) bekezdése alapján utalt arra, hogy a felperes - mivel nem leszármazója az I. r. alperesnek - a használat korlátozását nem kérheti. A birtokbaadási igénye ezért alaptalan. Az I. r. alperessel szemben többlet használati díj iránti igényt sem érvényesíthet, mert a haszonélvezet ingyenes, a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlása fejében nem köteles használati díjat fizetni (Ptk. 157. §). Rámutatott arra is, hogy az alaptalan keresetre figyelemmel a II. r. alperesnek az I. r. alperes terhére tett, a kereset jogalapját elismerő nyilatkozata az I. r. alperessel szemben hatálytalan, a két tulajdonos közötti eddigi használat megváltoztatása iránti vita pedig nem volt tárgya a pernek.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt.

Az I. r. alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban való fenntartására irányult.