A Fővárosi Törvényszék P.21761/2015/7. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 163. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 176. §, 178. §, 182. §, 184. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. §, 2005. évi XCV. törvény (Gytv.) 1. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 31. §] Bíró: Sághy Levente

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/7.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Hüttl Tivadar ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve(felperes címe) felperesnek

a dr. Vesztergom Imre ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta és kihirdette a következő:

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 ( ötvenezer ) Ft perköltséget.

Az eljárás illetékmentes.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságon kell előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblának címezve 11 példányban.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indoklása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti a tárgyalás megtartását.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás

A felperes 2015. április 23. napján előterjesztett keresetében pert megelőző megkeresésével egyezően kérte a bíróságot, kötelezze az alperest, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 31.§ (7) bekezdése alapján közérdekű adatként adja ki mindazon anyagoknak az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény ( továbbiakban Gytv.) 15/B. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti előzetes szakmai értékelése, valamint új pszichoaktív anyaggá minősítését követő kockázatértékelése során keletkezett dokumentumokat, amelyeket a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012 ( IV.2.) Kormányrendelet (továbbiakban Korm. rendelet) hatályba lépése óta értékelt az alperes keretei között működő Országos Addiktológiai Centrum (továbbiakban OAC) - beleértve az egyes anyagok előzetes szakmai értékelésének a magyar hatóságok és szakértői intézmények általi vizsgálatát, a kockázatértékeléséhez bekért szakértői válaszlapokat és a kockázatértékelés eredményeit összefoglaló dokumentumokat.

A tárgyaláson pontosított felperesi igény a folyamatban lévő értékelések adatait nem érintette.

A felperesi előadás szerint a kért adatok az Infotv. 3.§ 5. pontja és 9. pontja szerint az alperes kezelésében lévő közérdekű adatok, melyek az alperes tevékenysége során keletkeztek.

A felperesi álláspont szerint a Btk. 184.§ bűncselekménnyé nyilvánítja az új pszichoaktív szerekkel való visszaélést, a kért előzetes minősítési és kockázatértékeléssel kapcsolatos szakmai anyagok végső következtetése kriminalizálja az ilyen anyagokhoz kapcsolódó egyes magatartásokat, így az alperes feladatellátása során jogalkotáshoz kapcsolódó, illetőleg azt döntően befolyásoló tevékenységet végez.

A jogalkotás átláthatósága kiemelten fontos társadalmi érdek, ezen túl pedig jelen esetben az Infotv. 30. § (5) bekezdése szerinti közérdekűségi teszt egyértelműen a nyilvánosság melletti döntést kell támogassa, hiszen büntetőjog által értékelt magatartási szabályokat megalapozó szakmai háttéranyagokról van szó.

Mindemellett nem alapos az Infotv. 27.§ (5) és (6) bekezdéseire alapított, pert megelőző alperesi védekezés.

Az alperes a kereset elutasítását kérte és peres költségei megtérítését.

Pert megelőző álláspontjával összhangban kifejtette, hogy a felperes által megjelöltek az Infotv. 27.§ (5) bekezdése alá tartozó, az OAC feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített, a döntést megalapozó adatok, így nem tárhatóak a nyilvánosság elé.

Ugyancsak fennállnak az Infotv. 27.§ (6) bekezdésében foglalt megtagadási feltételek is, hiszen az adatnyilvánosság esetén az alperes törvényes működési rendje, így az illetéktelen befolyástól mentes működésének ellátása kerülne veszélybe, illetőleg az adatot keletkeztető álláspontjának jövőbeli szabad kifejtése.

Az új pszichoaktív anyagok megjelenése és variabilis formái a piacon fokozott népegészségügyi kockázatot jelentenek, így az élet és az egészség az a védendő alapjog, amelyet az alperes és a társszervek, szakértő közreműködők befolyásmentes működése véd és amelyet a közösség érdekében erősebb védelemben kell részesíteni más jogoknál.

Az alperes munkatársai olyan anyagokat vizsgálnak, értékelnek folyamatosan, melyek szerkezetileg tipikusan csak kismértékben térnek el egymástól, a döntéselőkészítés gyakorlatilag folyamatos, az egyes döntések alapjai hasonlóak és folyamatában csak csekély mértékben különülnek el egymástól - relativizálva az egyes külön döntések meghozatalának elkülönülő jogi relevanciáját.

Az alperes működése egyebekben kellően transzparens, hiszen rendeleti formában a közvélemény értesül az új pszichoaktív szerekről majd azok további minősítéséről, maga az Alkotmánybíróság 34/1992 ( VI.24.) határozatában is arra utalt, hogy a döntést megalapozó adatok körében garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntés előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyjék - ezért az aktanyilvánosság a közbülső anyagokra nem, csak a végeredményre vonatkozhat.

Ellenkező esetben jelen helyzetben a nyilvánosság véleménye a szakértők figyelmét az alapjog védelmét illető feladatuk elől vonná el, illetve a feladat irányához mérten kezdvezőtlen irányban is befolyásolhatná.

A felperes keresete nem alapos.

A Btk. 176-178.§ és 182.§ -szerint büntetendő cselekmények elkövetési tárgya a kábítószer, mely alatt a Btk. 459.§ (1) bekezdése 18. pontja alapján

a.

1988. évi 17. tvr-el kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. tvr-el kihirdetett, a New Yorkban 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. sz. Jegyzékében meghatározott anyagot,