A Budapest Környéki Törvényszék P.25652/2009/27. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 301. §, 345. §, 355. §, 360. §] Bíró: Keyha Judit

Pest Megyei Bíróság

6.P.25.652/2009/27.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A ......... Bíróság a dr. Benyák György ügyvéd (1054 Budapest, Hold u. 29. III. emelet 2.) által képviselt ........(felperes neve) ...... szám alatti lakos felperesnek,

a Vízvári és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Baritsa Katalin ügyvéd, 1087 Budapest, Kerepesi út 3.) által képviselt ...... (alperes neve) ........... (alperes címe) alperes ellen, kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 4.104.200.- Ft, azaz Négymillió-száznégyezer-kettőszáz forintot és 4.040.000.- Ft, azaz Négymillió-negyvenezer forint után 2005. december 12-től, 64.200.- Ft, azaz Hatvannégyezer-kettőszáz forint után 2006. február 16-tól a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 200.000.- Ft, azaz Kettőszázezer forint + ÁFA összegű költséget.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az államnak, felhívásra fizessen meg 242.400.- Ft, azaz Kétszáznegyvenkettőezer-négyszáz forint feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a ............. Bíróságon lehet benyújtani, eggyel több példányban, mint ahány fél az eljárásban szerepel.

A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el.

- A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik.

- ha a felek ezt kérték,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ez esetekben is kérhetik tárgyalás tartását.

A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A felperes 2005. december 11-én ..........-.ról ....-re utazott az alperes által üzemeltetett menetrend szerinti személyvonattal. Az ........... vasútállomáshoz közeledve a kocsi első peronjára ment, készülődve a leszálláshoz, ahol az ajtók mindkét oldalon nyitva voltak. A menetirány szerinti jobb oldalon a fogantyúba kapaszkodott és amikor a vonat már az állomás területén volt, kisebb zökkenés következtében a felperes megcsúszott és egyensúlyát veszítve a lépcsőkről lecsúszva a kocsi kereke alá került a jobb lábfeje, amelynek nagy részét szétroncsolta a vonat.

Mentőt és rendőrt hívtak a helyszínre, majd mentővel a János Kórházba szállították, innen 2005. december 14-én az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe került át, ahol 2006. február 16-ig kezelték.

A 2007. március 29-én megtartott kontrollvizsgálaton csontkinövést állapítottak meg és 2007. április 11-től 2007. május 21-ig ismét az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben kezelték és ott műtétet is hajtottak végre rajta. Összesen 117 napot töltött kórházban.

A .............. Biztosító Egyesülete 2006. június 12. napján 660.000.- forintot utalt át felperesnek az 55 %-ban megállapított egészségkárosodására tekintettel.

A baleset során tönkrement a ruházata 40.000.- Ft értékben.

A rendőrség lefolytatta a szabálysértési eljárást, amelynek alapján a felperest figyelmeztetésben részesítette az ............... Rendőrkapitányság, mint elsőfokú szabálysértési hatóság. Az indokolás szerint a még mozgásban lévő vonat ajtaját kinyitotta, a lépcsőre kiállt, azon megcsúszott és a vonat alá esett. Ennek következtében súlyos sérüléseket szenvedett.

A határozat 2006. február 6. napján emelkedett jogerőre azzal, hogy az akkor még fiatalkorú .........(felperes neve) a tértivevény tanúsága szerint a küldeményt nem kereste.

Az orvosszakértő megállapítása szerint, amelyet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet állított ki, a munkaképesség csökkenését 50 %-ra tették, ortézis viselése mellett egyéb segédeszköz használatára nem szorul. A szakvélemény megállapítása szerint csökkent bokafunkciónak megfelelően, valamint az ortézis merevítésének megfelelően kissé sántító jellegű járása alakult ki.

A felperes jelenleg a Corvinus Egyetem másodéves hallgatója élelmiszertudomány szakon.

A sportok közül korábban triatlonozott és éppen röplabdára akart átállni, amikor a balesete történt. Korábban röplabda sportot űzött, azonban sem a röplabdázás, sem pedig a futás, biciklizés nem jöhet szóba a sportok közül, időnként úszni szokott.

A balesetet követően volt párkapcsolata, de másfél éve már nincs kapcsolata, visszahúzódó lett a korábbi személyiségéhez képest, úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja ráerőltetni magát másra.

A baleset idején a Budai-Nagy Antal Gimnázium 10. osztályos tanulója volt.

A felperes módosított keresetében 6.000.000.- Ft nem vagyoni kár és 104.200.- Ft vagyoni kárának megfizetésére kérte kötelezni az alperest. 40.000.- Ft a tönkrement ruházatában esett kára folytán merült fel és 64.200.- forintot, napi 600.- forintjával számolva élelemfeljavítás címén kért megállapítani figyelemmel a 117 kórházban töltött napra.

A nem vagyoni kártérítési igényével kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy munkaképesség csökkenése 50 %-os, nem tud teljes értékű életet élni, sportolni gyakorlatilag nem tud, párkapcsolata nincs, a kapcsolatai beszűkültek, mert visszahúzódóbb, félénkebb lett az elszenvedett baleset következtében.

Az alperes a kereset jogalapját, amely a veszélyes üzemből fakadó felelősségében nyilvánult meg, elismerte, de kérte figyelembe venni a felperes állítása szerint jelentős közrehatását a balesetben, mert álláspontja szerint a baleset nem következett volna be, illetve nem ilyen következményekkel járt volna, ha a felperes nem nyitotta volna ki a behaladó vagonnak az ajtaját. Ezért így az alperes álláspontja szerint a felperes magatartása jelentős mértékben hozzájárult a baleset bekövetkezéséhez.