BH 1996.5.244 Egyrendbeli, csoportosan elkövetett rablás bűntette valósul meg, ha az elkövetők egyetlen személlyel szemben, a birtokában levő (általa őrzött) dolgok megszerzése érdekében alkalmaznak erőszakot, illetőleg az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést, függetlenül attól, hogy az elvett dolgok több személy tulajdonában vannak [Btk. 321. § (1) és (3) bek. c) pont, 20. § (2) bek.].

A városi bíróság az I. r. és II. r. vádlottat 2 rb. társtettesként, csoportosan elkövetett rablás bűntettében, a III. r. vádlottat pedig 2 rb. társtettesként csoportosan elkövetett rablás bűntettében orgazdaság vétségében mondotta ki bűnösnek;

ezért halmazati büntetésül I. r. vádlottat 3 évi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra; a II. r. vádlottat 2 év 8 hónapi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra; a III. r. vádlottat pedig 2 évi börtönbüntetésre ítélete, amelynek a végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A tényállás szerint az ingatlan tulajdonosának a községben van egy háza, amely egy nagyobb főépületből és egy kisebb melléképületből áll. A terület körbe van kerítve. A vádbeli időben ezt a tanyát a sértett őrizte, aki a kisebb melléképületben lakott, a főépületbe bejárása nem volt, ehhez csak kulcsokkal rendelkezett.

Az I. r. vádlott ismerte a tanyaépületet, és tudta azt is, hogy a sértett egyedül tartózkodik az épületben, és általában vasárnap este nincs otthon. Azt is tudta az I. r. vádlott, hogy nagyobb értékek vannak a főépületben.

1991. október 20. napján az esti órákban a vádlottak összetalálkoztak, és az I. r. vádlott javasolta a társainak, hogy menjenek el a tanyához, ugyanis onnan különböző értékes tárgyakhoz lehet jutni, amiből pénzt szerezhetnek. A társai ebbe belegyeztek, és így került sor arra, hogy éjszaka a három vádlott a II. r. vádlott testvérének a kistehergépkocsijával a tanyához hajtottak. A II. r. vádlott a kerítés egyik részét letaposta, így jutottak be az udvarra.

Az I. r. vádlott szólt a III. r. vádlottnak, hogy maradjon a főépület bejáratánál, ott figyeljen, mert a sértett otthon tartózkodhat, és akkor őt tartsa távol. Ennek érdekében a III. r. vádlott egy seprűt vett a kezébe, mialatt az I. r. és a II. r. vádlottak a főépület hátsó részéhez indultak. Az I. r. vádlott a hátsó részen levő egyik ablakot betörte, és erre a csörömpölésre és a kutya ugatására ébredt fel a melléképületben alvó sértett, majd az udvaron összetalálkozott a III. r. vádlottal, aki a seprűvel a kezében állt ott. A sértett megszólította a III. r. vádlottat, aki közölte a sértettel, hogy a "többiek" hátul vannak, mire a sértett megkerülve a házat, az I. és a II. r. vádlottak tartózkodási helye felé igyekezett. A II. r. vádlott meghallotta a sértett közeledését, látta a sértett kezében a zseblámpát, majd közvetlen közelről arcul ütötte a sértettet, ugyanakkor a másik oldalon álló I. r. vádlott előrelökte, így a sértett hasra esett a földön. A II. r. vádlott ráült a földön fekvő helyzetben levő sértett hátára, és felszólította, hogy adja elő a pénzt, és közölje, hol vannak az értékek. A sértett kijelentette, hogy nincs semmiféle pénz, és nem tud a főépületbe bejutni. Ezalatt azonban az I. r. vádlott a korábban kitört ablakon át bemászott a főépületbe, és megkezdte az ott talált tárgyakat az ablakon kívülre rakni.

Az I. r. vádlott rövid idő után újra kijött az ablakon keresztül, majd odament a még mindig földön fekvő sértetthez, akinek ekkor is a hátán ült a II. r. vádlott, és az I. r. vádlott "megsajnálva" a hosszabb ideje a nyirkos földön fekvő sértettet, felszólította, hogy keljen fel, aminek a sértett eleget tett, és visszakísérte a saját lakásrészébe, majd ráparancsolt, hogy feküdjön az ágyba és onnan ne mozduljon. Az I. r. vádlott szétnézett a sértett által használt házrészben is, közben mindvégig szemmel tartotta a korábbi eseményektől teljesen megfélemlített, ágyban fekvő sértettet, ezalatt II. r. vádlott is bent járt a főépületben, ahonnan ő is különböző tárgyakat vitt ki a tanya udvarára.

Ezalatt a III. r. vádlott visszament a kerítésen kívül leállított tehergépkocsihoz, és azzal odahajtott a letaposott kerítésrész közvetlen közelébe, majd a I. r. és a II. r. vádlottak által kirakott holmikat a tehergépkocsira hordta.

Az I. r. vádlott a sértett lakásából is kihozott különböző tárgyakat, amiket szintén a tehergépkocsira raktak, majd utoljára rászóltak a sértettre, hogy a történtekről nem merjen szólni senkinek, majd mindhárman eltávoztak.

Az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottak a tulajdonostól elvett tárgyak elvitelével 134 750 forint kárt okoztak, amely kárból lefoglalás útján 70 490 forint megtérült.

A sértettől eltulajdonított tárgyak elvitelével 8900 forint kárt okoztak a sértettnek, amely kárból lefoglalás útján 7600 forint megtérült.

A cselekmények után a sértett csak a reggeli órákban ment jelenteni a történteket a rendőrségre, majd a sérüléseiről orvosi látlelet is készült, eszerint 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottak még akkor hajnalban a lopott holmival Cs. J. tanyájára hajtottak, akinek a fűnyírót, a 2 db gázpalackot és a 4 db kerti széket eladták 11 000 forintért. Cs. J. nem tudta azt, hogy ezek a tárgyak lopásból származnak. A többi tárgyat a vádlottak részben egymás között elosztották, részben pedig eldobálták.