A Kecskeméti Törvényszék P.20158/2008/52. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. Bíró: Virág Andrea

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

2.P.20.158/2008/52. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Patakiné dr. Terjék Mária (felperesi képviselő címe.) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I.r. és a) (II.rendű felperes címe) II.r. felpereseknek,-

dr. Sulyok Miklós (fél címe 4) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,-

végrendelet érvénytelenségének a megállapítása iránt indított polgári perben meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az I. és II.r. felpereseket, hogy külön felhívásra egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Államnak a személyes illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt 488.800 (négyszáznyolcvannyolcezer-nyolcszáz) Ft eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi az I. és II.r. felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 156.600 (százötvenhatezer- hatszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Szegedi Ítélőtáblához, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál írásban, 3 példányban kell benyújtani.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy ha a kereseti (viszontkereseti) kérelemben megjelölt követelés 10 %-át nem haladja meg, fellebbezni csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú tanács elnöke hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

INDOKOLÁS:

A bíróság a felperesek keresete, az alperes ellenkérelme, a felek személyes előadása, a kihallgatott tanúk vallomása, dr. Konkolyné dr. Csikós Klára közjegyző K.05123/Kjö.62/2007. számú hagyatéki eljárásának iratai, a felek előkészítő iratai, valamint a per egyéb adatai és iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az I.r. felperes a 2006. december 18-án elhunyt néhai a) házastársa, a II.r. felperes az egyik gyermekük, az alperes néhai és I.r. felperes másik, b) gyermekének gyermeke.

Az I.r. felperesnek és házastársának, néhai a)nak két gyermeke született, a II.r. felperes, illetve az alperes édesanyja, b) tanú és mindkét családban 3-3 gyermek született.

Néhai a) 2006. december 06-án végrendeletet készíttetett, melyet dr. tanú 4 ügyvéd tanú szerkesztett.

Ebben akként rendelkezett, hogy a tulajdonát képező c)-i 5696. helyrajzi számú, néhai címe. szám alatti ingatlan 1/2-ed, a d)-i 0191/20. helyrajzi számú szántóingatlan 1/2-ed, továbbá a d)-i 0165/6. helyrajzi számú erdőingatlan 1/1-ed, valamint a e)-i 1491. helyrajzi számú beépítetlen területingatlan 1/2-ed részét, illetve a halálakor meglévő valamennyi ingó és ingatlan vagyonát egyedül és kizárólag az alperes örökölje, aki köteles halála esetén eltemettetni.

A végrendelet tartalma szerint az örökhagyó azért jutott erre az elhatározásra, mert bízik abban, hogy örököse, az alperes ellátja időskori gondozását, betegápolását, kórházba kerülése esetén meglátogatja, segíti lakása takarítását, tisztán tartását; az örökhagyó megnevezett örökösét szereti és ő is viszont szereti.

A végrendeletet okirati tanúként dr. tanú 4 ügyvéd és f) tanúk írták alá.

A végrendelet tanúk aláírása előtti szövegrésze tartalmazza, hogy a "végrendeletet az örökhagyó a tanúk együttes és folyamatos jelenlétében írta alá, miközben az okiratszerkesztő ügyvéd azt fennhangon magyar nyelven felolvasta, a végrendelkező pedig kijelentette, hogy megértette és a végrendelet az ő végakaratát tartalmazza".

Néhai hagyatékát dr. Konkolyné dr. Csikós Klára közjegyző a K.05123/Kjö/62/2007/11. számú, 2007. május 16-án kelt hagyatékátadó végzésében adta át, megállapította, hogy a g) forgalmi rendszámú Opel Astra Caraván típusú személygépjármű, az h) forgalmi rendszámú utánfutó, az i) forgalmi rendszámú Zetor, valamint a j)-nél lakossági folyószámlán lévő követelés, továbbá ugyanezen fióknál lekötött betétszámlán lévő követelés 1/2-ed része nem képez hagyatékot, hanem házassági közös vagyon jogcímén az I.r. felperest, mint túlélő házastársát illeti. A végrendeletben felsorolt 4 db ingatlant, illetve ingatlanhányadot, valamint a hagyaték tárgyát nem képező vagyontárgyak másik 1/2-ed részét 1/1 arányban az alperesnek, mint végrendeleti örökösnek ideiglenes hatállyal átadta.

A k) forgalmi rendszámú Volkswagen Golf 1,6D típusú személygépjárművet 1/1 arányban a II.r. felperesnek, mint hagyatéki hitelezőnek hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcímén teljes hatállyal átadta.

Néhai a) törvényes örökösei az örökhagyó gyermekei: II.r. felperes, illetve b) tanúk, az özvegyi haszonélvezeti jog jogosultja: az I.r. Felperes, néhai túlélő házastársa, a végrendeleti örökös pedig az alperes, néhai unokája.

Az I.r. felperes és házastársa, néhai a) 2006. áprilisáig d)-n laktak, onnan 2006. áprilisában költöztek be c)-re, ahol mindkét gyermekük, II.r. felperes, illetve b) tanú családjával élt.

c)-n lányuk közelében, a néhai címe. szám alatti ingatlanba költöztek, amit felújítottak.

I.r. felperes és házastársa között együttélésük során voltak elsősorban pénzügyi természetű viták, a 2000-es években két esetben néhány hónapig egymástól külön éltek, a c)-i ingatlanba közösen költöztek és abban a) 2006. december 18-án bekövetkező haláláig együtt éltek. A szülőknek gyermekeikkel, II.r. felperessel és b) tanúval a kapcsolatuk hullámzó volt, volt amikor jóban voltak egymással, volt amikor a kapcsolattartásaikban szünet volt, hosszútávon azonban a családi kapcsolatot tartották.

I.r. felperes és házastársa a ház körüli teendőket, főzést, takarítást, mosást maguk ellátták, néhai a) méhészkedéssel is foglalkozott, vándorméhészete volt, és rendelkeztek mezőgazdasági gépekkel, földet is műveltek.

Ezekben a munkálatokban időnként gyermekeik és az idősebb unokák segítettek.

Az unokák közül a nagyszülőknek az alperessel volt a legszorosabb kapcsolatuk, aki kisgyermek korától kezdve sok időt töltött a nagyszülőknél, iskolás korában a nyári szüneteket rendszeresen náluk töltötte, s az unokák közül ő volt az, részben életkoránál fogva is, aki a ház körüli teendőkben, a méhészkedésben, favágásban legtöbbször segített a nagyszülőknek.