A Pécsi Ítélőtábla Pf.20179/2011/13. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 66. §, 67. §, 78. §, 135. §, 196. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 7. §, 142. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Pf.IV.20.179/2011/13. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a Zettwitz Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Halmos Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 2011. február hó 25. napján kelt 8.P.20.475/2009/56.. számú ítélete ellen az alperes részéről 57. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 12.500,- (tizenkettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében az alperes 1/2009.(03.20.) számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a felperes - aki az alperesi gazdasági társaság tagja - 2008. augusztus 13-i hatállyal részvénytársaságból korlátolt felelősségű társasággá alakult át, a részvénytársaság általános jogutódja függetlenül attól, hogy a jogutódlás bejelentése az alperes ügyvezetője felé, illetve a változás átvezetése az alperes tagjegyzékén megtörtént-e. Az Olasz Polgári Törvénykönyv 2475/A. Cikkelye, és az 1942. március 16-i 267. számú Királyi rendelet 167. §-a alapján kifejtette, hogy a felperes képviselője a társaság ügyvezetője, a csődgondnok jóváhagyása nélkül adhatott meghatalmazást a taggyűlésen való képviseletre, mivel ez az intézkedés a szokványos ügyvezetés körét nem haladta meg. Megállapította, hogy a meghatalmazás a Gt. 142. §-ában foglaltaknak megfelelően teljes bizonyító erejű magánokiratban történt, a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okirat szabályszerűen aláírásra került. Kiemelte, hogy az ügyvezető által meghatalmazott személy, dr. K. G. volt, azonban nem alkalmazott ügyvédi minőségben, hanem természetes személyként. Minderre figyelemmel megállapította, hogy az alperes 2009. március hó 20. napján megtartott megismételt taggyűlésen a törzstőke felemelésére vonatkozóan előterjesztett határozat a felperest, a társaság tagját szabályszerű meghatalmazás alapján képviselő személy ellenszavazata miatt nem került elfogadásra.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperesi korlátolt felelősségű társaság nem jogutódja az alperes tagjának, a K. S..-nak, felperes nem rendelkezik perbeli legitimációval, ezért a per megszüntetésének van helye. Utalt arra, hogy a változás átvezetése a tagjegyzéken nem történt meg, a változást a tag az ügyvezető felé nem jelentette be, így szavazati jogot nem gyakorolhatott. Álláspontja szerint a felperes megsértette a Ptk. 4. §, Gt. 7. és 9. §-aiban foglalt rendelkezéseket. Állította, hogy felperes ügyvezetője a csődgondnok jóváhagyása nélkül nem adhatott volna meghatalmazást a taggyűlésen való képviseletre, a meghatalmazás a Gt. 142. § (1) és Pp. 196. §-ban foglaltak megsértésével került kiállításra, és nem állapítható meg az sem, hogy a felperes ügyvezetője részéről szabályszerű-e az okirat aláírása. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú eljárás során a felperes nevében alkalmazott ügyvéd járt el, a jogi képviselő érvényes, szabályos ügyvédi meghatalmazást nem csatolt, így a per megszüntetésének lett volna helye.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.