A Győri Ítélőtábla Bf.88/2018/8. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 92. §, 160. §, 366. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 155. §, 574. §, 590. §, 592. §, 593. §, 606. §, 613. §] Bírók: Csák Csilla, Németh Balázs, Zólyomi Csilla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.II.88/2018/8. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2018. november 15. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve és társai ellen indult büntetőügyben a Székesfehérvári Törvényszék 2018. május 2. napján kihirdetett 16.B.16/2016/108. számú ítéletét I.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja.

Az I.r. vádlottal szemben alkalmazott halmazati büntetést 18 (tizennyolc) év szabadságvesztésre enyhíti.

A Székesfehérvári Törvényszék Gazdasági Hivatalának bűnjelkezelője által Bj.216/2017. szám alatt kezelt 21-23., 25., 26., 30., 44-67., 69-77. és 80. számú bűnjelek iratokhoz csatolását rendeli el.

Az I.r. vádlott által fizetendő bűnügyi költség összege 14.008.324 (tizennégymillió-nyolcezer-háromszázhuszonnégy) Ft.

Egyebekben helybenhagyja azzal, hogy az I.r. vádlott 2015. március 12. napjától volt előzetes letartóztatásban és az I.r. vádlott személyazonosító okmányának száma ....

A szabadságvesztésbe beszámítja az I.r. vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt.

A másodfokú eljárásban 10.000 (tízezer) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyet az I.r. vádlott visel.

I n d o k o l á s

A Székesfehérvári Törvényszék a 2018. május 2. napján kihirdetett 16.B.16/2016/108. számú ítéletében három vádlott büntetőjogi felelősségéről döntött. Az ítélet II.r. és III.r. vádlottak vonatkozásában jogerőre emelkedett, így nem képezi a másodfokú felülbírálat tárgyát.

A törvényszék a fent írt ítéletében bűnösnek mondta ki I.r. vádlottat emberölés bűntettében (Btk. 160.§ (1), (2) bekezdés k./ pont) és kifosztás bűntettében (Btk. 366.§ (1) bekezdés b./ pont). Ezért halmazati büntetésül 20 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Az I.r. vádlottal szemben 3.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. Határozott továbbá a bűnjelek jogi sorsáról, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen az I.r. vádlott és védője elsődlegesen megalapozatlanság, illetve eltérő tényállás és eltérő minősítés megállapítása érdekében, másodlagosan enyhítés céljából jelentettek be fellebbezést.

Az első fokon eljárt ügyész tudomásul vette a döntést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.203/2017/4. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak. Kifejtette, hogy az első fokú bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, amelynek eredményeként megalapozott tényállást állapított meg, amelyben csupán egy elírás szorul kijavításra. Álláspontja szerint a törvényszék indokolási kötelezettségének eleget tett, és okszerű következtetést vont le I.r. vádlott bűnösségére, a cselekményeinek minősítése törvényes. Kifejtette, hogy a terhelttel szemben kiszabott büntetés megfelelő. Egyes bűnjelek - anyagmaradványok, daktiloszkópiai nyomtöredék, DNS-maradványok - tekintetében rámutatott, hogy azok az iratokhoz csatolandók, és a bűnügyi költség is korrekcióra szorul. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét annyiban változtassa meg, hogy a 21-23., 25-26., 30., 44-67., 80. sorszámú bűnjelek iratokhoz csatolását rendelje el, az I.r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összegét 14.008.324 forintra emelje fel, egyebekben helybenhagyási indítványt tett azzal, hogy az ítélet rendelkező részében a terhelt előzetes letartóztatásának kezdő napjának helyesbítése, illetve az I.r. vádlott személyazonosító okmánya számának feltüntetése szükséges.

I.r. vádlott fellebbezésének írásbeli indokolásában egyrészt kifogásolta a nyomozó hatóság munkáját, valamint a szakértői véleményt vitatta. Álláspontja szerint a nyomrögzítés nem megfelelően történt, és a szakértő sem a valós adatokból indult ki. A külső és belső hőmérsékletet nem megfelelően vette figyelembe, az egyedi fűtésre is tekintettel, valamint arra, hogy az ablak nyitva volt. A szakértő a halál időpontját tévesen határozta meg álláspontja szerint. Elismerte, hogy megszúrta a sértettet, aki a sérüléséből 4 hét alatt meggyógyult volna. Azt sem vitatta, hogy pálinkát hozott el tanú 3 sértettől, de ebből nem következik, hogy ő volt az emberölés elkövetője. Leírta, hogy véleménye szerint a szakértőt befolyásolták, valamint a nyomozó hatóság olyan anyagot küldött meg az ügyészségnek, ami nem az igazságot tartalmazza. Hangsúlyozta, hogy III.r. és II.r. vádlott is megerősítette, hogy elvágta a hüvelykujját sértettel való dulakodás közben, amely nyomait egyes helyiségekben és a folyosón meg is találtak a rendőrök, a lakás többi részében nem járt, és nem kutakodott a sértett holmijai között. Álláspontja szerint a helyszíni szemlén rögzítettek azt igazolják, hogy valaki, vagy valakik voltak a lakásban, ezt azonban nem vizsgálták. Nem vizsgálták azt sem, hogy a sértett zoknijának talpa véres volt, a kabátja zsebei kiforgatva, a nagyszobai asztal fiókja ki volt húzva, és az üres pénztárcát, valamint a szekrényben lévő nyomokat sem vizsgálta a rendőrség. Nem kérdezték megII. r. vádlottól, hogy amikor visszament a lakásba, látta-e ezeket a kutatási nyomokat. Nem nyomoztak a rendőrök a 4.000.000 Ft után, amit a sértett kivett a bankból, és a lakás különböző pontjain eldugott. Ebből 2.500.000 forintot megtaláltak, és érthetetlen, hogy ha rajta és II.r. vádlotton kívül senki nem járt a lakásban, akkor ki forgatta fel azt, és vitte el a pénzt.

Másik beadványában új szakértő kirendelését kérte tekintettel a szakértőnek az ügyhöz való hozzáállására. Szakértő 1 szakértői véleményét folyamatos módosította, pontosította, valamint az igazságügyi boncjegyzőkönyv sem készült el időre. Kitért arra, hogy a szakértői vélemény nem tartalmazza a többes elkövető lehetőségét a sérülések elszórtsága miatt, majd ismételten rámutatott, hogy a legfontosabb időpont, a halál időpontjának meghatározása hiányzik, amihez a szoba és a máj maghőmérsékletének adatai nélkülözhetetlenek. A saját ruházatán a sértett DNS nyomát nem találták, annak ellenére, hogy a sértett körme alatt ugyanakkor a DNS-e fellelhető volt. Kifejtette, hogy ezzel kapcsolatban is módosította a szakértő a véleményét, hogy mivel nem fröccsenéses sérülések voltak, ezért nem található vérszennyeződés az elkövető ruházatán sem. Sérelmezte, hogy a szakértő azt mondta, amit a bíróság hallani szeretett volna.

A szakértőhöz kérdések feltételét indítványozta a másodfokú eljárásban, hogy milyen szögben keletkeztek a sérülések, azok jobb vagy bal kezes elkövetőtől származhatnak, a sérülések létrejöhettek-e különböző időpontban, és mi a halál időpontja.

A terhelt bizonyítási indítványát az ítélőtábla elutasította.