A Debreceni Törvényszék K.30623/2010/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 340. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 134. §, 137. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

9.K.30.623/2010/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a személyesen eljárt ... ... (...) lakos felpereseknek - ... jogtanácsos és ... kormánytisztviselő által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága (4029 Debrecen, Faraktár u. 29/C.) alperes ellen adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000. (Tízezer.-) Ft. perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A bíróság a felek előadása, a csatolt iratok - köztük az alperes részéről megküldött közigazgatási eljárási iratok - alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperesi adózót a APEH .... Regionális Igazgatósága ... és ... Vállalkozók Ellenőrzési Főosztálya 2008. május 5-én kelt, és 2008. június 21-én jogerőre emelkedett ... számú határozata 2001-től 2005. évekre megtartott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként személyi jövedelemadó adónemben 105.103. Ft., százalékos hozzájárulás adónemben 54.283. Ft. adóhiány, azaz összesen 2002. évre, 159.386. Ft. adóhiány, 79.693. Ft. adóbírság és 93.016. Ft. késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

A felperes 2009. július 16-án terjesztette elő elsőfokú adóhatóságnál azt a kérelmét, amelyben a terhére megállapított adófizetési kötelezettség elengedését, vagy mérséklését kérte - e mellett a ... Megyei Illetékhivatal részéről megállapított 3.000. Ft-os illeték méltányosságból történő elengedését is indítványozta.

Az elsőfokú adóhatóság a felperest jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének megismerése és a tényállás tisztázása céljából adatlap kitöltésére hívta fel.

A visszaküldött adatlap szerint a felperesi adózó akként nyilatkozott, hogy egyedül él, bevételét képezi havonta 71.000. Ft-os nyugdíja, amelyet 51.477. Ft. rezsiköltség, 15.000. Ft. gyógyszerköltség és 3.000. Ft. telefondíj terhel.

A felperes nem nyilatkozott arról, hogy két gazdasági társaságban is érdekeltséggel rendelkezik.

Az adóhatóság nyilvántartásából megállapította, hogy a felperes egyrészt a gazdálkodó szervezet 1.-ben, másrészt a gazdálkodó szervezet 2.-ben rendelkezik tulajdonosi részesedéssel.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által közölt adatokból megállapította, hogy nyugdíját végrehajtás terheli, amely kiadásról a felperes az adatlap kitöltése során szintén nem tett említést.

A megállapított tényállás eredményeként az elsőfokú adóhatóság, az APEH ... Regionális Igazgatósága 2010. július 15-én kelt, ... számú határozatával a felperes mérséklés iránti kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint a felperesi adózó esetében a megélhetésének súlyos veszélyeztetettsége fennállása nem igazolható, figyelemmel arra, hogy a felperes rendszeres jövedelemmel rendelkezik és figyelemmel arra, hogy két gazdasági társaságban is tulajdonosi részesedéssel bír, melyek a fennálló tartozások fedezetéül szolgálhatnak.

Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyet az alperes 2010. szeptember 8-án kelt, ... számú határozatával bírált el, s ebben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A határozat indokolása idézi az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 134. § (1) bekezdését, mely szerint az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint bírság, vagy pótléktartozás mérsékelheti, vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

Az indokolás megállapítja, hogy a felperes által kérelme előterjesztésekor közölt kiadások együttes összege 69.477. Ft. - ehhez jön még kiadásként az adózó részéről fellebbezésben kiadásként megjelölt 33.000. Ft-os havi hiteltörlesztés - mely összeggel együtt kiadásai jelentős mértékben meghaladják az általa közölt nyugdíjjövedelem összegét.

Az indokolás megállapítja, hogy a megélhetés veszélyeztetettségének vizsgálata szempontjából nemcsak a havi jövedelem nagysága és az adózó rendszeres kiadásainak ehhez viszonyított nagyságrendje vizsgálandó, hanem egyéb vagyoni viszonyai is értékelendők.

Az indokolás hivatkozik arra, hogy a felperes két gazdasági társaságnak is tulajdonosa. A nyilvántartás szerint mindkét gazdasági társaság a 2009-es adóévet nyereséggel zárta, ráadásul a gazdálkodó szervezet 1. forgalma 2010. év első felében a 2009. évi többszörösére nőtt.

Ebből az adóhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a felperesi adózó nem helytállóan hivatkozott fellebbezésében arra, hogy azért nem vesz fel fizetést és nem vesz ki osztalékot a társaságból, mert azok bevételei azt nem engedik meg.

A másodfokú határozat indokolása szerint felperes által közölt adatok aggályosak voltak, azokból az adózó valós vagyoni viszonyaira következtetni nem lehetett, így helyesen utasította el az elsőfokú adóhatóság a kérelmét a felperesnek.

A felperes kereseti kérelmében törvényes határidőn belül ezen alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, elsődlegesen kérvén a határozat akkénti megváltoztatását, hogy a teljes adótartozása elengedésre kerüljön, másodlagosan akkénti megváltoztatását, hogy az adóterhe mérséklésre kerüljön.

Álláspontja szerint az adóhatóság semmivel nem bizonyította azt, hogy a 71.000. Ft-os havi nyugdíjjövedelmen kívül, egyéb jövedelemmel is rendelkezne, amely lehetővé teszi a kötelezettségei teljesítését. Ismételten hivatkozott arra, hogy amennyiben maga fizetné meg az adótartozást, úgy megélhetése súlyosan veszélyeztetett helyzetbe kerülne.

Állítása szerint a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2008. évben a létminimum érték 71.736. Ft. volt, amely megegyezik a nyugdíja összegével - ebből következően amennyiben az adótartozását megfizetné, az a megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

Állította, hogy a cégei nem termeltek nyereséget az utóbbi időben, így lehetetlen a cégeiből bármilyen összeget kivenni.

Tárgyaláson ezen nyilatkozatát annyiban pontosította, hogy "a cégek bevételét beruházására fordította".