BH 1982.8.333 Ha a volt házastársak között a lakáshasználat tekintetében vita van és ennek rendezése előtt kérik a volt közös lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését, a bíróságnak először a lakáshasználat tárgyában kell állást foglalnia és csak azután kerülhet sor a közös tulajdon megszüntetésére [Csjt. 31. § (6) bek., Ptk. 140-144., 148. §, PK 8., 10., 391. sz.].

A peres felek 1977-ben kötöttek házasságot, amelyet a bíróság mintegy másfél évi együttélés után, 1979-ben felbontott. A házasegyüttélést az alperes lakásában kezdték meg, amelyben az alperes évtizedek óta lakott és ahol öt gyermekét felnevelte. Életközösségük alatt a felek az alperes volt házastársától megvásárolták a perbeli lakást is magában foglaló ingatlan fele részét, amelynek másik fele része az alperes tulajdona volt. A felek ingó vagyont is szereztek, de harmadik személyektől és az OTP-től kisebb-nagyobb kölcsönöket is felvettek.

Az első fokú bíróság a házastársi vagyonközösséget úgy szüntette meg, hogy az ingó vagyont az alperes tulajdonába adta, az ingatlan alperesi illetőségének beköltözhető értékben való magához váltására pedig 43 529 forint 60 nap alatti megfizetése ellenében a felperest jogosította fel, "feltéve, hogy az alperes ugyanezen idő alatt az ingatlant kiürítve a felperes birtokába adja". Egyben az alperest egy karóra kiadására is kötelezte és döntött a perköltség viselése kérdésében.

A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet részben megváltoztatva az ingatlan kiürítésére az alperesnek 60 napos teljesítési határidőt adott, a marasztalási összeget pedig 73 827 forintra felemelte. A jogerős ítélet - egyebek között - rámutat arra, hogy a közös tulajdon megszüntetésének módját a felperes igazolt teljesítőképessége és az ingatlanba fektetett jelentős összegű különvagyona indokolja.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A házastársi volt közös lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését a lakáshasznált rendezésének meg kell előznie minden olyan esetben, amikor a használat kérdésében vita van és amely esetben a módosított PK. 391. számú állásfoglalásban foglaltak megfelelően irányadók. Csak a lakáshasználat eldöntése alapján kerülhet sor arra, hogy a bíróság a közös tulajdon megszüntetésének lehetséges módozatait (Ptk. 148. §) megvizsgálja. A megoldási lehetőségekre a felek figyelmét a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése alapján fel kell hívni, akik álláspontjukat ennek megfelelően fejthetik ki.