A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20384/2009/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Völgyesi Lászlóné

Pfv.IV.20.384/2009/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lex András ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Rónay Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 31.P.87.325/2003. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.810/2008/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által a Fővárosi Bíróságon 26.P.23.705/2007/7. szám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

A le nem rótt 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes egy telefonbeszélgetés alkalmával a felpereshez intézett kijelentéseivel megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát. Az alperest a hasonló jellegű magatartástól eltiltotta, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 forintot és ennek 2004. január 6. napjától a kifizetésig járó törvényes kamatát. A keresetet ezt meghaladóan elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6.000 forint másodfokú perköltséget, és az államnak külön felhívásra 15.000 forint elsőfokú és 24.000 forint másodfokú eljárási illetéket, továbbá a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának 7.450 forint szakértői költséget. Rendelkezett a fennmaradó 15.000 forint kereseti illeték és a 7.450 forint szakértői díj állam által való viseléséről.

A jogerős ítélet indokolása szerint a felperessel folytatott telefonbeszélgetés során az alperes részéről - általa sem vitatottan - elhangzott azon kijelentések, mely szerint a felperes "hülye, bunkó, nőietlen, hasznavehetetlen, nem kívánatos, semmire sem jó", illetve korábbi házastársa a házasságuk alatt nem szerette és csak kényszerből házasodott össze vele, tartalmukban és kifejezésmódjukban is oly módon lealázóak, lekicsinylőek, amelyek - függetlenül a telefonhívás kezdeményezőjének személyétől - sértik a felperes Ptk. 76. §-ban védett becsületét. Ezért a jogerős ítélet a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pont alapján a jogsértést megállapította és a b) pont alapján az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. A Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pont alkalmazásával a Ptk. 339. § (1) bekezdés, valamint 355. § (1) és (4) bekezdés alapján kötelezte az alperest a felperes nem vagyoni kárának megfizetésére, amelynek összegét mérlegeléssel állapította meg. A Pp. 163. § (3) bekezdés alapján a köztudomás szerint, külön bizonyítás nélkül is elfogadhatónak látta, hogy az alperes által közöltek miatt a felperest lelki sérelem érte, és a sérelmezett kifejezések "alkalmasak róla a környezetében kialakult vélemény negatív irányú befolyásolására", amely a nem vagyoni kártérítést megalapozza.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének teljes elutasítását. Felülvizsgálati álláspontja szerint jogszabályt sértve állapította meg a jogerős ítélet az ismeretlen időpontban egy telefonbeszélgetés során elhangzott és a szövegkörnyezetből kiemelt, kérdés formájában feltett közlések alapján a jogsértést, és kötelezte a kár bizonyítottsága hiányában kártérítésre.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.