A Debreceni Ítélőtábla Gf.30962/2011/6. számú határozata szerződésszegés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §] Bírók: Drexlerné dr. Karcub Edit, Erőss Károlyné dr. Vajvoda Ildikó, Szűcs Lajos

Gf. IV. 30.962/2011/6.

A Debreceni Ítélőtábla a Dobrossy és Alexa Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: Dr. Dobrossy István ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe ; Cg.; adószáma:.) felperesnek -, a Dr. Szabó Tamás jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe ; Cg., adószáma:.) alperes ellen, szerződésszegés megállapítása iránt indított perében, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2011. október 12. napján meghozott 1.G.40.103/2011/5. számú ítélete ellen, a felperes által 7. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban, a 2012. január 11-én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben, akként változtatja meg, hogy mellőzi a felperesnek az alperes perköltségeiben történt marasztalását, egyebekben az ítéletet helybenhagyja.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a 2011. október 12. napján meghozott 5. sorszámú ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek

200 000 Ft perköltséget.

Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes, mint adós és az alperes (korábbi neve: H Rt.) mint hitelező között 2005. július 27-én - a ..... számon nyilvántartott - hitelszerződés jött létre a ... község területén megvalósítandó víziközmű-beruházáshoz kapcsolódó víziközmű-társulati tagokat terhelő érdekeltségi hozzájárulás meghitelezése céljából. E szerződés alapján az alperes 900 000 000 Ft összegű hitelt nyújtott a felperesnek.

A felek szerződésének 3.2. pontja szerint "A lakáscélú állami támogatásokról" szóló 12/2001. (01.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 16.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint a beruházás összköltségének 65%-a után kamattámogatás vehető igénybe. A hitelszerződés 3.3. pontja szerint az állami támogatásos kölcsön összege 585 000 000 Ft, a támogatással nem érintett kölcsön összege 315 000 000 Ft volt. A szerződés 3.4. pontja szerint "ha a beruházás aktiválásakor a beruházás tényleges összköltsége alapján a támogatott kölcsön és a nem támogatott kölcsön aránya eltér a fent meghatározott aránytól, a bank a szükséges módosítást elvégzi és erről az adóst értesíti, illetve intézkedik a kamattámogatással kapcsolatban esetlegesen szükségessé váló lépések megtételéről".

A szerződés 8.2. pontja szerint pedig a felek abban állapodtak meg, hogy "a hitelszerződés 3.2. szakasza szerinti aktiváláskor a beruházás összköltségére vonatkozóan előzetesen készített számítást felülvizsgálják és erre tekintettel a támogatott kölcsönök és a nem támogatott kölcsönök pontos összegét meghatározzák, illetve a hitelszerződés 3. mellékleteként csatolt törlesztési ütemterveket ennek megfelelően módosítják".

A beruházás aktiválása 2010. január 10-én történt meg. A beruházás összköltsége 1 212 767 717 Ft volt, az aktiváláskori tényleges költség 65%-a 788 299 017 Ft.

A felperes ezért az ismertetett szerződési kikötések alapján kérte az alperestől, hogy a folyósított hitel összegén belül a beruházás tényleges összköltsége 65%-ának megfelelően állapítsa meg a kamattámogatott kölcsön összegét. Az alperes a felperes kérelmét elutasította, mert az Önkormányzati Minisztérium Lakásügyi Főosztályának ÖM ...... számú állásfoglalása szerint a Kormányrendelet 24.§ (17) bekezdése folytán a 12-13., 15-16. és 22.§-okban foglaltak alapján egy meglevő kölcsöntartozás kiegyenlítésére kölcsön nem nyújtható, ezért a kamattámogatott kölcsön összegének a szerződésben eredetileg kikötöttnél magasabb mértékben való megállapítására - e jogszabályi tilalom folytán - nincsen lehetőség.

A felperes a módosított kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az "alperes a Kormányrendelet 16.§ (6) bekezdése és a hitelszerződésük 3.4. és 8.2. pontjai alapján az általa csatolt kimutatásnak megfelelően 44 150 612 Ft állami kamattámogatást a Kincstártól leigényelhet, mivel abban az esetben jár el szerződésszerűen".

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Összegszerűségében a felperes módosított kereseti kérelmét nem vitatta.

Álláspontja szerint a felperessel megkötött szerződésük 3.4.pontja egy olyan kötelezettséget állapított meg a terhére, amely a jogszabály időközbeni változása folytán jogellenessé vált, ezért tőle nem követelhető a szerződéses kötelezettség teljesítése. Hivatkozott arra, hogy a 391/2007.(XII.23.) Korm. rendelet 32.§ (5) bekezdésével módosított Kormányrendelet 24.§ (17) bekezdésének megváltozott rendelkezéseit a már folyósított támogatások tekintetében is alkalmazni kell. A szerződésben vállalt ún. "arányátállítás" új kölcsön folyósítását jelentené, ami a jogszabály időközbeni módosítása miatt nem végezhető el.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak, arra hivatkozással, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének két konjunktív feltétele közül az egyik nem áll fenn. Nem állapítható meg ugyanis a jogmegóvás szükségessége, mert az adott esetben a felperes az alperes által ellene indított perben érdemi védekezésként hivatkozhat a keresetben megállapítani kért tényekre.

Ez ellen az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a sérelmezett határozat megváltoztatását és az alperesnek a kereseti kérelmében történő marasztalását, valamint perköltség megfizetésére kötelezését kérte.

Hangsúlyozta, hogy a részére folyósított kölcsön a Kormányrendelet vonatkozó rendelkezése alapján részben kamattámogatott hitelnek minősül és a beruházás összköltségének 65%-a után vehető igénybe kamattámogatás. A szerződés 3.2. pontja a beruházás összköltségét akként definiálta, hogy "A számvitelről" szóló 2000. évi C. törvény alapján "a beruházás aktiválásáig felmerült és egy, a bank számára elfogadható független könyvvizsgáló által auditált összes költsége a költségvetés szerint, beleértve a jelen hitelszerződés alapján fizetendő kamatokat és a társulati költségeket, valamint a fizetendő általános forgalmi adót, ha az nem igényelhető vissza."

A hitelszerződés 3.3. pontja határozta meg az állami kamattámogatásos kölcsön és a támogatással nem érintett kölcsön arányát, azonban a szóban forgó szennyvízberuházáshoz kapcsolódó aktiválás 2010. január 10. napján történt meg, a közmű átadása és átvétele ekkor valósult meg, és ekkor volt megadható a beruházás összköltsége. Ekkor vált indokolttá a kamattámogatott és nem kamattámogatott kölcsönök arányának megvizsgálása, azonban az alperes a kölcsönök arányátállítását - a szerződésben rögzített kötelezettsége és többszöri kérelem ellenére - nem végezte el.

A felperes álláspontja szerint a szerződés szövegének mind a nyelvtani, mind a szerződés szellemének megfelelő értelmezése alapján az állapítható meg, hogy a felek szándéka arra irányult, hogy a tényleges költségek - amelyek nyilván csak a közmű befejezése után, az átadás-átvételkor határozhatók meg - alapján részesüljön majd kamattámogatásban. Állította, hogy az adott esetben nem a meglévő kölcsöntartozásának kiegyenlítése érdekében folyósítandó újabb kölcsön igénybevételére, hanem egy olyan, a szerződésben vállalt alperesi kötelezettség teljesítésére irányul a kérelme, amelynek az alperes elmulasztott eleget tenni. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból téves jogi következtetést vont le, ugyanis nem számolt azzal a lehetőséggel, hogy az alperes nem kíván peres úton igényt érvényesíteni a felperessel szemben. Ezért a felperes bírósági ítélet hiányában az alperestől nem követelheti, hogy a hitel arányátállítását végezze el. Annak hiányában a felperes az állami támogatás lehívására nem szoríthatja rá az alperest, így a felperes az alperes szerződésszegő magatartását önmagában nem képes megszüntetni. Ezért nem maradt más lehetősége, mint megállapítási keresetet előterjeszteni.