Végső előterjesztői indokolás a sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvényhez - Indokolások Tára 2024/1.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 2004. március 13-i hatályba lépése óta szolgál hazánkban a szervezett sport háttérjogszabályaként, átfogóan szabályozva a sportolók, a sportszervezetek jogállását, a sportszövetségek működését, a sport versenyrendszerét, a sport szakterülethez kapcsolódó kereskedelmi szerződéseket, a sportköztestületeket, meghatározva az állam és a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait, a sport állami támogatási rendszerét, valamint a sportrendezvények szervezéséhez kapcsolódó szabályokat. Az Stv. rendelkezései évről évre kis mértékben módosultak, több alkalommal teljes fejezetek kerültek átalakításra, azonban az Stv. szerkezete és alapvető megállapításai kiállták az idő próbáját, azok a magyar sport szervezetének és működésének biztos alapját jelentik.

A Törvényjavaslat a sportszféra gyakorlati javaslatait figyelembe véve tervezi a szakmai munka alapjául szolgáló szabályozási hátteret akként módosítani, hogy az teljes mértékben megfeleljen a XXI. század kihívásainak, hatékony és szakértelmen alapuló szimbiózist biztosítson a jogi háttér és az élősport elvárásai között.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a TAJ-szám Nemzeti Sportinformációs Rendszerben (a továbbiakban: NSR) történő kezelésére vonatkozóan.

2-4. §, 7-12. §

A jelenlegi szabályozás nem ad pontos képet arról, hogy Magyarországon hány sportoló sportol szervezett keretek között, hány igazolt sportoló van hazánkban. A szakszövetségeknek csak a versenyengedéllyel rendelkező sportolók számáról van hivatalos tudomásuk, valamint az Országos Sportegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OSEI) által kiadott sportorvosi engedélyek határoznak meg egy sportolói/versenyzői kört, azonban az igazolt és szervezett keretek között sportolók száma ennél sokkal nagyobb. A fentieken túl gyakorlati szempontok szükségessé teszik a sportoló és a sportszervezet közötti jogviszony-típusok rendezését, hiszen a sportszervezetek nagy részének az Stv.-ben meghatározott jogszabályi keretek gyakorlatba történő átültetése nehézségekbe ütközik. Ennek következtében kerül bevezetésre a regisztrált sportoló fogalma.

Az új kategória lényegét az adja, hogy a sportszervezet (sportegyesület, sportvállalkozás, sportakadémia, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány) köteles minden sportolóját regisztrálni egy ezt a célt szolgáló, saját és szövetségi nyilvántartásba, majd meghatározott időpontig az NSR-rendszerbe. A regisztráció alapján létrejön az igazolt sportolói jogviszony, amely új alapokra helyezi a jelenlegi kötelező tagsági vagy szerződéses jogviszonyt. A sportegyesületnek ezt követően nem kell tagságába felvenni az általa igazolt sportolót és amatőr sportszerződést is csak saját döntése esetén köt, amelyben a sporttevékenység végzésének részletes feltételeit rögzíthetik a felek.

Változás a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy a sportolónak nem a sportszervezettel való tagsági vagy sportszerződéses viszonya következtében kerül a sportszervezetre átruházásra a sportoló játékjoga, hanem a játékjog átruházás az igazoláshoz (regisztrációhoz) kapcsolódik, a sportoló az igazolással engedi át játékjogának használatát - az igazolt sportolói jogviszony fennállásának időtartamára - ingyenesen a sportszervezete számára. A sportoló nevelési költségtérítésének és díjazásnak nem minősülő ellenszolgáltatások megállapítása szintén az igazoláshoz kapcsolódik, ennek részletszabályait az országos sportági szakszövetségek állapítják meg (pl. versenyengedéllyel nem rendelkező sportoló esetében is lehetővé teszi-e a nevelési költségtérítést). Az új szabályozás szerint nincs akadálya annak, hogy a hivatásos sportoló után - az igazoláshoz kötötten - is lehessen kérni a szövetségi szabályozás szerint nevelési költségtérítést. A szövetség ennek részletszabályait szabályzatában megállapíthatja (pl. felső korhatár meghatározása).

Az igazolással a sportszervezet és a sportoló között határozatlan idejű, igazolt sportolói jogviszony jön létre, ami alapvetően sportszolgáltatás igénybevételére irányul és ehhez a szövetség döntése alapján egyszeri vagy rendszeres hozzájárulás kérhető (pontos mértékének meghatározása a sportszervezet hatásköre), akár amatőr, akár hivatásos jogviszony alapján sportol a sportoló bármely típusú sportszervezet keretei között. Az igazolt sportolói jogviszony konkrét tartalmát az adott sportszervezet határozza meg. Igazolt sportolónak számít tehát mindenki, aki egy meghatározott sportszervezet nyújtotta szolgáltatások igénybevételével, szervezett keretek között végzi a sporttevékenységét. A sportoló a sportszervezettel létrejövő jogviszony keretei között veszi igénybe az adott sportszervezet szakembereit és azok szaktudását, létesítményeit, a sportág végzéséhez szükséges eszközöket és felszereléseket.

Az igazolás alapjogviszonyként szolgál azon sportolók számára is, akik a későbbiekben versenyzőként, azaz amatőr vagy hivatásos sportolóként kívánnak sporttevékenységet végezni. A jelenlegi szabályozás értelmében a versenyző a rendszeres edzések megkezdése előtt sportorvosi vizsgálaton köteles részt venni, azaz a szabadidős sportoló és a sportággal ismerkedő sportolók számára nincs előírva sportorvosi vizsgálat, a sportorvosi vizsgálat a versenyzéshez, a versenyzésre való felkészüléshez kapcsolódik.

Az igazolt sportoló versenyzővé a versenyengedély kiállítását követően válik, a versenyzők tekintetében továbbra is megmarad az amatőr és a hivatásos kategória.

A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval a sportszervezet sportszerződést köthet, amelyben

- a szakszövetségi szabályzatokra is tekintettel - megállapodnak a köztük létrejövő kötelmi jogviszony részleteiről, mint például a szövetség szabályzatával összhangban a nevelési költségtérítésről és az alapszolgáltatáson felül nyújtott többletjuttatásokról. Az új szabályozás szerint a nevelési költségtérítés megfizetése az igazoláshoz kapcsolódik, annak mértékét és feltételrendszerét továbbra is a szövetség határozná meg. Így a nevelési költségtérítés tekintetében az átadó és átvevő sportszervezet az átigazolás során kizárólag annak kizárásáról vagy a szövetség szabályzatában meghatározott mértéknél alacsonyabb összegben egyezhetnek meg.

Amatőr sportolónak minősül:

- az igazolt és versenyengedéllyel rendelkező, de nem szerződéses státuszban lévő sportoló, valamint

- az igazolt, versenyengedéllyel és amatőr sportszerződéssel rendelkező sportoló is.

Hivatásos sportoló az igazolt, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel rendelkező sportoló.

Az igazolt sportolói jogviszony megszüntetésére alapvetően egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal van lehetőség, de a szövetség a szabályzatában ennél szigorúbb formai követelményeket is megállapíthat (pl. teljes bizonyító erejű magánokirat). Az igazolt sportolói jogviszony azon sportolók esetében, akik sem versenyengedéllyel, sem amatőr/hivatásos szerződéssel nem rendelkeznek, továbbá azon versenyengedéllyel rendelkező, de szerződéses jogviszonyban nem álló amatőr sportolók esetében megszüntethető, ha a sportoló az igazolási hozzájárulást meghatározott ideig (pl. három hónapig) nem fizeti meg vagy sporttevékenységét önhibájából meghatározott ideig nem gyakorolja és igazolását a sportszervezet nem erősíti meg a szövetség felé, továbbá, ha a sportoló vagy a sportszervezet kéri annak megszüntetését.

Az amatőr vagy hivatásos szerződéssel rendelkező sportoló igazolása - a versenyengedélytől függetlenül - a sportszerződés megszűnésével megszűnik, ugyanakkor a sportszerződés fennállása alatt az igazolt sportolói jogviszony önmagában nem szüntethető meg.

Átigazolás esetén az igazolási jogviszony a két sportszervezet közötti megállapodással - amely tartalmazza a játékjog átruházását - megszűnik az átadó és jön létre az átvevő sportszervezetnél.

Az igazolási jogviszony megszüntetésével egyidejűleg a sportoló versenyengedélye az új igazolási jogviszony létrejöttéig felfüggesztésre kerül.

Az Stv. 7. §-a szerinti átigazolásra, kölcsönadásra vonatkozó szabályok annyiban változnak, hogy azok nem csak a szerződéses, hanem az igazolt sportoló esetében is alkalmazhatóak. Így különösen vonatkoznak rá az Stv. 7. § (3) bekezdése szerinti, az átadó sportszervezetet megillető költségtérítési igény, valamint a (4) bekezdés szerinti, a sportolót az átigazolással összefüggésben megillető előzetes írásbeli hozzájárulás megadásának feltétele.

A kettős játékengedély szabályozása továbbra is a sportszövetség hatáskörében, annak szabályzatában kerül rendezésre.

A szabályozás ezáltal egy világos és átlátható rendszer alapjait fekteti le, valamint rendezett pénzügyi és gazdasági viszonyokat teremt. Mindemellett komolyabb elköteleződés nélküli, szervezett keretek között zajló sportolási lehetőséget biztosít azok számára, akik meg szeretnének ismerkedni egy számukra új sportággal vagy a már meglévő tapasztalataikat bővítenék.

18. §

A sportszövetségek adatkezelési jogosultságára vonatkozó rendelkezéseket egészíti ki, tekintettel egyrészt a sportszövetségek és az állami szervezetek, illetve sportköztesületek közötti információcserére.

5-6. §

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (a továbbiakban: WADA) előírásaira figyelemmel szükséges pontosítást tartalmaz.

A nemzeti doppingellenes szervezet egyre több biológiai útlevél-eltéréssel kapcsolatos ügyet folytat le, ezért fontos, hogy az ezzel kapcsolatos adatkezelés is megalapozott legyen. A vérmintavételi űrlapon a sportoló által szedett gyógyszerek/étrendkiegészítők mellett rögzíteni kell a véradásra és vértranszfúziókra vonatkozó adatokat is, ezt a WADA International Standard for Testing and Investigations (ISTI) szabályzatának 7.4.5 r) pontja írja elő. A vértranszfúzióra (ideértve a véradást is) vonatkozó adatok a személyes adatok különleges kategóriájába tartoznak, az ilyen adatok kezelése az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerint valósulhat meg, jogalapja a közérdekből történő adatkezelés.

13. §

Az Stv. csak a hivatásos sportoló esetében rendelkezik a munkaidőkeret alkalmazásáról, annak konkrét szabályairól (pl. szabadság kiadása). A sportoló felkészítését végző sportszakember esetében azonban a Munka Törvénykönyve általános szabályait kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy speciális rendelkezést az Stv. nem tartalmaz. A gyakorlatban azonban a hétvégi munkavégzés, vasárnapi mérkőzések, edzőtáborok stb. munkajogi megítélése rendkívül aggályos (ki végezhet munkát, mi tekinthető túlórának, hogyan kell számolni a munkaidőt az edzőtáborban, miként adják ki a szabadnapokat stb.). Szükséges ezért az összhang megteremtése a hivatásos sportolói jogviszonnyal, hiszen nem értelmezhető önmagában a sportoló esetében sportszakember nélkül a hétvégi munkavégzés, edzőtábor stb.

14. §

A rendelkezés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 56. § (3) bekezdésétől eltérő határidőt vezet be a hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegése esetén hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására. Az új szabályozás lerövidíti a munkáltató számára nyitva álló objektív határidőt a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására, mivel a korábbi egy év helyett legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre igénye érvényesítésére a munkavállalóval szemben.

A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását tehát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Az eltérés indokaként szolgál, hogy a sportoló és a sportszakember jellemzően rövidebb határozott időtartamú munkaszerződéssel kerül foglalkoztatásra.

A munkavállalói vétkes kötelezettségszegés esetén a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására az Mt. 56. §-ához kapcsolódóan különösen az Mt. 161. §, 162. § és 285. §-ában foglalt további rendelkezéseket változatlanul alkalmazni szükséges.

Az Mt. 56. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt -munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. A munkavállaló legfontosabb kötelezettségeit az Mt. tartalmazza, de a felek megállapodása is előírhat munkavállalói kötelezettséget.

A munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezmény csak akkor alkalmazható, ha a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződés a vétkes kötelezettségszegést megvalósító egyes magatartásokat és az alkalmazandó jogkövetkezményt megállapította. Ennek hiányában a munkavállalót felelősségre vonni nem lehet.

Az Mt. 56. § (2) bekezdése alapján a hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. Továbbá az Mt. azt is rögzíti, hogy a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét.

Az Mt. 161. § (1)-(2) bekezdése alapján a munkabérből való levonásnak jogszabály, továbbá a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozat alapján,

- a munkavállaló kifejezett, írásbeli hozzájárulása alapján, vagy

- előlegnyújtás esetén a van helye.

A munkáltatónak a hátrányos jogkövetkezményt megállapító intézkedését írásba kell foglalnia, és indokolnia kell [Mt. 56. § (5) bekezdés]. A munkavállaló ezen intézkedéssel szemben a közléstől számított harminc napon belül fordulhat keresettel az illetékes bírósághoz [Mt. 287. § (1) bekezdés c) pont], amelynek következtében a munkáltató intézkedése a jogvita jogerős elbírálásáig nem hajtható végre. [Mt. 287. § (5) bekezdés]

Az Mt. 56. § szerint megállapított vagyoni hátrány iránti igényét a munkáltató a munkavállalóval szemben fizetési felszólítással is érvényesítheti a kötelező legkisebb munkabér [Mt. 153. § (1) bekezdés a) pont] háromszorosának összegét meg nem haladó mértékig [Mt. 285. § (2) bekezdése]. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. Abban az esetben, ha a munkavállaló nem vitatja a rendelkezésre álló határidőn belül keresetével a munkáltató fizetési felszólításában foglaltakat, úgy az a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben foglalt további feltételek fennállása esetén végrehajthatónak minősül [1994. évi LIII. törvény 23. § (1) bekezdés a) pont].

15-16. §

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy olyan kirívó esetekben, amelyben a szakszövetség azt - szabályzatában rögzítettek szerint - indokoltnak tartja, a sportolót a sportszakemberként, a sportszakembert pedig a sportolóként történő tevékenységtől is eltiltsa annak érdekében, hogy a fegyelmi büntetés ténylegesen elérje célját.

17. §

A sportegyesületek - civil szervezetként - kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathatnak. Az igazolási jogviszony alapvetően a sportszervezet által nyújtott sportszolgáltatások sportoló általi igénybevételén alapul, azonban ez mégsem értelmezhető profitorientált kereskedelmi tevékenységként, hiszen e szolgáltatásokat a sportegyesület alaptevékenysége keretében nyújtja. Annak érdekében, hogy az igazolási jogviszony keretében a sportoló által a sportszervezet részére esetlegesen fizetendő igazolási hozzájárulás ne okozza a sportegyesületek civil jellegének ellehetetlenülését, az alaptevékenységi kör pontosításra került.

19. §, 22. §

A gyakorlatban nehézséget és a jogalkalmazás során zavart okoz a szakszövetség, a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetség és az "egyéb" sportszövetség tartalmának elkülönítése. Nincs szakmai indok e három kategória fenntartására, egyszerűsítés javasolt a szakszövetségi jogokat gyakorló sportszövetség fogalmának hatályon kívül helyezésével és e szervezetek szakszövetséggé minősítésével.

A törvény 20. § (4) bekezdése az országos sportági szakszövetséggé válás nemzetközi feltételeit rögzíti. A Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (a továbbiakban: GAISF) átalakulására tekintettel a magyar jog szerinti országos sportági szakszövetséggé váláshoz nem írható elő a továbbiakban törvényi feltételéként a sportág nemzetközi szövetsége részére a kötelező nemzetközi sportszervezeti tagság. A GAISF helyébe lépő SportAccord valamely ernyőszervezetében való tagságról ugyanis a sportág nemzetközi sportszövetsége egyedileg dönt, egy ilyen döntés meghozatalára a hazai sportszervezetnek ráhatása nincsen. A törvény így objektív nemzetközi feltételként támasztja az országos sportági szakszövetséggé váláshoz (a nemzetközi sportszövetségi tagság mellett), hogy a sportág nemzetközi sportszövetsége kellő számú taggal és nemzetközi versenyek (Európa-bajnokság, Világbajnokság) rendszeres szervezéséről rendelkezzen. A 20. § (5) bekezdésében meghatározott, hazai sportszakmai feltételek változatlanok maradnak.

A GAISF megszűnésére és feladatainak a SportAccord által történő átvételére tekintettel szükséges a nemzetközi sportszövetségekre vonatkozó rendelkezések aktualizálása.

20. §, 29. §

A Tao. tv. 22/C. § (9a) bekezdése értelmében a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. Ezen előírást indokolt alkalmazni ezen sportfejlesztési programok módosítása tárgyában benyújtott kérelmek elbírálása esetében is.

A 29. §-sal az Stv. 51. §-ába illesztett (6) bekezdés a sportpolitikáért felelős miniszter feladat- és hatáskörének pontosítását tartalmazza.

A törvényjavaslat a szabálytalanul felhasznált tao-támogatásokra vonatkozóan a látvány-csapatsportban működő szakszövetségek részére kifejezetten nevesíti a behajtás körében végrehajtási eljárás és a felszámolási eljárás megindításának jogát, amelyet indokolt a 300 millió forint feletti tao-támogatásokra vonatkozóan a miniszter részére is nevesíteni.

21. §

A sportszövetségek feladata napjainkban már nem csak a versenyek megszervezése, hanem az egészségvédő testmozgás népszerűsítése is. A rendelkezés ezért a diáksportesemény fogalmának pontosítását tartalmazza annak érdekében, hogy a Magyar Diáksport Szövetség teljes körűen el tudja látni feladatait.

23. §, 26. §

A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) egyes feladatainak pontosítását tartalmazza a MOB és a központi sportigazgatás közötti feladatmegosztásnak megfelelően.

A többi sportköztestülethez hasonlóan indokolt a MOB számára is rögzíteni a magyar zászló és címer használatának jogát.

A MOB tagsági összetételére vonatkozó szabályozás is pontosításra kerül a MOB működésével összhangban annak figyelembevételével, hogy a tagok természetes személyek, az olimpiai sportágak országos sportági szakszövetségei pedig delegálásra jogosultak a közgyűlésbe.

24-25. §

A MOB feladatainak pontosítását tartalmazza

27. §

Az alanyi jogú tagságra vonatkozó eljárási szabályt állapít meg a Nemzeti Versenysport Szövetség tekintetében.

28. §

A sport két legfontosabb humán szereplője a sportoló és az edző. Az edzői feladatkör a modernkori sport kialakulásával egyidős, de hivatalos szakmává az edzőképzés elindulásával vált (Testnevelési Főiskola, 1925). A rendszerváltozásig az edzőket foglalkoztató sportegyesületek és a sportszövetségek sok szállal kapcsolódtak az állami szférához. Az edzők alkalmazásának, munkaviszonyának kérdéseit államilag szabályozták és a szabályok betartását is az állam ellenőrizte (megyei, városi sporthivatalok).

A rendszerváltozás után az edzők foglalkoztatása átkerült a társadalmi, egyesületi szférába, így az állam közvetlen ráhatása az edzők foglalkoztatására megszűnt. A közelmúltban - köszönhetően a sportterület kiemelt státuszának -számos edzői támogatási program indult. Napjainkban az edzői munka Európa-szerte felértékelődik, egyes statisztikák szerint az Európai Unióban 9 millió edző dolgozik.

A Magyar Edzők Társasága (a továbbiakban: MET) 1993 óta létező érdekvédelmi, szakmai, képviseleti és továbbképző szervezete a Magyarországon edzői tevékenységet végző szakembereknek. Megalakulása óta megsokszorozódott tagjainak száma, és az elmúlt közel 30 év alatt felépített széleskörű szakmai támogatással fejti ki tevékenységét (ma 1200 tagja és 14 együttműködő partnere van). Az eddigi tevékenysége, tapasztalatai, eredményei alkalmassá teszik a köztestületi feladatok ellátására.

Az edző a nevelés, az egészségmegőrzés, az értékteremtés megvalósítása, a siker egyik kulcsszereplője. Az edzői munka megbecsülését jellemzően az edzők munkája, eredményessége alapján mérik. Az edzői szakma, hivatás presztízsének megőrzése, növelése, az edzők nyilvántartásba vétele céljából indokolt a MET köztestületté történő átalakítása.

A sportban az edző az a szakember, aki a sportolóval, a sportszolgáltatást igénybe vevővel közvetlen kapcsolatban van, tudása és a hivatásához kapcsolódó attitűdje meghatározzák a saját munkájának és tanítványának eredményeit. Ezen eredmények egyaránt vonatkoznak a legmagasabb szinten űzött versenysport kimagasló teljesítményeire, a versenysport utánpótláskorú sportolóinak fizikális és mentális fejlődésére, illetve a sportot szabadidejükben űzők tevékenységére. Az edző felelős tanítványai - legyen gyermek vagy felnőtt, verseny-, vagy szabadidősportoló - testi és lelki egészségéért, versenyzői karrierjéért, éppen ezért elengedhetetlen, hogy munkáját meghatározott szakmai és erkölcsi elvek szerint és keretek között végezze.

A MET alapszabályában rögzített célja és feladata, hogy a sport különböző területein tevékenykedő edzők számára sportszakmai, tudományos, módszertani, érdekvédelmi fórumot teremtsen és ezzel segítse munkájukat. A MET-be tagként történő belépés önkéntes, a MET-ben való tagság a MET köztestületi státuszával presztízst jelenthet az edzői szakmában.

A MET hatásköreinek meghatározása kapcsán a jogalkotó célja, hogy a versenysport területén tevékenykedő edzők számára egységes érdekképviseleti, etikai-ellenőrzési, továbbképzési fórumot biztosítson, ugyanakkor ne vonja el az országos sportági szakszövetségek feladatkörét és tovább erősítse az egyébként e szervezetek között már meglévő és hatékony együttműködést, mindemellett összhangban legyen a többi nevesített sportköztestület feladataival is.

A jelenleg szintén civil szervezetként működő Sportegyesületek Országos Szövetsége (a továbbiakban: SOSZ) köztestületi formában való működése által a sportszervezet tagjainak szakmai érdekképviselete, valamint a tagi érdekeinek becsatornázása a hazai sportszféra működtetése, valamint a kormányzati döntéshozatal során hatékonyabban biztosítható. A SOSZ közestületként való működése nem von el hatáskört a sportirányítás egyéb szereplőitől vagy más köztestülettől, azok jelentős részét eddig civil szervezetként maga a SOSZ végezte.

A SOSZ köztestületként végzett tevékenysége alapvetően a sportszervezetek érdekeinek képviseletére, működésük támogatására, segítésére irányul annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb színvonalon láthassák el a törvényben meghatározott feladataikat. Dönt a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról. Javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlására vonatkozó kormányzati intézkedésre, szabályozási koncepcióra, és véleményezi az ezekkel összefüggő jogszabálytervezeteket, ezáltal elősegíti a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtését. Javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetek állami támogatásának alapvető célkitűzéseire, rendszerére és véleményezi az erre vonatkozó koncepciókat, programokat, továbbá részt vesz a sportszervezetek működésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában.

A SOSZ szervezetére és működésére a sportköztestületekre vonatkozó általános szabályok irányadóak.

A MET és a SOSZ köztestületté történő átalakulásához kapcsolódó kiegészítő szabályokat az átmeneti rendelkezések tartalmazzák.

30. §

A Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj a jövőben összevonásra kerül a Gerevich Aladár Sportösztöndíj Programmal, ezért indokolt a rendelkezés módosítása.

31. §, 33. §

A rendelkezések az olimpiai járadékkal kapcsolatos hatósági ügyintézés során felmerülő, a jogalkalmazást elősegítő és megkönnyítő pontosításokat, kiegészítéseket tartalmazzák annak érdekében, hogy a járadékra való jogosultság feltételei, megállapításának és kifizetésének részletes szabályai egyértelműen tükrözzék a jogalkotó szándékát.

Az olimpiai járadékot szabályozó rendelkezések pontosításának, kiegészítésének célja továbbá - tekintettel a jövő évi párizsi olimpiai és paralimpiai játékokra - az érintetti kör számára érthetőbb, világos megfogalmazás. A sportolói, edzői és özvegyi járadékra jogosultság alapfeltételei nem változnak, az továbbra is hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás keretében kerül megállapításra. A törvénymódosítás a Nemzet Sportolója Címet és az azzal járó életjáradék rendelkezéseit nem érinti.

32. §

Az edzői járadékkal összefüggő szabályok pontosítását tartalmazza.

34. §

A sportlétesítményekre vonatkozó biztonságtechnikai ellenőrzés lebonyolításáért felelős konkrét szereplő (üzemeltető) kijelölése a felelősség telepítése szempontjából fontos.

Az energiaválság teremtette helyzet továbbá ráirányította a figyelmet annak szükségességére, hogy a sportszervezetek mérkőzéseiket, sporteseményeiket olyan - esetenként jelentős költségmegtakarítást lehetővé tevő - sportlétesítményekben (pl. tornaterem) is megrendezhessék, amelyek nem rendelkeznek a rendőrség, katasztrófavédelem és a mentőszolgálat által kiadott előzetes engedéllyel, feltéve azonban, hogy az adott sporteseményen nézők nem vesznek részt. Ezen sportesemények és helyszínek meghatározása a sportág szakszövetségének hatáskörébe tartozik.

35. §

Szövegpontosító rendelkezés.

A gyakorlatban előfordul, hogy egyes sporteseményeken a magyar Himnusz különböző verziókban (eltérő dallam, időtartam, ritmus) csendül fel attól függően, hogy a sportág nemzetközi szövetsége mennyi időtartamot határoz meg vagy, hogy az esemény ütemtervében mennyi idő van tervezve erre. A Himnusz méltóságának megőrzése érdekében a hazai rendezésű sportesemények tekintetében az Stv. egy adott, a Himnusz jelentőségéhez méltó változat lejátszását teszi kötelezővé, ezáltal is emelve a magyar sportsikerek rangját és erősítve a nemzeti összetartozás tudatát. A Himnusz eredeti verziójának 89 másodperces változatát külön a MOB számára biztosította az Erkel Társaság, ezt javasoljuk kötelezővé tenni a sportrendezvényeken. Ez a verzió a nemzetközi sportrendezvények követelményeknek is megfelel.

36. §

A pályarendszabály fogalmának egyértelmű rögzítését tartalmazza, amely szükséges a nézőtéri biztonságra vonatkozó további szabályok alkalmazhatóságához.

37. §

A módosítás elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a törvényben meghatározott időtartamon belül a sportszervezet a helyszínen meghozza a kizárásról szóló döntését és azt közvetlenül, azonnal ismertesse az érintettel. A módosítás által a kizárás az eddigieknél lényegesen rövidebb idő alatt érvényesülhet, amely tornák esetében jelentős, bajnokságok esetében pedig érdemi hatékonyságnövekedéssel járhat.

A sportrendezvények biztonságát pozitív irányba befolyásolja, ha a rendbontók jövőre vonatkozó kizárását azonnal érvényesíteni lehet. Ez a megoldás kiküszöbölné a kizárásról szóló határozatok kézbesítése során tapasztalt visszaéléseket.

A pályarendszabály által a sportrendezvényre bevinni tiltott tárgyak elvételét követő megőrzésére korábban a felelős őrzés szabályait kellett alkalmazni. Az új Ptk. ezt a jogintézményt nem ismeri, helyette a jogalap nélküli birtoklás szabályai lennének alkalmazandóak, azonban ez nem elvárható a szervezőtől, rendezőtől.

38. §

A módosítás felhatalmazást ad az utazó sportszervezetek számára klubkártya kibocsátására akkor is, amikor az adott (akár belföldön vagy külföldön megrendezésre kerülő) sportrendezvényen a szervező az Stv. szerinti beléptetőrendszert nem alkalmaz. A fényképpel ellátott klubkártya, egyéb intézkedésekkel együttesen már hatékony eszköz lehet az idegenbeli sportrendezvényen elkövetett tiltott cselekmények visszaszorítására.

A törvényben szereplő korábbi lehetőség, hogy a Sportrendészeti Nyilvántartásban (a továbbiakban: SRNY) szereplő személy részére klubkártya ne legyen kiállítható, a módosítással kötelezettséggé válik és kiterjed a névre szóló belépőjegyekre, bérletekre és utalványokra is, amely intézkedések a távoltartási jogintézmények hatásosságát is hivatottak szolgálni.

A módosítás folytán a szabályok vonatkoznak a már kiállított névre szóló belépőjegyre, bérletre és az ezek igénylésére szolgáló utalvánnyal kapcsolatos eljárásra is. A módosítás rendelkezik arról is, hogy az erre előzetesen meghatározott feltételeket megkerülve történő igénylési, vásárlási, átadási kísérlet esetén - amennyiben azt az értékesítő észleli - a jegyet, bérletet, utalványt érvényteleníteni kell. Az érvénytelenített klubkártya, belépőjegy, bérlet vagy utalvány árát a jegyértékesítést végző szervezet visszatéríti.

39. §

A módosítással a szervező sportszervezetek és az utazó sportszervezetek felhatalmazást kapnak az értékesítés kapcsán kezelt valamennyi személyes adat (ideértve a személy fényképét is) 60 napig történő tárolására, amennyiben az a kizárási eljáráshoz szükséges.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a kötelezően kiváltandó klubkártyához a klubkártya birtokosának fényképét is tárolni kell. A klubkártya birtokosáról készült fénykép a kizárási, szabálysértési és büntető eljárásokat segíti majd azokban az esetekben, amikor a jogi, a szervező vagy az utazó sportszervezet által meghatározott előírásokat a néző megsérti és a cselekményről fénykép, vagy kamerafelvétel áll rendelkezésre.

Az adattárolás időtartamának 3 munkanapról 60 napra történő módosítását egyrészt az indokolja, hogy a jogsértő személy cselekményével kapcsolatos eljárás indokoltsága a gyakorlati tapasztalatok alapján 3 munkanapon túl is felmerülhet (pl. erre vonatkozó bejelentés vagy akár más néző panasza esetén), másrészt a cselekmény feldolgozása, az elkövető azonosítása, a szabálysértési vagy büntető feljelentések megtételéhez, vagy más eljárás kezdeményezéséhez szükséges bizonyítékok begyűjtése, az elkövetők személyes adatainak szervező általi beszerzése, a kizárási eljárások lefolytatása és a határozatok kézbesítése, a büntető vagy szabálysértési feljelentések elkészítése is időigényes.

A módosítás nélkül és amennyiben a néző csupán a szervező pályarendszabályait sérti meg, de szabálysértést vagy bűncselekményt nem valósít meg, a kizárás érdekében csak a belépőjegy, a bérlet, illetve a klubkártya érvényességének lejáratát követő 3 munkanapig lennének az adatok tárolhatók.

A kötelező adatkezelés időtartamának növelése, analógiával élve harmonizációs célokat is szolgál, hiszen a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vvtv.) 6/C. Fejezet 72/C. § (2) bekezdésében már jelenleg is előírja azon tömegrendezvények esetében, amelyekre a belépésre jogosító, forgalomba hozott jegyek száma meghaladja a huszonötezer darabot, az esemény befejezésének időpontjától számított kilencven napig az ott meghatározott személyes adatok kezelését.

40. §

A módosítás lehetővé teszi, hogy az utazó sportszervezet képes legyen ténylegesen hatást gyakorolni arra, hogy a részvételével idegenben (akár külföldön) megrendezésre kerülő sportrendezvények látogatásától is távol tartsa azokat a személyeket, akik cselekménye a sportrendezvények előírás szerinti lebonyolítását veszélyezteti vagy zavarja.

A jegyhez, bérlethez, klubkártyához, valamint ezek igényléséhez tárolt e-mail cím amellett, hogy az érintett előzetes hozzájárulása mellett akár azt a célt is szolgálhatja, hogy a nézővel a sportszervezet elektronikus úton is kommunikálni tudjon - az érintett kifejezett hozzájárulása hiányában is felhasználható a sportszervezet által a kizárási eljáráshoz, amely a jelenlegi, akár több hónapos kizárási folyamatot pár napra is csökkentheti, így jelentősen hatékonyabbá teheti. Az e-mail címre történő kézbesítés során az adatbiztonsági követelményeknek érvényesülnie kell, ezek betartására a sportszervezetnek figyelemmel kell lennie (pl. címzett előzetes azonosítása, jelszóval védett dokumentum megküldése).

41. §

A módosítás felhatalmazást ad a sportszervezetek részére a rendbontó személyek azonosítása és a kizárási eljárások lefolytatása érdekében arra, hogy a kamerarendszerek által rögzített felvételek felhasználásával a kizárandó személyeket azonosítani tudja. A módosítás erősen kapcsolódik a klubkártya birtokosa képmásának tárolásához és felhasználásához. A módosítás tehát abban segíti azokat a sportszervezeteket, amelyek a klubkártya kötelező használatáról rendelkeztek, hogy az általuk, vagy utazó sportszervezetként a közreműködésükkel szervezett hazai vagy külföldi sportrendezvényen rendbontó személyeket gyorsan és a lehető legnagyobb bizonyossággal azonosítsa és az ilyen személyek következetes kizárása útján a sportrendezvények biztonságát/rendjét erősítse.

A sportszervezetek adatkezelésére a hatóságokra vonatkozó szabályoktól eltérő szabályok vonatkoznak, ezért a pályarendszabályt sértő, de bűncselekményt vagy szabálysértést meg nem valósító, azonban esetenként sokszázmillió forintos kárt okozó elkövetők azonosítása máshogyan nem végezhető el abban az esetben, ha velük szemben a rendezvény során bármely ok miatt a rendező képtelen volt intézkedni. Itt biometrikus sablon alatt a képazonosító rendszerek által generált adatokat értjük. A módosítás szűkíti az alkalmazási kört a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet szerinti rendezvények és az ilyen csapat részvételével megrendezésre kerülő idegenbeli (ideértve külföldi is) sportrendezvényekre.

A hangfelvételek rögzítése együtt jár a sportrendezvényekkel. A módosítás meghatározza, hogy a hangfelvételek milyen célból kezelhetők.

A hangfelvétel rögzítését a nemzetközi sportszövetség előtti eljárásokban történő felhasználhatóság indokolja, ugyanis ezekben az eljárásokban a hazai szakszövetségnek azt kell igazolnia, hogy az eljárásban érintett kifejezés vagy mondat a mérkőzés során elhangzott, nem pedig azt, hogy pontosan ki mondta.

A hatályos törvényszöveg alapján a kamerával rögzített felvételeket, amennyiben a rendőrség által a további tárolásra a rendezvény befejeződését követő 120 órán belül felszólítás nem érkezett és adatigénylésre sem került sor, az időtartam elteltével a szervező, a rendező és az utazó sportszervezet is törölni köteles.

A módosítás által - amennyiben a felvételek további tárolása a rendezvényt követő 60 napig a rendelkezésben megjelölésre került célokból ez indokolt - az adatkezelőnek lehetősége lesz arra, hogy a felvételeket az Stv. 73. §-a szerinti kizárási vagy egyéb eljárás kezdeményezése érdekében kezelje.

A hatóságok részére rendelkezésre álló 60 nap pusztán a lefoglalás lebonyolítását teszi lehetővé, amely egy egyszerű eljárási cselekmény.

A jelenlegi 120 órás időtartam megemelése kettős célt szolgál. Egyrészt a módosítás lehetőséget biztosít a kizárási eljárás jogszabályi határidőben történő befejezésére, ugyanis az ehhez szükséges - gyakran hatóság bevonásával is járó - ügyintézési lépések (személyes adatok rendőrségtől történő bekérése, lakcím adatok nyilvántartásból történő bekérése, postai kézbesítés ideje) a gyakorlati tapasztalatok alapján nem folytathatók le 120 óra alatt, gyakran 2-3 hét szükséges ezekhez. Másrészt a javaslat a Vvtv. 72/C. § (1) és (2) bekezdéseivel analóg módon javasolja a hosszabb határidő rögzítését, ugyanis a hivatkozott rendelkezések szerint azon tömegrendezvények esetében, ahol a forgalomba hozott belépőjegyek száma meghaladja a huszonötezer darabot, a szervező a belépő természetes személyek személyi biztonságának biztosítása céljából a személyes adatokat 90 napig megőrzi.

A módosítással elérni kívánt cél, hogy amennyiben a szervezőnek az elkövetőket ki kell zárnia, vagy ezt szeretné megtenni, akkor arra egy olyan határidő álljon rendelkezésre, amely elégséges lehet az elkövetők azonosítására.

42. §

A kártérítési felelősség nehezen érvényesíthető abban az esetben, ha a kötelezettségszegést több néző együttesen követi el. A módosítás ezért kimondja az egyetemleges felelősséget, de csak a biztonsági előírásokban és a pályarendszabályban foglaltak megsértése esetére korlátozva azt.

43. §

A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy amennyiben bármely sportrendezvényre és saját nézői részére az utazó sportszervezet megbízottja árusít klubkártyát, névre szóló jegyet, bérletet vagy utalványt, az SRNY-ből adatot igényelhessen.

44. §

A korábbi szabály alapján az 1. melléklet szerinti sportcélú ingatlanok vagyonkezelésbe adása során csak azok az állami tulajdonú ingó vagyonelemek kerülhettek vagyonkezelésbe adásra az érintett sportszervezetek részére, amelyek ténylegesen szolgálták az ingatlanon folyó sporttevékenységet, így pl. az üzemen kívüli berendezések nem. Ezáltal megbomlott az érintett ingatlanokhoz tartozó ingó vagyontömeg kezelésének egysége, amely többletterhet ró az állami vagyonkezelő szervezetre.

45-46. §

Az NSR működtetéséhez szükséges adatkezelési rendelkezések pontosítását tartalmazza a Nemzeti Sportinformációs Rendszerről szóló 765/2021. (XII. 23.) Korm. rendelettel való összhang megteremtése érdekében.

47. §

Szövegpontosító rendelkezések.

Az edző fogalma a gyakorlatban az edzésmunka irányításán kívül magában foglalja a sportolóval történő egyéni - gyakran mentális jellegű - foglalkozást is, ezért indokolt ennek az Stv-ben rögzített fogalomban történő átvezetése.

Az Stv. hatályos rendelkezéseiből csak áttételes módon - a néző és a sportrendezvény résztvevője fogalmak vizsgálatával együtt - következtethető ki a sportrendezvény pontos időtartama, amely a gyakorlat során problémát okoz (pl. pályarendszabályok megsértése esetén). Erre tekintettel kerül pontosításra a sportrendezvény résztvevője és a sportrendezvény fogalma, amelyek egyértelművé teszik, hogy a sportrendezvény a tényleges versenyt, mérkőzést megelőző másfél órával korábban kezdődik és a verseny, mérkőzés befejezését követő másfél óráig tart.

48. §

Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

A módosítást követően a sporttevékenység az igazolt sportolói jogviszonyon alapul, a jogok és kötelezettségek az igazoláshoz kapcsolódnak. A korábbi tagsági és szerződéses jogviszonyokat ennek megfelelően felül kell vizsgálni és dönteni fenntartásukról vagy megszüntetésükről, illetve a szerződések módosításáról.

A szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetség fogalmának megszüntetésével egyidejűleg rendezi a törvényjavaslat e szervezetek országos sportági szövetséggé nyilvánítását.

49. §

A jelenleg civil szervezetként működő MET és SOSZ köztestületi jogállásával összefüggő intézkedések megtételéhez kapcsolódó átmeneti szabályokat tartalmazza.

50. §, 1. melléklet

A Magyar Testgyakorlók Köre (a továbbiakban: MTK) vagyonkezelésében lévő korábbi 38821/4 hrsz-ú ingatlan megosztásra került, így az MTK vagyonkezelésében jelenleg a 38821/8 hrsz-ú terület áll, ezért pontosítani szükséges az ingatlan helyrajzi számát az Stv. mellékletében.

A Veszprém Aréna épületét és az ahhoz kapcsolódó földterületet az azt üzemeltető Veszprémi Építők Sportegyesület, a budapesti 25992/1 hrsz-ú ingatlan 10940/1683450-ed arányú tulajdoni hányadának (MTK központi kajak-kenu telep) pedig az azt használó és üzemeltető MTK vagyonkezelésébe javasolt adni az üzemeltetés mindennapi feladatainak egyszerűsítése és a tulajdonosi joggyakorló terheinek könnyítése érdekében.

51. §

Szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz.

52. §

Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz:

Az a)-c) pontok szerinti rendelkezések hatályon kívül helyezése a sportolókra vonatkozó jogviszonyok újraszabályozása, az igazolt sportolói jogviszony bevezetése miatt vált szükségessé.

A 12. § (1) bekezdésében a "vétkesen" szövegrész hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a vétkesség a fegyelmi eljárás megindítása tekintetében nem értelmezhető, hiszen a szándékosság vagy gondatlanság megállapítása az eljárás során történik.

A 28. §-t érintően a szakszövetségi jogokat gyakorló sportszövetség fogalmának hatályon kívül helyezésével az a gyakorlati és jogalkalmazási nehézség oldódik meg, amelyet a szakszövetség, a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetség és az "egyéb" sportszövetség tartalmának elkülönítése okoz, fenntartásukra sportszakmai indok nincs. A jelenleg szakszövetségi jogokat gyakorló sportszövetségként bejegyzett szervezetek a módosítással szakszövetségi státuszt kapnak.

A 42. § (3) bekezdését érintő módosítás a MOB feladatainak pontosítása, aktualizálása, a sportpolitikáért felelős miniszter feladataival való összhang megteremtése érdekében vált szükségessé.

Az 59. § (11) bekezdése szerinti feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztés az olimpia járadékra jogosultság tekintetében nem értelmezhető.

A 76/E. § (6)-(8) bekezdéseinek, valamint a 79. § (1) bekezdés bo) alpontjának hatályon kívül helyezése a regisztrált szabadidő-sportoló fogalmának hatályon kívül helyezése miatt indokolt. A regisztrált szabadidő-sportoló kategóriája nem érvényesült a gyakorlatban a várt eredménnyel, így fenntartása nem indokolt.

A Vasas Futball Club Kft. kezdeményezte az 1. melléklet 18. sora szerinti ingatlan tekintetében vagyonkezelői jogának megszüntetését.

53. §

A jelenleg hatályos rendelkezés tartalmazza a "vagy más módon való megterhelésére" szövegrészt is, melynek elhagyása javasolt, figyelemmel arra, hogy a közérdekű használati jogok, szolgalmi jogok stb. tekintetében az NSÜ élni szeretne a tulajdonosi jogaival az MNV meghatalmazása nélkül, továbbá a javaslat az "állami vagyon" helyett az "állami tulajdonú ingatlanok" körre kíván szabályozni, az ingóságokkal történő hatékonyabb rendelkezés elősegítése érdekében.

54. §

A megjelölt ingatlan (Magyar Sport Háza) 2023. január 1. napjával került a Magyar Állam tulajdonába. Az ingatlan rendeltetését tekintve korlátozott személyi kör kiszolgálását célozza, abban megépítése óta sportszövetségek, sportszervezetek kerülnek elhelyezésre, így az ingatlan hasznosítása korlátozott. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 24. § (2) bekezdés c) pontja lehetővé teszi az állami vagyon hasznosítása során a pályáztatás mellőzését abban az esetben, ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók. Ezért szükséges a Vtv. hivatkozott rendelkezése alapján a Magyar Sport Háza hasznosításához a kifejezett jogalap megteremtése abból a célból, hogy az ingatlan a rendeltetését maradéktalanul be tudja tölteni.

55. §

A javaslat célja, hogy az NSÜ tv. 1. mellékletében helytelenül szereplő helyrajzi számok kiigazításra kerüljenek.

56. §

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

57. §

Ez a rendelkezés az Alaptörvény szerinti sarkalatos rendelkezések körét határozza meg.