A Szegedi Törvényszék Bpkf.54/2017/2. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 1. §, 276. §, 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 371. §] Bírók: Kiss Dániel, Kovalcsik Éva, Nógrádi Beáta

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

2.Bpkf.54/2017/2.

A Szegedi Törvényszék a 2.Bpkf.54/2017. számú büntetőügyben Szegeden, 2017. évi január hó 20. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

V É G Z É S T :

Sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott neve vádlott vonatkozásában indított büntetőügyben a Szegedi Járásbíróság 2016. évi szeptember hó 23. napján meghozott 6.B.3956/2016/3. számú végzését h e l y b e n h a g y j a azzal, hogy a vádlottal szemben az 1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdésébe ütköző, és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő sikkasztás bűntette miatt indult büntetőeljárást tekinti megszüntetettnek.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság végzésével I.rendű vádlott neve vádlottal szemben sikkasztás bűntette (1978. évi IV. törvény 1. § (5) bekezdés a) pont) és magánokirat-hamisítás vétsége (1978. évi IV. törvény 276. §) miatt indult büntetőeljárást megszüntette, továbbá rendelkezett arról, hogy 389.376,-forint bűnügyi költséget az állam visel.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére eljárási jogszabálysértés miatt, a végzés hatályon kívül helyezése végett, és az eljárás lefolytatása, az Európai Unió Bíróságához előzetes döntés meghozatala érdekében történő fordulás és az eljárás ezen okból történő felfüggesztése iránt.

A Csongrád Megyei Főügyészség képviselője átiratában indítványozta, hogy a törvényszék az eljárást függessze fel és kezdeményezze az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását a következő kérdések eldöntése érdekében:

1, Az Alapjogi Charta 50. cikkelyében, valamint a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 54. cikkelyében megfogalmazott ne bis in idem elve szempontjából a Padovai Bíróság N.711/11REG. számú határozata ügydöntő, érdemi határozatnak tekintendő-e,

2, a fentebb megjelölt uniós normákba ütközik-e, sérti-e a kétszeres eljárás tilalmát a vádlottal szemben a sikkasztás bűncselekménye miatt azonos tényállás mellett Magyarországon folyamatban lévő jelen büntetőeljárás lefolytatása, figyelemmel arra, hogy a Padovai Bíróság határozatában a sértetti panasz visszavonása okából, azaz az ügy érdemére vonatkozó értékelés nélkül szüntette meg az eljárást, megállapítva azt, hogy a bűncselekmény megszűnt, s mely büntethetőségi akadályt a magyar Büntető Törvénykönyv nem ismeri.

A bejelentett fellebbezés alaptalan, továbbá az eljárás felfüggesztésére, valamint az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló főügyészi indítvány sem alapos.

Az elsőfokú bíróság helytállóan, az iratok tartalmával egyezően rögzítette azt, hogy I.rendű vádlott neve vádlott terhére rótt sikkasztás bűntette vonatkozásában a Padovai Bíróság 2011. évi április hó 1. napján a büntetőeljárást a sértett magánindítványának visszavonására figyelemmel megszüntette, majd az ítélet 2011. évi június hó 23. napján jogerőre emelkedett. Az iratok tartalmával egyezően rögzítette azt is, hogy a vád tárgyává tett magánokirat-hamisítás vétségét illetően az olasz határozat nem tartalmazott tényállást, valamint azt, hogy a Fővárosi Törvényszék az említett határozat érvényének elismerését megtagadta, illetőleg ezen határozatának indokolásában rámutatott arra is, hogy az elismerés megtagadása azt jelenti, hogy a másik tagállami hatóság ügydöntő határozata nem kerül be a magyar bűnügyi nyilvántartásba, és nem tekinthető úgy, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta, azonban az olasz bíróság jogerős határozata ekkor sem veszti érvényét, a Schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 54. cikkében foglalt kétszeres büntetés tilalma pedig továbbra is irányadó.

Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben mind a sikkasztás bűntette, mind a magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

Az Európai Unióról Szóló Szerződés és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 67. cikkének (1) bekezdése szerint az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait.