A Kúria Kfv.35566/2019/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 47. §, 96. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 127. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az iratátadás során a felperes együttműködési kötelezettségéből fakadóan köteles gondosan eljárni, az iratokat beazonosítható módon átadni és jelezni, ha az adóhatóság azt nem megfelelően, követhető módon veszi át.

Kapcsolódó határozatok:

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27839/2018/12., *Kúria Kfv.35566/2019/10.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.566/2019/10.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Pongrácz és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Pongrácz Tibor)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: Mészárosné dr. Kálmán Katalin kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 15. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.839/2018/12. ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.839/2018/12. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 743.800 (hétszáznegyvenháromezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az adóhatóság a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le 2014. október 1. - 2016. december 31. közötti időszakra, általános forgalmi adónemben 2017. október 3. és 2018. április 27. között. A felperes ügyvezetője 2017. október 25. napján adta át az iratokat, annak átvételéről jegyzőkönyv készült. Az adóhatóság az iratok áttekintését követően észlelte, hogy az iratanyag hiányos, ugyanis nem tartalmazta a 2014. október, november, december havi, 2015. III. és III. negyedévi, 2016. IV. negyedévi áfa analitikákat, a rontott, stornózott számlák listáját, a kimenő és bejövő számlákat, egy gazdasági társasággal kötött szerződéseket, illetve teljesítés igazolásokat, bank- és pénztárkartonokat, pénztárjelentéseket, pénztárnaplókat, a vevő- és szállító folyószámlákat és kartonokat, tárgyi eszköz kartonokat, bevétel kartonokat, valamint az 5. számlaosztály főkönyvi kartonjait. Emiatt az elsőfokú adóhatóság végzéssel kétszer szólította fel a felperest a hiányzó iratok pótlására, amely azonban eredménytelen maradt. Az elsőfokú adóhatóság nyilatkozattételre hívta fel továbbá a felperes ismert vevőit és szállítóit.

[2] Az átadott bizonylatokat, valamint a vevők által az elsőfokú adóhatóság felhívására csatolt számlákat az adóhatóság összevetette a felperesi bevallásokkal és megállapította, hogy a felperes a meghatározott számlákban foglalt bevételek után áfabevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget. Vizsgálta a beszerzést terhelő levonható általános forgalmi adó helyességét is és arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtott bevallásokban eltérések tapasztalhatók. A feltárt hiányosságok alapján összesen 7.500.000 Ft általános forgalmi adóhiányt állapított meg, mely után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Ezen túlmenően az 1 millió forintot meghaladó adótartalmú számlák esetében a kötelezően előírt adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt 50.000 Ft összegű mulasztási bírságot is kiszabott.

[3] A felperes fellebbezésében azt állította, hogy a vizsgálathoz kapcsolódó összes irata átadásra került, ha hiányoznak iratok akkor azokról az adóhatóságnak van információja. Utalt arra is, hogy az iratpótlási kötelezettség megsértése miatt kiszabott 100.000 Ft-os mulasztási bírságot az elsőfokú adóhatóság saját hatáskörben a határozatot visszavonta. Egyebekben arról tájékoztatta az adóhatóságot, hogy a könyvelő számítógépén rendelkezésre állhatnak anyagok, ezért kérte a könyvelő megkeresését. Hangsúlyozta továbbá, hogy az adóhatóságot terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 97. § (4) és (6) bekezdése alapján a tényállás tisztázási kötelezettség és bizonyítási kötelezettség, melynek az adóhatóság nem tett eleget.

[4] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2235237708 számú határozatával az elsőfokú határozatot az adóhiány összege vonatkozásában megváltoztatta, az elsőfokú határozat megváltoztatással nem érintett részeit pedig hatályában fenntartotta. Ez alapján a megállapított adóhiány összege 7.438.000 Ft-ra módosult és ezzel egyidejűleg az adóbírság összege 3.719.000 Ft-ra csökkent.