A Kúria Kfv.35566/2019/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 47. §, 96. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 127. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az iratátadás során a felperes együttműködési kötelezettségéből fakadóan köteles gondosan eljárni, az iratokat beazonosítható módon átadni és jelezni, ha az adóhatóság azt nem megfelelően, követhető módon veszi át.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.566/2019/10.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Pongrácz és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Pongrácz Tibor)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: Mészárosné dr. Kálmán Katalin kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 15. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.839/2018/12. ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.839/2018/12. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 743.800 (hétszáznegyvenháromezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az adóhatóság a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le 2014. október 1. - 2016. december 31. közötti időszakra, általános forgalmi adónemben 2017. október 3. és 2018. április 27. között. A felperes ügyvezetője 2017. október 25. napján adta át az iratokat, annak átvételéről jegyzőkönyv készült. Az adóhatóság az iratok áttekintését követően észlelte, hogy az iratanyag hiányos, ugyanis nem tartalmazta a 2014. október, november, december havi, 2015. III. és III. negyedévi, 2016. IV. negyedévi áfa analitikákat, a rontott, stornózott számlák listáját, a kimenő és bejövő számlákat, egy gazdasági társasággal kötött szerződéseket, illetve teljesítés igazolásokat, bank- és pénztárkartonokat, pénztárjelentéseket, pénztárnaplókat, a vevő- és szállító folyószámlákat és kartonokat, tárgyi eszköz kartonokat, bevétel kartonokat, valamint az 5. számlaosztály főkönyvi kartonjait. Emiatt az elsőfokú adóhatóság végzéssel kétszer szólította fel a felperest a hiányzó iratok pótlására, amely azonban eredménytelen maradt. Az elsőfokú adóhatóság nyilatkozattételre hívta fel továbbá a felperes ismert vevőit és szállítóit.

[2] Az átadott bizonylatokat, valamint a vevők által az elsőfokú adóhatóság felhívására csatolt számlákat az adóhatóság összevetette a felperesi bevallásokkal és megállapította, hogy a felperes a meghatározott számlákban foglalt bevételek után áfabevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget. Vizsgálta a beszerzést terhelő levonható általános forgalmi adó helyességét is és arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtott bevallásokban eltérések tapasztalhatók. A feltárt hiányosságok alapján összesen 7.500.000 Ft általános forgalmi adóhiányt állapított meg, mely után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Ezen túlmenően az 1 millió forintot meghaladó adótartalmú számlák esetében a kötelezően előírt adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt 50.000 Ft összegű mulasztási bírságot is kiszabott.

[3] A felperes fellebbezésében azt állította, hogy a vizsgálathoz kapcsolódó összes irata átadásra került, ha hiányoznak iratok akkor azokról az adóhatóságnak van információja. Utalt arra is, hogy az iratpótlási kötelezettség megsértése miatt kiszabott 100.000 Ft-os mulasztási bírságot az elsőfokú adóhatóság saját hatáskörben a határozatot visszavonta. Egyebekben arról tájékoztatta az adóhatóságot, hogy a könyvelő számítógépén rendelkezésre állhatnak anyagok, ezért kérte a könyvelő megkeresését. Hangsúlyozta továbbá, hogy az adóhatóságot terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 97. § (4) és (6) bekezdése alapján a tényállás tisztázási kötelezettség és bizonyítási kötelezettség, melynek az adóhatóság nem tett eleget.

[4] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2235237708 számú határozatával az elsőfokú határozatot az adóhiány összege vonatkozásában megváltoztatta, az elsőfokú határozat megváltoztatással nem érintett részeit pedig hatályában fenntartotta. Ez alapján a megállapított adóhiány összege 7.438.000 Ft-ra módosult és ezzel egyidejűleg az adóbírság összege 3.719.000 Ft-ra csökkent.

[5] Az alperes hangsúlyozta, hogy a 2017. október 25. napján felvett jegyzőkönyv az irat átadás-átvétel tényét rögzítette. Az Art. 96. § (3) bekezdése értelmében ellenőrzés céljából vonta be azokat az adóhatóság, azonban arra nem tartalmaz megállapítást, hogy az átadott iratok elégségesek-e a vizsgálat lefolytatásához. Az átadott iratok teljeskörűségéről a felperesi ügyvezető tudott érdemben és megalapozottan nyilatkozni és csak a tételes átvizsgálást követően állapíthatta meg az adóhatóság, hogy a rendelkezésre álló bizonylatok a vizsgált időszak áfabevallásait teljes körűen nem támasztják alá. Miután jelen ügyben nem merült fel olyan körülmény, ami alapján az ellenőrzés meghiúsításától kellett tartani, így az Art. 96. § (1) bekezdésében foglalt átvételi elismervény kiállítása nem merült fel. Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú adóhatóság jogszerűen rögzítette, hogy az ellenőrzésre átadott iratok hiányosak. Arra is utalt, hogy az adóhatóság előtti eljárásra a könyvelőnek a felperes nem adott meghatalmazást, így az adóhatóságnak nem a könyvelővel, hanem a felperesi ügyvezetővel kellett a kapcsolatot tartania, és az Art. 95. § (3) bekezdés értelmében a felperest terhelte a bevallással összefüggő adatokat benyújtása.