BH 2004.5.171 I. A becsület csorbítására alkalmas kijelentésekkel szemben a büntetőjogi védelem az olyan személyösszességeket is megilleti, amelynek nincs önálló jogképességük. Ennélfogva megilleti az önkormányzat képviselő-testületét is [Btk. 179-180. §].

II. Az önkormányzat képviseletére jogosult polgármestert, mint feljelentőt, a személyes meghallgatásra meg kellett volna idézni [régi Be. 319. § (1) bek. a) pont, új Be. 502. § (1) és (2) bek.].

A városi bíróság a 2000. július 3-án meghozott - és a megyei bíróság végzése folytán 2001. január 18-án jogerőre emelkedett - végzésével T. A. terhelttel szemben a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette, s a terheltet megrovásban részesítette.

A megállapított tényállás a következőket tartalmazza:

A terhelt a F. Kft. ügyvezetője, s cége az U. Rt. kivitelezésében épülő üzletház álmennyezetét készítette. A két cég között elszámolási vita alakult ki, melynek következtében az U. Rt. a F. Kft. felé fennálló fizetési kötelezettségét nem teljesítette. Ezért a Kft. felszámolás iránti kérelmet nyújtott be a megyei bírósághoz. Az erről szóló értesítést az adós képviselője 1995. július 9-én átvette, ennek ellenére azonban az U. Rt. az 1996. június 16-ig terjedő időszakban hitelezői többségének igényét kielégítette, s juttatott a Polgármesteri Hivatalnak is vagyontárgyakat, amelyek ellenértékét a hivatal az Rt. hitelezőinek kielégítésére fordította.

A Városi Televízió 1996. július 8-i adásában riportot készítettek a terhelttel. Ennek témája az U. Rt. felszámolása volt. A beszélgetés során a terhelt kijelentette, hogy - bár felhívta a felszámolás megindítására az alpolgármester figyelmét, amiről az önkormányzatnak egyébként is tudnia kellett - az önkormányzat törvénytelen vagyonkimentéshez nyújtott segítséget az U. Rt. részére. Mindezt tudatosan tette azért, hogy az F. Kft. kielégítésének jogalapját elvonja. A Város Önkormányzata 1996. augusztus 6-án a terhelttel szemben magánindítványt terjesztett elő.

A városi ügyészség egyébiránt az U. Rt. vezetőit hitelező jogtalan előnyben részesítése bűntettének elkövetésével vádolta.

A jogerős ítélet ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapozottan bűncselekmény hiánya okából történő felmentés érdekében.

Az indítványból kitűnően az eljárást a Be. 319. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján meg kellett volna szüntetni, ugyanis a személyes meghallgatáson a feljelentő nem, csupán a jogi képviselője jelent meg. Ezen túlmenően az 1996-os személyi összetételű képviselő-testület mandátuma az 1998. évi választásokat követően megszűnt, így a Be. 54. §-ának (2) bekezdését analógiaként alkalmazva, az új képviselő-testületnek nyilatkoznia kellett volna arról, hogy a korábbi sértett helyébe kíván-e lépni. A rágalmazás sértettje csak természetes vagy jogi személy lehet, mivel pedig a képviselő-testület nem jogi személy, a képviselőknek - természetes személyként - egyenként kellett volna kijelenteniük, hogy érte-e őket sérelem. Ilyen nyilatkozat hiányában viszont nincs magánindítvány sem. Végül a felülvizsgálati indítvány vitatja a rágalmazás vétsége tényállási elemeinek megállapíthatóságát is.

Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati indítvány 2002. június 21. napján érkezett a Legfelsőbb Bíróságra, annak elbírálására az 1998. évi XIX. törvény 603. §-ának (6) bekezdése értelmében az 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) XII. Fejezetében foglalt szabályok irányadók.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.