A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20521/2010/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 80. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Győriné dr. Maurer Amália, Ráczné dr. Gohér Angyalka

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.521/2010/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Szabó Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Bánkné dr. Szabó Márta ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Varga L. László (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen hangfelvételhez fűződő személyiségi jog megsértése iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2009. december 15. napján kelt 28.P.23.093/2009/6. számú ítélete ellen az alperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra további 14.000 (tizennégyezer) forint kereseti és 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes ...-án volt házastársa, a felperes tudta és beleegyezése nélkül rögzítette telefonbeszélgetésüket, amelyet a közöttük folyamatban levő házastársi közös vagyon megosztása iránti peres eljárásban az általa előadottak alátámasztása érdekében használt fel.

A felperes keresetében kérte a hangfelvétellel való visszaélés miatt a személyhez fűződő joga megsértésének a megállapítását és az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint a hangfelvétel megsemmisítésére kötelezését.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Elismerte, hogy a telefonbeszélgetést engedély nélkül rögzítette, azonban arra hivatkozott, hogy a felvétel nélkül nem tudta volna a folyamatban levő peres eljárásban az általa előadottakat igazolni, azt bizonyítani, hogy a felperes bérleti díj ellenében hasznosítja a perrel is érintett ingatlant.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azon magatartásával, hogy ... napján a felperessel folytatott telefonbeszélgetéséről a felperes beleegyezése nélkül hangfelvételt készített, megsértette felperes személyhez fűződő jogát.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy 15 napon belül a jogsértéssel előállított hangfelvételt semmisítse meg, valamint fizessen meg a felperesnek 44.500 forint perköltséget.

Az ítélet indokolásában ismertette a Ptk. 80. § (1) bekezdését és a Ptk. 84. § (1) bekezdését.

Kiemelte, hogy a felperes nem a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát sérelmezte, hanem annak rögzítését, s mivel ahhoz az alperes nem rendelkezett a szükséges hozzájárulással, ezért személyhez fűződő jogot sértett.

Az objektív személyiségvédelmi eszközök közül a jogsértés megállapításán túl az elsőfokú bíróság indokoltnak tartotta a további jogsértéstől való eltiltás alkalmazását is, figyelemmel arra, hogy az alperes egy alkalomhoz köthetően két hangfelvételt készített.

A Pp. 3. §-ára utalással kifejtette, hogy az az ítéleti rendelkezés, mellyel a jogsértéssel előállított hangfelvétel megsemmisítését rendelte el, kizárólag csak azokra a példányokra vonatkozik, amelyek az alperes birtokában vannak, így nem érinthette a felek közti vagyonjogi per során csatolt hangfelvételt és annak írásos kivonatát.

A perköltség viseléséről a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján határozott figyelembe véve a felperes által lerótt 7.000 forint kereseti illetéket. A felperesi ügyvédi munkadíjat a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §-a alapján 30.000 forintra mérsékelte, mivel csupán a keresetlevél előterjesztésére volt szükség és a per az első tárgyaláson érdemben befejeződött.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett és kérte annak tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Részletesen kitért arra, hogy a felvétel elkészítésére azért volt szükség, mert a házastársi közös vagyon megosztása iránti peres eljárás során másként nem tudta igazolni, hogy a közös tulajdonú lakásukat a felperes bérbeadás útján hasznosítja, és azt, hogy bérleti díjból jövedelemhez jut, ami a vagyonjogi perben a közös és különvagyoni tárgyak elhatárolása szempontjából fontos. A hangfelvétel készítése ennek okán célszerű, szükséges és céljával összefüggésben arányos is volt.

Előadta, a felvételkészítést követően is valótlan tartalmú állításokat tett a felperes, emiatt törvényes jogainak csak a felvétel felhasználásával tudott érvényt szerezni.

Hivatkozott a Ptk. 4-5. §§-ra, a Ptk. 2. §-ában írtakra és arra, hogy a felperesnek a jelen per megindításával az a célja, hogy az igazság kiderítését és érvényesítését meggátolja, ami joggal való visszaélésnek minősül, ezért jogvédelemben nem részesíthető.

Nem vitatta, hogy a kereseti kérelem csak a felvétel készítésére vonatkozott, azonban a rögzítés és felhasználás megítélése szerint egy olyan folyamat, amit nem lehet önálló értékelés tárgyává tenni.

Kiemelte, a Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.081/2009/3. számú ítéletében foglaltakra utalva, hogy hangfelvétellel való visszaélésre, mint alanyi jogsértésre a fél nem hivatkozhat sikerrel ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni és az igazságot tartalmazó nyilatkozat felhasználását kívánja a személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.

Sérelmezte személyes költségmentességére tekintettel, hogy az elsőfokú bíróság a felperes által lerótt 7.000 forint kereseti illetéket is elszámolta a felperesnek járó perköltség részeként.