A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.15/2021/24. számú határozata közúti veszélyeztetés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 234. § (1) bek.] Bírók: Belovai Henriette, Szabó Éva, Török Zsolt
Kapcsolódó határozatok:
Győri Törvényszék Kb.6/2016/17., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.49/2017/12., Győri Törvényszék Kb.7/2019/31., *Fővárosi Ítélőtábla Kbf.15/2021/24.*, Kúria Bhar.1420/2021/13. (BH 2022.7.173)
***********
..
Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa
6.Kbf.15/2021/24.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2021. év szeptember hó 24. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő
í t é l e t e t:
A közúti veszélyeztetés bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott1 rendőr törzszászlós vádlott ellen indult büntetőügyben a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa 2021. február 04. napján kihirdetett Kb.I.7/2019/31. számú ítéletét megváltoztatja.
A vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 305. § c) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében is.
A vádlottal szemben kiszabott katonai büntetést szolgálati viszony megszüntetésére súlyosítja.
Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalára 2021. február 4. napján került sor.
Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelyet az ügyészség a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül jelenthet be.
I n d o k o l á s:
[1] A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a 2021. február 4. napján kihirdetett Kb.I.7/2019/31. számú ítéletével vádlott1 rendőr törzszászlós vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 234. § (1) bekezdésébe ütköző közúti veszélyeztetés bűntettében és a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző garázdaság vétségében. Ezért őt a bíróság - halmazati büntetésül - 300 napi tétel, napi tételenként 1.300,-Ft pénzbüntetésre, 2 évre a zászlósi rendfokozatban történő visszavetésre és 1 évre a "B" kategóriájú járművek vezetésétől eltiltásra ítélte. A bíróság a kiszabott pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett az összesen 390.000,-Ft pénzbüntetés, illetve egyetlen részlet meg nem fizetése esetén a pénzbüntetés hátralévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
[2] A tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész a kihirdetett ítélet ellen a vádlott terhére, a büntetés súlyosításáért jelentett be fellebbezést. Fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtett álláspontja szerint a vádlottal szemben kiszabott joghátrány enyhe, a büntetési célok elérésére nem alkalmas. Érvelése szerint az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodottsága önmagában is indokolja a szabadságelvonással járó joghátrány alkalmazását. Hangsúlyozta, hogy a vádlottat korábban személy elleni erőszakos bűncselekmény, mások életét veszélyeztető szabályszegő bűncselekmény és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt marasztalták el. Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 604.§ (1) bekezdésének b) pontja alapján az elsőfokú ítéletet változtassa meg akként, hogy a vádlottat elzárásra, szolgálati viszony megszüntetésére és hosszabb idejű járművezetéstől eltiltásra ítélje.
[3] A vádlott felmentésért, a védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett.
[4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.278/2021/2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést részben eltérő tartalommal tartotta fenn, ugyanakkor a védelmi jogorvoslatokat nem tartotta megalapozottnak. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során a felülbírálatot befolyásoló eljárási hibát nem vétett. Az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, mérlegelési jogkörében eljárva helyesen állapította meg a történeti tényállást, az felülbírálatra alkalmas. Álláspontja szerint az elsőbíróság az indokolási kötelezettségének is a szükséges mértékben eleget tett, ugyanakkor elmulasztotta az indokolásában a járművezetéstől eltiltás értékelését, ezért annak kiegészítését indítványozta. Rámutatott arra, hogy a felmentésre irányuló védelmi fellebbezések a felülbírálat tilalmába ütköznek. Érvelése szerint az eljáró katonai bíró okszerűn következtetett a vádlott bűnösségére, a cselekmények minősítése is törvényes, megfelel az anyagi jogszabályoknak. Álláspontja szerint a törvényszék a büntetés kiszabása körében nem értékelte kellő súllyal a vádlott terhére, hogy rövid időn belül követett el személy elleni erőszakos bűncselekményeket felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, amely nem tartotta vissza attól, hogy ismételten szándékos, erőszakos bűncselekményt kövessen el. Álláspontja szerint értékelni kell a vádlott terhére, hogy olyan bűncselekményeket követett el, amelyeknek megakadályozása hivatali kötelessége lett volna, valamint a személyében rejlő fokozottabb társadalomra veszélyességet. Kifejtette, hogy e bűnösségi körülmények miatt a pénzbüntetés eltúlzottan enyhe, ezért azt súlyosítani kell. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét a Be. 606. § (1) bekezdése alapján változtassa meg, és a vádlottal szemben szabjon ki a Btk. 35.§ (2) bekezdése alkalmazásával a Btk. 37.§ (1) bekezdés szerinti fogházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést, a Btk. 87.§ b) pontja alapján rendelje el a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának Kb.II.6/2016/17. számú, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.49/2017/12. számú határozatával jogerőre emelt ítéletével kiszabott 1 év - 2 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés büntetés végrehajtását, a vádlottat a Btk.137.§-a alapján fokozza le, a Btk. 55.§ (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése alapján kiszabott "B" kategóriájú járművek vezetésétől eltiltást súlyosítsa, az ítélet kiadmányainak bevezető részében a 2021. január 21-i tárgyalási napot 2021. február 4-ére helyesbítse, az ítélet indokolását egészítse ki, a pénzbüntetésre vonatkozó részeket mellőzze, egyebekben az ítéletet hagyja helyben.
[5] A védő fellebbezése indokolásában kifejtett jogi álláspontja szerint az elsőfokú ítélet felülbírálatra alkalmatlan, az a Be.592.§ (2) bekezdés a), b) és c) pontjai alapján részben megalapozatlan, részben felderítetlen, részben ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával. Mindezekre figyelemmel ezért elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. E körben hivatkozott arra, hogy a vádlott következetes vallomásával szemben kizárólag tanú1 és tanú2 vallomásai állíthatók szembe, amely vallomások azonban több - beadványában részletesen kifejtett - ponton egymással és önmagukkal is ellentmondásosak. Hangsúlyozta, hogy tanú1 sértett maga is megszegte a KRESZ 3.§ (1) bekezdés c) pontjában írtakat, amikor a 821. sz. felüljárón úgy sorolt be, hogy manőverével lassításra kényszerítette a vádlottat. Kiemelte, hogy a sértett előadása szerint a vádlott cselekvősége kívülálló számára nem tűnt beavatkozást igénylő szituációnak, márpedig, ha valaki kiabál, és agresszívan feltépi egy gépjármű ajtaját, az figyelemfelkeltő magatartás. Érvelt azzal is, hogy a tanúk a satufékezés tényéről is ellentmondásosan nyilatkoztak, mint ahogyan nem egyezett az előadásuk abban sem, hogy a vádlott igazolványtokot vagy pénztárcaszerűséget mutatott fel, illetve, hogy a sértett melyik kezében tartotta a mobilját.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!