BH+ 2000.1.89 I. A piramis elvre épülő pénzbefektetéssel kapcsolatos szerződés semmisségének megállapítására irányuló kereset nem minősül államilag nem engedélyezett játékból, vagy fogadásból eredő követelésnek, így a bírósági úton való igényérvényesítés nem kizárt [Ptk. 204. § (1) bek. a) pontja].

II. A piramis elvre épülő pénzbefektetésre és annak megsokszorozására irányuló megállapodás semmis, ezért az eredeti állapotot kell helyreállítani [Ptk. 200. § (2) bek., 237. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 144.000.- Ft-ot és ennek kamatát, továbbá perköltséget. Tényként állapította meg, hogy az alperes a felperes által működtetett "M. U. III." elnevezésű számítógépes rendszerbe belépett és 16.000,- Ft-ot befizetett, majd 1994. február 7-én 160.000,- Ft (hozamot) kapott a felperestől. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a perbeli rendszer törvényszerűsége, hogy a végtelenségig nem bővíthető, s a rendszerbe később belépők - mivel a korábban belépők részére a kifizetések a később belépők pénzéből történtek - a saját befizetett tőkéjüket sem kapják vissza. Ezért ez a szerződés a jó erkölcsbe ütközött és az eredeti állapot helyreállítását rendelte el a bíróság [Ptk. 200. § (2) bek., 237. § (1) bek.].

Az ítéletet a másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán felülbírálta, s azt helybenhagyta. Az ítélet indokolásában kiemelte; a perbeli rendszer lényege, hogy - az adott esetben - a belépők 16.000,- Ft befizetésével jelentős előnyhöz jutnak. Ennek következménye - mivel a belépés nem volt végtelenségig bővíthető -, hogy egyesek mások rovására jutottak többszörös hozamhoz. Ezért a perbeli szerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében jó erkölcsbe ütközött. A szerződés jó erkölcsbe ütközésének a megítélésénél nem egyes személyek eltérő erkölcsisége, hanem a társadalom egészében kialakult zsinórmérték az irányadó.

E másodfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és a felperes keresetének az elutasítására irányult. Jogi álláspontja szerint a perbeli szerződés nem ütközött a jó erkölcsbe, azt országos TV-csatorna is hirdette, a perbeli befektetési pilótajáték nem volt tiltott, ezért az jogszabályba sem ütközött. Ezen felül a bíróságoknak hivatalból kellett volna észlelni, hogy a perbeli követelés a Ptk. 204. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján bírósági úton nem érvényesíthető, mivel az játékra vonatkozik, ezért a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 130. §-ára - meg kellett volna szüntetni. Ezen felül az eljárt bíróságok azt sem vették figyelembe, hogy a felperes a saját felróható magatartására hivatkozott előnyök szerzése végett [Ptk. 4. § (4) bek.]. Sérelmezte továbbá, hogy a perbeli írásbeli szerződést a bíróságok nem szerezték be.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme arra irányult, hogy a felülvizsgálati bíróság a másodfokú ítéletet hatályában tartsa fenn.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.