A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40097/2010/4. számú határozata fuvarozási díj megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 499. §, 506. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.097/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla Andrássy Pálné dr. képviselt felperesnek dr. Molnár Sándor ügyvéd által képviselt alperes ellen fuvardíj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. november 19. napján kelt 8.G.40.635/2006/41. számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 33.000,- (Harmincháromezer) Ft másodfokú költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes mint szállítmányozó tizenhárom alkalommal bízta meg a felperest nemzetközi közúti árufuvarozás elvégzésére, összesen 18.520,-EUR fuvardíjért, melyből az alperes a két fuvarozás során bekövetkezett kárának beszámítására hivatkozva 4.213,-EUR-t nem fizetett meg.

A felperes az elsőfokú bíróságra benyújtott és módosított keresetében az alperest 4.213,-EUR-nak megfelelő 1.060.000,-Ft fuvardíj, annak 2005. május 27-től a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamata, továbbá 84.540,-Ft tőkésített késedelmi kamat és annak 2006. október 11-től a kifizetés napjáig járó a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni.

Keresetét arra alapította, hogy a megrendelésnek megfelelően a fuvarfeladatokat teljesítette, az alperes az árut átvette, azonban a fuvardíjat nem fizette ki. Két számlából 700,-EUR-t és 1.300,-EUR-t késedelmesen fizetett meg, ezért tőkésített késedelmi kamatra is igényt tartott.

Az alperes a felperes keresetét elismerte mindkét tőkeösszeg vonatkozásában, azonban 4.213,-EUR forint ellenértékéig beszámítási kifogást terjesztett elő.

Az 1.511,-EUR kárigényét a felperes fuvarozási késedelmére alapította, mivel a felperes nem a megrendelésben szereplő 2005. május 21-én 12 órakor rakodott ki, hanem 2005. május 22-én 16 óra 30 perckor jelentkezett a N.Z. portásánál, a lerakóhelyet még ezután is hosszabb időn keresztül kereste. Mivel nem a fuvarszerződésben meghatározott határidőben került sor az áru lerakodására, ezért az alperestől a megrendelője a S. Kft. levont 1.511,-EUR-t, arra hivatkozással, hogy a késedelmes fuvarozásra tekintettel 19.876 kg gyümölcs fedezeti vásárlására kényszerült, az árut azonban csak magasabb áron tudta beszerezni, amit a megrendelője áthárított rá. Ezen igénye jogalapjaként hivatkozott a Ptk. 318. §, 298. §, 299. §-aira, valamint az 1971. évi 3. tvr.-rel kihirdetett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény (CMR) 19. cikk 1. pont és 12. cikkére.

A 2.702,-EUR kára abból keletkezett, hogy a felperes gépkocsivezetője önhatalmúlag öt láda narancsot túlsúly miatt a rédicsi határon leadott, továbbá a lerakóhelyre megérkezéskor megállapították, hogy a szállítmányban jelentős károsodás keletkezett. Jogalapként a CMR 8. cikk 1. pont b) alpontját, 9. cikk 2. pontját, a 17. cikk 4. pont c) alpontját és a Ptk. 490. § (2) bekezdését jelölte meg.

A felperes az alperes mindkét beszámítási kifogásának az elutasítását kérte.

Az 1.511,-EUR beszámítási kifogással kapcsolatban előadta, hogy szóbeli megállapodás alapján 2005. május 22-én 12 óráig kellett volna megérkeznie, ezt valóban nem tartotta be, azonban minimális késedelemmel, 2005. május 22-én 16 óra 30 perckor már a lerakóhelyen volt. A rakodásra azért nem került sor, mert egy másik járművet előre vettek.

A 2.702,-EUR beszámítási kifogás elutasítását azért kérte, mert a CMR alapján az áru csomagolása, felrakása, rögzítése és lerakása nem a fuvarozó kötelessége, hanem a feladóé, illetve a címzetté. A fuvarozó azért tartozik felelősséggel, hogy az áruszállítás alatt harmadik személyeknek tulajdonában, birtokában lévő tárgyakban ne okozzon kárt, a bekövetkezett kárért ezért nem tehető felelőssé. A gépkocsivezető a fuvarlevélre a címzetthez történt megérkezéskor rávezette, hogy az alsó ládák a raklapon nem bírták ki a rájuk rakott súlyt és összetörtek. Álláspontja szerint nem bizonyítható teljes egészében, hogy az áru sérülése a szállítás alatt keletkezett, ezen túlmenően nem a fuvarozó felelősségére vezethető vissza. Hivatkozott a CMR 17. cikk 4. pont d) és c) alpontjaira, valamint a 18. cikk 2. pontjára.

A Fővárosi Bíróság a 2009. november 19-én kelt 8.G.40.635/2006/41. számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 1.060.000,-Ft-ot és annak 2005. május 27. napjától a megfizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű kamatát, 84.540,-Ft-ot és annak 2006. október 11. napjától a megfizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű kamatát, 144.220,-Ft perköltséget.

Határozata indokolásában rögzítette, hogy mivel az alperes a felperes kereseti kérelmét nem vitatta, azt a felperes megfelelő okiratokkal alátámasztotta, ezért a fuvardíj megfizetésére köteles az alperes.

Ezt követően az alperes beszámítási kifogását vizsgálta.

Az 1.511,-EUR vonatkozásában megállapította, hogy a felperes nem bizonyított olyan okot, amely alapján a késedelemért a felelősség alól mentesülne. A felperes nem igazolta, hogy 2005. május 12-én 16 óra 30 perckor a Nagybani Piacon volt. A gépjármű lerakására 2005. május 22-én 23 órakor került sor, ezért a kiszolgáltatási késedelem fennáll. Ugyanakkor a becsatolt iratok nem támasztják alá azt, hogy a késedelem miatt a fedezeti vétel indokolt lenne. Nem igazolta az alperes a S. Kft. 2005. május 24-i bejelentése alapján a fedezeti vásárlás szükségességét, azt, hogy az áru később történő érkezése miatt kellett vásárolnia 19.876 kg árut. Az alperes nem csatolta az általa hivatkozott S. Kft.-nek az A. és T. cégekkel kötött szerződését, amelynek rendelkezései alapján a fuvarozói késedelem miatt a fedezetvásárlás indokolt lett volna, ezért ezen beszámítási kifogását elutasította.

A 2.702,-EUR összegű beszámítási kifogással kapcsolatban az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes 2005. március 17-én adott megbízást a felperesnek két felrakóhellyel Spanyolországból Budapestre 24 tonna narancs fuvarozására. Az árut a címzett fenntartással vette át, az áru megsérült, a gépkocsivezető a csomagolás hibájára hivatkozott, amely szerint a raklapon az alsó ládák nem bírták a rájuk rakott súlyt. A M. Kft. jegyzőkönyve szerint a szállítás során az áru töréskárt szenvedett, a raklapok megdőltek és 648 kg selejt, valamint 6.275 kg csökkent minőségű áru keletkezett.

F.R. gépkocsivezető tanúvallomása alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az áru felrakását a feladó végezte és a felrakásnál nem volt olyan körülmény, amely az áru sérülését előidéző helytelen felrakást igazolta volna. A gépkocsivezető a CMR 8. cikk 1. pontjában meghatározott áru átvételkori ellenőrzési kötelezettségének eleget tett, ugyanakkor fenntartást nem vezetett az árura és az áru csomagolásának külső állapotára vonatkozóan.