A Győri Ítélőtábla Gf.20087/2013/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 114. §, 200. §, 205. §, 209. §, 234. §, 235. §, 239. §, 318. §, 321. §, 373. §, 525. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 39. §] Bírók: Bajnok István, Ferenczy Tamás, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.087/2013/5.

A Győri Ítélőtábla a dr. Fónagy Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék 2013. január 28. napján kelt G.20.487/2012/18. szám alatti ítéletével szemben az alperes által 19. és a felperes által 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 381.000. (Háromszáznyolcvanegyezer) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

2011. február 15. napján az adós felperes, valamint a hitelező bank alperes között bankhitelszerződés és bankszámla hitelszerződés jött létre. A korábbi ugyanilyen szerződést "megújító" bankhitelszerződéssel a bank 90 millió forint hitelkeretet biztosított a felperes részére, amelynek terhére kölcsönszerződés kötését vagy más hitelművelet végzését vállalta. A felperes által a hitelkeretből lehívott és visszafizetett összegekre a hitelkeret erejéig az igénybevételi lelhetőség ismételten megnyílt. Kikötötték (III/6.pont), hogy amennyiben a hitelkeret terhére végzett hitelműveletekből, avagy attól független más hitelműveletekből az adós felperesnek fizetési kötelezettsége, illetve tartozása keletkezik, a bank jogosult ezen fizetési kötelezettség összegével az adós nála vezetett bármely bankszámláját megterhelni. Az adós felhatalmazta a bankot, hogy az egyes hitelműveletekből származó banki követelés esedékességekor meg nem fizetett esedékes tartozás összegével - beszedési megbízás alkalmazásával - az adós bankszámláját megterhelje. (IV/1.pont) Az adós felhatalmazta a szerződésben arra is a bankot (IV/2. pont), hogy amennyiben a hitelműveletekből származó banki követelés esedékességekor az adós a bankkal szemben fennálló fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a bank az adós előzetes értesítése nélkül a tartozás összegével az adós banknál vezetett bármely bankszámláját megterhelje, azaz a lejárt pénztartozás összegét a Ptk. szabályai szerint beszámítsa. A bankszámla hitelszerződéssel a 2007. július 3. napján megkötött bankszámla hitelszerződésből és a 2008. március 12. napján létrejött rulírozó hitelszerződésből eredő tartozások visszafizetésére, valamint egyes szállítói követelések kifizetésére és további fizetési megbízások teljesítésére biztosított a bank a felperes részére 90 millió forint összegű bankszámla hitelkeretet. A bankszámla hitelkeret szerződésben is felhatalmazta az adós a bankot, hogy az esedékes fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a bank az ott vezetett bármely bankszámláját - beleértve a normatív állami hozzájárulások, állami támogatások fogadására, illetve nyilvántartására szolgáló elkülönített számlákat is - megterhelje, azaz a lejárt pénztartozás összegét a Ptk. beszámításra vonatkozó szabályai szerint beszámítsa. A két szerződés azonos szövegű VII/3/2/d. és VII/3/1/d. pontjai szerint - más okok szerződésben szabályozása mellett - a bank a szerződéseket azonnali hatállyal felmondhatta, ha vizsgálata szerint az adós gazdasági viszonyaiban, illetve jogi státuszában olyan jelentős visszaesés, illetve változás következik be, amely kötelezettségei teljesítését veszélyezteti.

A felperes hitelezője, a "A" Kft. 2010. decemberétől folytatott tárgyalásokat a felperessel a vállalkozói díj követelése kifizetéséről. A tárgyalásokon részt vett a felperest finanszírozó alperesi bank önkormányzati referense is. A hitelező 85.163.805.Ft lejárt, nem vitatott követelése kifizetésének elmulasztása miatt 2011. június 3-án terjesztett elő adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelmet a bíróságon. A felperes képviselőtestülete a 2011. június 28. napján megtartott ülésén az adósságrendezési eljárásban fennálló tartozását elismerte, melyről az alperest tájékoztatta. A felperes adósságrendezési eljárásának megindítását a megyei bíróság a 2011. június 30. napján kelt végzésével rendelte el, az adósságrendezési eljárás közzétételére a Cégközlöny 2011. július 7-i lapszámában került sor. Az alperes 2011. július 1. napján a bankhitel- és bankszámlahitel-szerződést azonnali hatállyal felmondta, a bankhitelszerződés VII/3/2/d. pontjára és a Ptk.525.§-ára hivatkozással. Felmondását azzal indokolta, hogy az "A" Kft. 86.163.805.Ft lejárt és ki nem egyenlített tőketartozása miatt a felperessel szemben adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezte, amelyben a felperes 2011. június 28-án a tartozást elismerte. Ezért "a bank vizsgálata szerint az adós jogi státuszában olyan jelentős visszaesés következett be, amely a szerződésekből eredő fizetési kötelezettségei teljesítését veszélyezteti". A felperes az alperesnél vezetett 12050002-00151009-00200002 számú bankszámlájára 2011. július 1. napján 69.006.000.Ft célhoz kötött állami támogatás érkezett. Ezt az összeget aznap a bank átvezette a felperes másik (12050002-00151009-00100001 számú) bankszámlájára és a felperes bankhitel- és bankszámla-hitelszerződésből eredő tartozásába beszámította.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen szerződésszegésből eredő kár megtérítése (Ptk.318.§ (1) bekezdés, 339.§ (1) bekezdés) jogcímén kérte az alperes kötelezését 69.006.000.Ft, valamint annak a 2011. július 4. napjától a Ptk.301/A.§-ában meghatározott mértékű késedelmi kamata megfizetésére. Másodlagosan amiatt kérte kötelezni a kereseti tőkeösszeg és járulékai megfizetésére az alperest, mert az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatásáról szóló 4/2011. (III.1.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szabályaiba ütközik a felperes alperesnél vezetett bankszámlájára utalt pénz más célú felhasználása. Harmadlagosan kérte megállapítani a 2011. február 15. napján létrejött bankhitelszerződés azonnali hatályú felmondási okot szabályozó VII/3/2/d. pontja, valamint a bankszámla hitelszerződés VII/3/2/d. pontja (helyesen: VII/3/1/d. pont) érvénytelenségét joggal való visszaélés (Ptk.5.§ (1) bekezdés) jogcímén. Negyedrészt (a szerződések azonnali hatályú felmondási okra vonatkozó kikötései érvényessége esetén) kérte annak megállapítását, hogy az alperes VII/3/2/d. pontra alapított felmondása joggal való visszaélés miatt érvénytelen. Elsődleges keresetét arra alapította, hogy az azonnali hatályú felmondás napján a felperes bankszámlái közötti jogtalan átvezetés és a felperes tartozásába beszámítás a felperes bankszámlái feletti rendelkezési jogot sértette, mellyel szerződést szegett és kárt okozott. A harmadlagos, érvénytelenségi keresete szerint az azonnali hatályú felmondási okok meghatározása az alperes tetszőleges döntésén alapult, "az adós jogi státuszának változása" fogalma nem konkrétan meghatározott. A negyedleges kérelemben kifejtettek szerint a felmondás amiatt érvénytelen, mert az adósságrendezési kérelmet benyújtó "A" Kft. követeléséről az alperes már 2010. szeptemberében tudott. A felperes vagyoni helyzete alperes által is ismert romlása már az adósságrendezési kérelem előtt fennállt. Ezen túlmenően az alperes felmondása nem valós és okszerű, mivel a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Har.tv.) 14.§ (1) bekezdése szerint a vagyon feletti rendelkezési jogot az adósságrendezési eljárás kezdő időpontja után is a felperes gyakorolja a "vagyonfelügyelő" ellenjegyzésével. Ezért az alperes csak amiatt élt 2011. július 1. napján a felmondás jogával, hogy a felperes bankszámlájára érkezett állami támogatás összegét megszerezze.