A Fővárosi Törvényszék K.30415/2009/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. §, 37. §] Bíró: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.30415/2009/3.*, Kúria Kfv.37695/2009/4. (BH 2010.8.226)

***********

Fővárosi Bíróság

8.K. 30.415/2009/3.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a személyesen eljárt felperes (cím.) , a Dr. Zimnic János ügyvéd (cím.) által képviselt Magyar Ügyvédi Kamara (cím hivatkozási szám: Üft/2055/2008) alperes ellen, özigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt 16.500,- (Tizenhatezer-ötszáz) Ft kereseti illetéket az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága külön felhívására az államnak fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 25.000,- (Huszonötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

indokolás:

Az ügyvédként dolgozó felperes a Békés Megyei Ügyvédi Kamara tagja, aki 2003. március 24-én a Battonyai Városi Bíróság első fokú ítélete ellen adott be fellebbezést, melyben az ügyben eljárt bíró elfogultságát kifogásolta, részletesen kifejtette azt, hogy milyen súlyos eljárási törvénysértést követett el a bíróság az eljárás során, megjegyzéseket tett arra nézve, hogy az eljáró bíró szakmai hozzáértéssel nem rendelkezett, elfogult volt, megkérdőjelezte a bíró szakmai alkalmasságát, egyidejűleg kérte bírói alkalmatlanságának megállapítását. Ezt megelőzően 2002. november 15-én is eljuttatott egy iratot a Battonyai Városi Bírósághoz, melyben a bíró pártatlanságával kapcsolatos aggályait rögzítette. Mindkét iratot a Békés Megyei Bíróság Elnökhelyettese juttatta el a Békés Megyei Ügyvédi Kamarához, és kérte a felperessel szemben etikai és fegyelmi eljárás megindítását. A Békés Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke által elrendelt előzetes vizsgálat során igazoló jelentést, valamint az üggyel kapcsolatos iratok megküldését kérték a felperestől, mely felhívásnak a felperes nem tett eleget. Ezt követően a fegyelmi megbízott elkészítette összefoglaló jelentését, és indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését.

A Békés Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2003. június 12-én kelt, a felperessel szemben a fegyelmi eljárás megindítását elrendelő határozata indokolásában utalt arra, hogy a Battonyai Városi Bírósághoz előterjesztett fellebbezés tartalma miatt indult előzetes vizsgálat során megállapításra került, hogy a felperes által szerkesztett fellebbezés hangneme, a határozatot hozó bíró szakmai alkalmatlanságára való hivatkozása a fegyelmi eljárási szabályzatba , illetve az ügyvédi törvénybe ütközik.

A Békés Megyei Ügyvédi Kamara által megtartott fegyelmi tárgyaláson a felperes egy másik ügyvédi kamara kijelölését kérte, majd érdemi nyilatkozatában kifejtette, hogy kizárólag az ügyfele érdekében cselekedett, minden eszközt az ügyfele érdekében vett igénybe. A Békés Megyei Ügyvédi Kamara a 2003. július 4-én kelt 17/2003. számú határozatával vétkesnek találta a felperest az ellene indult fegyelmi eljárásban, és 200.000,-Ft pénzbírságot szabott ki a felperessel szemben.

A felperes fellebbezett az első fokú határozattal szemben, melyben arra hivatkozott, hogy tényleges előzetes vizsgálat nélkül indult meg vele szemben a fegyelmi eljárás, a fegyelmi megbízott személyéről nem kapott tájékoztatást, személyes meghallgatására nem került sor, az iratbeszerzés hiányos, a lefolytatott fegyelmi eljárás a szabályzat 16.§-ával ellentétes volt. Kifogásolta a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentését, hiányolta a cselekmény pontos rögzítését, valamint annak elmaradását is, hogy milyen etikai szabályt sértett a terhére rótt magatartással. Álláspontja szerint elfogult volt a fegyelmi tanács, erről pedig a Magyar Ügyvédi Kamarának kellett volna döntenie.

A Magyar Ügyvédi Kamara a 2004. február 27-én kelt Üft.3400/2003. sz. határozatában az elfogultsági kérelem elbírálásának hiánya miatt - eljárásjogi okból - hatályon kívül helyezte az első fokú döntést, és új eljárás lefolytatását írta elő, majd a Üft.498/2004/Kij. sz. határozatában a Szegedi Ügyvédi Kamarát jelölte ki az első fokú fegyelmi eljárás lefolytatására. A megismételt eljárásban a felperes korábbi érveit fenntartotta, és arra hivatkozott, hogy kizárólag a fellebbezés elnevezésű irat képezheti a vizsgálat tárgyát. A Szegedi Ügyvédi Kamara I. Számú Tanácsa a 2004. június 10-én kelt F-11/2004. számú határozatában megállapította, hogy a felperes súlyos gondatlansággal elkövette az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv) 37.§. a) pont szerinti fegyelmi vétséget, ezért vele szemben 300.000,-Ft pénzbírságot szabott ki. A határozat indokolásában hivatkozott a fegyelmi tanács a Magyar Ügyvédi Kamara 8/1999. (III. 22.) szabályzatának 12.1., 15.2., 15.7., valamint a 15.21. pontjára.

A felperes fellebbezett az első fokú határozattal szemben, fellebbezésében hiányolta az elkövetési magatartás tételes megjelölését, álláspontja szerint cselekményének minősítése nem helytálló. Álláspontja szerint hiányosak az alkalmazott szankcióval kapcsolatos indokok, az arányosítás, a hasonló tárgyú eljárásokban kiszabott bírságokhoz és szankciókhoz mérten. Változatlanul fenntartotta eljárásjogi kifogását az előzetes vizsgálat szabálytalanságával kapcsolatosan, állította, hogy joga és lehetősége volt a fellebbezés, illetve az "álláspont rögzítése" elnevezésű irat benyújtására, mely iratok nem voltak mások, mint a bíró elfogultságának okait és bizonyítékait felsorakoztató beadványokat, melyeket az elfogultsági kifogás körében kell elbírálni.

A Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanács a 2004. november 5-én kelt Üft/5059/2004. sz. határozatában az első fokú döntést részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az eljárás alá vont felperes 1 rb. folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, egyebekben a határozatot helybenhagyta, az első fokú határozatban foglaltakat pontosítva elfogadta az első fokú fegyelmi tanács jogi véleményét.

A felperes a másodfokú határozattal szemben keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, mely keresetlevelében kérte az alperesi határozatnak az első fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. Keresetében mind a korábbi eljárási, mind pedig az anyagi jogi kifogásait fenntartotta. Az eljárási jogszabálysértés körében ismételten utalt arra, hogy a kamara elnöke nem folytatott le ténylegesen előzetes eljárást, az "álláspont rögzítése" elnevezésű iratra is kiterjesztette az eljárását a fegyelmi tanács anélkül, hogy erre lehetősége lett volna.

Nem jelölte meg pontosan az elkövetési magatartást, illetőleg azokat a jogszabályokat, kötelező normákat, amelyeket magatartásával megsértett. Továbbra is fenntartotta azon álláspontját, hogy állampolgári jogot gyakorolt, az pedig nem járhat fegyelmi felelősség megállapításával.

A Fővárosi Bíróság az első és másodfokú fegyelmi határozatot együtt vizsgálta felül, és elsődlegesen az előterjesztett eljárási kifogásokat vizsgálta a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Eljárási Szabályzatáról szóló 3/1998. (VII. 27.) (FESZ) rendelkezéseinek figyelembevételével. A Fővárosi Bíróság megállapítása szerint a kérdéses esetben egy, a Békés Megyei Bíróság Elnökhelyettesétől származó bejelentés alapján hivatalból indult meg az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás, a kamara elnöke határidőben tájékoztatta a felperest arról, hogy ellene milyen tartalmú panasz érkezett, illetve ennek a panasznak milyen két irat képezte a mellékletét. A bíróság megállapította továbbá, hogy a FESZ 16.§. (3) bekezdése nem kötelező rendelkezésként írja elő a meghallgatás tartását, így ennek elmaradását alappal nem lehet kifogásolni. A konkrét esetben a benyújtott panasz tükrében a fegyelmi megbízott nem tartotta indokoltnak az egyéb eljárási cselekmények meglétét, ezért jegyzőkönyv készítési kötelezettség sem állt fenn. Kizárólag az a kötelező, hogy a felperest igazoló nyilatkozattételre kell felhívni, amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy nélküle is lefolytatható az előzetes vizsgálat, illetőleg a rendelkezésre álló dokumentumok alapján dönthet a fegyelmi megbízott arról, hogy tesz-e indítványt a fegyelmi eljárás lefolytatására. Nem osztotta a bíróság a felperes álláspontját a tekintetben sem, hogy a peres iratok beszerzése bármilyen módon szükséges része lett volna az eljárásnak, egy beadvány hangvételének, stílusának megítélése önmagáért beszél, nem szükséges hozzá a peres irat ismerete. Elfogadta viszont a bíróság a felperes érvelését a tekintetben, hogy a 2003. június 12-én meghozott elnöki határozat a fegyelmi eljárást kizárólag a fellebbezésben foglaltak miatt rendelte el. A 2003. június 11-én előterjesztett fegyelmi megbízotti összefoglaló jelentést követően hat hónap állt a kamara elnökének a rendelkezésére ahhoz, hogy az "álláspont rögzítése" tárgyú beadvány kapcsán indítson-e fegyelmi eljárást, miután erre nem került sor, így a cselekmény a FESZ 14.§. (4) bekezdése értelmében elévült. Erre figyelemmel a bíróság szerint tévedett az első fokon eljárt Szegedi Ügyvédi Kamara, illetve az alperes a fegyelmi vizsgálat tárgyát illetően, amikor olyan elévült cselekmény tekintetében is megállapításokat tett és szankciót alkalmazott, amelyre nem volt lehetősége, mely súlyos eljárási szabályszegésnek minősül, ezért a Fővárosi Bíróság 15.K. tanács a 33.494/2005/4. sz. ítéletével az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokú kamarai szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.