A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21205/2016/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §, 6:519. §, 6:548. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Magosi Szilvia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.205/2016/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Pálfi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pálfi Nándor ügyvéd) pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Székesfehérvári Törvényszék 2016. április 7. napján meghozott 10.P.20.976/2015/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 9., 11. és 14. sorszámon, az alperes részéről 8. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperes keresetét teljesen elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint elsőfokú perköltséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 12.500 (tizenkettőezer-ötszáz) másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 40.000 (negyvenezer) forint fellebbezési illetéket a felperes költségmentessége folytán az állam viseli.

A felperest képviselő dr. Pálfi Ügyvédi Iroda pártfogó ügyvéd díja - a másodfokú eljárásban kifejtett tevékenysége ellenében - az állam terhére esik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróságtól kötelezze az alperest 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Előadta, hogy 2015. július 6. napjától az alperesi intézetben töltötte büntetésének végrehajtását. 2015. szeptember 4-én bal fülében fájdalmat észlelt, amely miatt orvosi vizsgálatot kért. Az alperes a felperest a d-i ... Kórházba szállította, ahol a szakrendelésen a füléből két csótányt távolítottak el, illetve gyógyszeres ellátásban részesítették. A felperesnek ezt követően is voltak panaszai, amelyre tekintettel szeptember 15-én kontrollvizsgálatra szállították. Előadta, hogy utoljára 2015. október közepén kérte orvosi vizsgálatát, azt követően azonban nem, ugyanakkor panaszai a mai napig fennállnak, a bal füle rendszeresen fáj.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Kiemelte, hogy az alperesi intézetben rendszeresen végeznek rovarirtást, amelyre tekintettel az alperest semmilyen mulasztás nem terheli. Utalt arra is, hogy a felperes két alkalommal is megtagadta az orvosi ellátást.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 200.000 forint sérelemdíjat, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és megállapította, hogy a költségeiket a felek maguk viselik. Indokolásában kifejtette, hogy a perben az alperes által sem volt vitatott, hogy a felperes füléből 2015. szeptember 4-én orvosi ellátása során két darab csótány maradványait távolították el. Miután az alperes a bírósági kioktatást követően a csótányok jellemző viselkedésére vonatkozó bizonyítási indítványt nem kívánt előterjeszteni, ezért az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy az alperesi intézet zárkájában a felperes fülébe csótányok kerültek. Az alperes kötelezettsége, hogy az intézmény tisztán tartásáról gondoskodjon, illetve az elítéltek számára a végrehajtás keretei között a megfelelő egészséges környezetet biztosítsa. Ennek során a fogvatartottak emberi méltóságát és az egészséghez való jogát a Bv. tv. 83. § (1) és (7) bekezdésével összhangban tiszteletben kell tartani. Semmi nem indokolja, hogy olyan mértékű rovarszennyezettség legyen az alperesi intézetben, amely lehetővé teszi, hogy a zárkában lévő rovarok az ott lévő fogvatartottak testüregeibe, fülébe is bemásszanak. Az ilyen körülmények az emberi méltóságot súlyosan sértik. A perben nem volt vitás, hogy az alperes rendszeresen végeztet rovarirtást, ugyanakkor ennek ellenére a rovarszennyezettség fennállt, amelynek megszüntetése az alperes kötelezettsége lett volna. Ha a rovarirtás nem megfelelő hatékonysággal történik, ennek következményeit az alperesnek viselnie kell. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor nem látta megalapozottnak azt, hogy az alperes a felperes egészséghez fűződő személyiségi jogát is megsértette volna. Miután a felperes a fülproblémáját jelezte, az alperes mind az alapellátás során, mind az ezen kívüli egészségügyi ellátás megszervezése területén az orvosszakmai szabályoknak megfelelően járt el, az alperes intézkedése nyomán a fül-orr-gégészeti szakrendelésen a felperes a szükséges kezelést megkapta, a füléből a rovarokat eltávolították és gyógyszerrel látták el, illetve kontrollvizsgálatát is elvégezték. Az újabb panasza jelentkezésekor a felperes az alperes által javasolt vizsgálatot nem fogadta el, és maga sem tett meg mindent teljes gyógyulása érdekében, amikor a felírt fülcseppet nem akarta használni, amint azt a 2015. szeptember 9-i ambuláns bejegyzés is igazolja. Külön bizonyítás nélkül is kétségtelenül megállapítható, hogy a felperesnek kellemetlen eseményben volt része, ugyanakkor azt az elsőfokú bíróság nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a felperes alvási nehézségei a csótányokhoz kapcsolhatók lennének. A felperes ugyanis 2015. július 21-étől több alkalommal kért pszichológusi meghallgatást, amelyek során alvási nehézségeit családi problémáira vezette vissza, és az alvási problémája okaként még 2015. október 21-én sem a csótányokra utalt, arra először 2015. november 9. napján hivatkozott. A per során a felperes a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti figyelmeztetés ellenére az egészségügyi állapota változása, illetve romlása tekintetében bizonyítási indítvánnyal nem élt. Mindezen körülmények alapján az elsőfokú bíróság a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdése alapján megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes emberi méltóságát azzal, hogy büntetése végrehajtásának ideje alatt a zárkában olyan körülményeket tartott fenn, amelyek lehetővé tették, hogy a felperes fülébe rovarok kerüljenek. Elutasította ugyanakkor a felperesnek a Ptk. 2:43. § a) pontja szerinti, az egészség megsértésére alapított személyiségi jogsérelem megállapítására irányuló keresetét, mivel az alperes a felperes ellátása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. A jogsértés megállapításán túl a felperes igényt tarthatott az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíjra, amelynek összegét az elsőfokú bíróság 200.000 forintban látta megállapíthatónak. A sérelemdíj mértéke meghatározásánál az elsőfokú bíróság figyelemmel volt arra, hogy a jogsértés bekövetkezésénél az alperes felelőssége megállapítható, ugyanakkor a jogsértés észlelését követően mindent megtett annak jogkövetkezményei elhárítása érdekében, míg a felperes a szakrendelésen való részvétel, illetve a fülcsepp használatának megtagadásával a jogsértés következményeinek elhárítását akadályozta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását. Kiemelte, hogy a perben nem volt bizonyítható, hogy a csótány hogyan került a felperes fülébe. Az alperesnél rovarirtást végző cég tájékoztatása alapján a csótány élettani sajátossága, hogy nem mászik olyan helyre, ahol nem tud megfordulni, mivel hátráló mozgást nem tud végezni. Erre tekintettel indítványozta a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékének szakértői vizsgálatát a csótányok viselkedési sajátosságaira nézve. Kifejtette továbbá, hogy a rovarszennyezettség megszüntetése nem jelentheti a csótányok megjelenésének teljes megszüntetését, vagyis a csótánymentesítést. Olyan jogszabályi rendelkezés, amely teljes rovarmentesség biztosítását írná elő, nincs. Egyetlen rovarirtó cég sem vállal csótányokra vonatkozó mentesítést, csak irtást. A vonatkozó 18/1998. (VI. 23.) NM rendelet 4. mellékletének 4. pontja szerint csótányok vonatkozásában évente két alkalommal kell irtószeres kezelést végezni. Az alperesi intézetben szerződés alapján negyedévente történik rovarirtás, szükség esetén poloskairtás. Mindezek alapján az alperes úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben elvárható, így felelőssége felróhatóság hiányában nem állapítható meg.