A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21205/2016/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §, 6:519. §, 6:548. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Magosi Szilvia

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék P.20976/2015/7., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21205/2016/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.205/2016/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Pálfi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pálfi Nándor ügyvéd) pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Székesfehérvári Törvényszék 2016. április 7. napján meghozott 10.P.20.976/2015/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 9., 11. és 14. sorszámon, az alperes részéről 8. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperes keresetét teljesen elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint elsőfokú perköltséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 12.500 (tizenkettőezer-ötszáz) másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 40.000 (negyvenezer) forint fellebbezési illetéket a felperes költségmentessége folytán az állam viseli.

A felperest képviselő dr. Pálfi Ügyvédi Iroda pártfogó ügyvéd díja - a másodfokú eljárásban kifejtett tevékenysége ellenében - az állam terhére esik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróságtól kötelezze az alperest 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Előadta, hogy 2015. július 6. napjától az alperesi intézetben töltötte büntetésének végrehajtását. 2015. szeptember 4-én bal fülében fájdalmat észlelt, amely miatt orvosi vizsgálatot kért. Az alperes a felperest a d-i ... Kórházba szállította, ahol a szakrendelésen a füléből két csótányt távolítottak el, illetve gyógyszeres ellátásban részesítették. A felperesnek ezt követően is voltak panaszai, amelyre tekintettel szeptember 15-én kontrollvizsgálatra szállították. Előadta, hogy utoljára 2015. október közepén kérte orvosi vizsgálatát, azt követően azonban nem, ugyanakkor panaszai a mai napig fennállnak, a bal füle rendszeresen fáj.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Kiemelte, hogy az alperesi intézetben rendszeresen végeznek rovarirtást, amelyre tekintettel az alperest semmilyen mulasztás nem terheli. Utalt arra is, hogy a felperes két alkalommal is megtagadta az orvosi ellátást.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 200.000 forint sérelemdíjat, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és megállapította, hogy a költségeiket a felek maguk viselik. Indokolásában kifejtette, hogy a perben az alperes által sem volt vitatott, hogy a felperes füléből 2015. szeptember 4-én orvosi ellátása során két darab csótány maradványait távolították el. Miután az alperes a bírósági kioktatást követően a csótányok jellemző viselkedésére vonatkozó bizonyítási indítványt nem kívánt előterjeszteni, ezért az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy az alperesi intézet zárkájában a felperes fülébe csótányok kerültek. Az alperes kötelezettsége, hogy az intézmény tisztán tartásáról gondoskodjon, illetve az elítéltek számára a végrehajtás keretei között a megfelelő egészséges környezetet biztosítsa. Ennek során a fogvatartottak emberi méltóságát és az egészséghez való jogát a Bv. tv. 83. § (1) és (7) bekezdésével összhangban tiszteletben kell tartani. Semmi nem indokolja, hogy olyan mértékű rovarszennyezettség legyen az alperesi intézetben, amely lehetővé teszi, hogy a zárkában lévő rovarok az ott lévő fogvatartottak testüregeibe, fülébe is bemásszanak. Az ilyen körülmények az emberi méltóságot súlyosan sértik. A perben nem volt vitás, hogy az alperes rendszeresen végeztet rovarirtást, ugyanakkor ennek ellenére a rovarszennyezettség fennállt, amelynek megszüntetése az alperes kötelezettsége lett volna. Ha a rovarirtás nem megfelelő hatékonysággal történik, ennek következményeit az alperesnek viselnie kell. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor nem látta megalapozottnak azt, hogy az alperes a felperes egészséghez fűződő személyiségi jogát is megsértette volna. Miután a felperes a fülproblémáját jelezte, az alperes mind az alapellátás során, mind az ezen kívüli egészségügyi ellátás megszervezése területén az orvosszakmai szabályoknak megfelelően járt el, az alperes intézkedése nyomán a fül-orr-gégészeti szakrendelésen a felperes a szükséges kezelést megkapta, a füléből a rovarokat eltávolították és gyógyszerrel látták el, illetve kontrollvizsgálatát is elvégezték. Az újabb panasza jelentkezésekor a felperes az alperes által javasolt vizsgálatot nem fogadta el, és maga sem tett meg mindent teljes gyógyulása érdekében, amikor a felírt fülcseppet nem akarta használni, amint azt a 2015. szeptember 9-i ambuláns bejegyzés is igazolja. Külön bizonyítás nélkül is kétségtelenül megállapítható, hogy a felperesnek kellemetlen eseményben volt része, ugyanakkor azt az elsőfokú bíróság nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a felperes alvási nehézségei a csótányokhoz kapcsolhatók lennének. A felperes ugyanis 2015. július 21-étől több alkalommal kért pszichológusi meghallgatást, amelyek során alvási nehézségeit családi problémáira vezette vissza, és az alvási problémája okaként még 2015. október 21-én sem a csótányokra utalt, arra először 2015. november 9. napján hivatkozott. A per során a felperes a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti figyelmeztetés ellenére az egészségügyi állapota változása, illetve romlása tekintetében bizonyítási indítvánnyal nem élt. Mindezen körülmények alapján az elsőfokú bíróság a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdése alapján megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes emberi méltóságát azzal, hogy büntetése végrehajtásának ideje alatt a zárkában olyan körülményeket tartott fenn, amelyek lehetővé tették, hogy a felperes fülébe rovarok kerüljenek. Elutasította ugyanakkor a felperesnek a Ptk. 2:43. § a) pontja szerinti, az egészség megsértésére alapított személyiségi jogsérelem megállapítására irányuló keresetét, mivel az alperes a felperes ellátása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. A jogsértés megállapításán túl a felperes igényt tarthatott az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíjra, amelynek összegét az elsőfokú bíróság 200.000 forintban látta megállapíthatónak. A sérelemdíj mértéke meghatározásánál az elsőfokú bíróság figyelemmel volt arra, hogy a jogsértés bekövetkezésénél az alperes felelőssége megállapítható, ugyanakkor a jogsértés észlelését követően mindent megtett annak jogkövetkezményei elhárítása érdekében, míg a felperes a szakrendelésen való részvétel, illetve a fülcsepp használatának megtagadásával a jogsértés következményeinek elhárítását akadályozta.