BH 2000.1.5 I. Megvalósítja a sikkasztás bűntettét, aki mint a gazdasági társaság ügyvezetője a lízingbérleti - vagy haszonkölcsön - szerződés alapján birtokba vett szállítóeszközöket a tulajdonos tudta vagy hozzájárulása nélkül elzálogosítja vagy eladja, és ezáltal azokkal sajátjaként rendelkezik, vagy azokat eltulajdonítja [Btk. 317. § (1) bek.].

II. Az a körülmény, hogy Magyarországra bekerült és vámelőjegyzésbe vett szállítóeszközök járműforgalmi engedélyébe az erre illetékes hatóság - tévesen - tulajdonosként a gazdasági vállalkozást jegyezte be, nem alapozza meg a gazdasági vállalkozás ügyvezetőjének a büntethetőséget kizáró okként értékelhető ténybeli tévedését, mely szerint a jármű elidegenítése vagy elzálogosítása számára megengedett;

a forgalmi engedélybe a tulajdonosként történt bejegyzés ugyanis nem keletkeztethet tulajdonjogot, vagyis az nem konstitutív jellegű [Btk. 27. § (1) bek., 317. § (1) bek.].

A városi bíróság az 1996. november 12. napján kelt ítéletével a terheltet 4 rb. különösen nagy értékre - 2 esetben folytatólagosan - elkövetett sikkasztás bűntette; jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette; hitelsértés vétsége és a felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett miatt 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

A megyei bíróság az 1997. november 27. napján kelt ítéletével - az elsőfokú bíróság ítéletével kiszabott halmazati büntetés mértékét nem érintve - az elbírált cselekményeket 1 rb. folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettének; 1 rb. folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének és a felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntettnek minősítette, ugyanakkor a terheltet felmentette az 1 rb. jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és a tartozás fedezete elvonásának bűntette miatt emelt vád alól.

A vagyon elleni bűncselekményekkel összefüggésben megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt ügyvezetője és beltagja volt a V. Kereskedelmi és Szállító Betéti Társaságnak (a továbbiakban: bt.) A társaság tevékenységi köre a belkereskedelmi ügynöki tevékenységre, kereskedelemre és szállításra terjedt ki.

1. A bt. 1991. január 11-én a B. Banktól lízingbe vett 2 db Volvo F-12 típusú nyerges vontatót. A lízingszerződésben kikötötték, hogy a bt. a lízingelt gépjárműveket csak a bank engedélyével adhatja bérbe vagy egyébként másnak a használatába. (Ugyanezt a két nyerges vontatót egyébként a B. Bank 1990. január 22. napján lízingelte az R.-lízing Kft.-től.)

A két nyerges vontató - amely a lízingszerződés megkötésének az idején 5.600.000 forint értéket képviselt - a lízingszerződésben kialkudott végeladási árnak a B. Bank által történt kifizetéséig - 1993. május 24. napjáig - az R.-lízing Kft. tulajdona volt, a végeladási ár kifizetésével a tulajdonjogot a B. Bank szerezte meg.

A terhelt mint a bt. ügyvezetője, a lízingszerződés alapján birtokolt két nyerges vontatóra 1992. november 25-én "adásvételi szerződést" kötött az S. Fivérek Kft.-vel, de a szerződést - mert a terhelt az S. Fivérek Kft.-nek szintén a tagja volt - a bt. nevében az egyik bt.-tag írta alá. A terhelt a szerződés megkötéséhez sem a tulajdonos R.-lízing Kft., sem a B. Bank engedélyét nem kérte meg; a szerződés megkötéséről a nyerges vontatók tulajdonosa nem tudott.

A bt. és az S. Fivérek között létrejött szerződés vételárat nem tartalmazott, annak szövegezése szerint a bt. a nyerges vontatók tulajdonjogáról lemondott. A szerződő két cég a gépjárművek átengedését a könyvelésében nem vezette át. Ennek a szerződésnek pusztán az volt a célja, hogy az S. Fivérek Kft. tartós használatát nyerges vontatókon biztosítsa, annak az alapján az S. Fivérek Kft. mint tulajdonos kerüljön a forgalmi engedélybe bejegyzésre - ez 1992. november 30-án meg is történt -, és a nyerges vontatókkal végzendő fuvarozáshoz útvonalengedélyt lehessen kérni.

A bt. a szerződésben kikötött rendszeres lízingdíjat egyetlen esetben fizette meg a B. Bank részére; a B. Bank viszont - a saját szerződése alapján mint lízingbevevő - rendszeresen fizette a lízingdíjakat a nyerges vontatók tulajdonosának, az R.-lízing Kft.-nek.

2. a) A bt. az 1991. február 11. napján megkötött szerződéssel 3 db nyerges félpótkocsit vett bérbe a svájci TCA cégtől. A bérleti szerződés értelmében a bt. a bérbeadó előzetes írásos hozzájárulása nélkül a bérlet tárgyait nem adhatta bérbe, vagy azokat más módon - átmenetileg vagy tartósan - harmadik személynek nem engedhette át.

A TCA cég a bérlet tárgyául szolgáló fuvareszközöket - amelyeknek a tulajdonosa volt - egy németországi telepen tárolta, és a bt. 1991. május 20. napján ugyanezekre a félpótkocsikra haszonkölcsön-szerződést kötött a H. vállalattal, amely vállalat ennek alapján hozta be azokat Magyarországra. A fuvareszközöket 1991. május 30-án vámelőjegyzésbe vették.

A terhelt 1991. május 31-én a félpótkocsikat forgalomba helyeztette; de az erre illetékes hatóság adminisztratív tévedésből - amelyet a terhelt nem befolyásolt - a félpótkocsik forgalmi engedélyébe tulajdonosként jegyezte be a bt.-t, és a forgalmi engedélybe az elidegenítési és terhelési tilalom sem került bejegyzésre. A terhelt kihasználva azt, hogy a forgalmi engedélyben a bt. korlátozás nélküli tulajdonosként szerepelt, a valódi tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül, a félpótkocsikat különböző hitelszerződések fedezeteként zálogba adta:

- az egyik félpótkocsit - mint 3.211.000 forintot kitevő vagyoni értéket - az A. Banktól 1991. március 1-jén felvett vállalkozói kölcsönszerződés biztosítékaként;

- majd ugyanezt a fuvareszközt az A. Bankkal kötött másik kölcsönszerződés biztosítékaként;

- a másik félpótkocsit - mint 3.046.000 forint vagyoni értéket - a B. Bankkal 1991. szeptember 12. napján kötött kölcsönszerződés biztosítékaként;

- majd ugyanezt a pótkocsit az A. Bankkal 1991. október 4-én kötött kölcsönszerződés biztosítékaként;

- a harmadik félpótkocsit - amely 3.046.000 forint értéket képviselt - a B. Bankkal 1991. szeptember 12-én kötött, később az A. Bankkal 1991. október 4-én kötött kölcsönügylet fedezeteként elzálogosította.

2. b) A bt. 1991. december 3-án a TCA-tól ugyancsak bérbe vett egy Volvo F-12 típusú vontatót és egy félpótkocsit az előzőekben 2. a) pont alatt ismertetett feltételekkel, és - az előző 2. a) pontban írt módon - a H. cég közreműködésével hozatta be azokat az országba, ahol vámelőjegyzésbe vették, majd a terhelt ezeket a járműveket is forgalomba helyeztette, amelynek során a forgalmi engedélybe a bt.-t jegyezték be tulajdonosként.

A terhelt ezeket a járműveket is megterhelte, a tulajdonos TCA tudta és beleegyezése nélkül az alábbiak szerint: