A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21901/2007/3. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 326. §, 536. §, 544. §, 553. §] Bírók: Csánitzné dr. Csiky Ilona, Horeczky Károly, Kiss Mária

Pfv.VIII.21.901/2007/3.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Somogyi Péter ügyvéd (1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 55.) által képviselt .................. felperesnek a dr. Szőke Ákos jogi előadó által képviselt ............. alperes ellen biztosítási szolgáltatás teljesítése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 7.G.304.659/2005. számon megindított, és a Fővárosi Bíróság 2007. május 15-én 2.Gf.76.010/2006/4. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes 29. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítélet a felperesnek 1.100.000,- forint és járulékai biztosítási szolgáltatás megfizetése iránti keresetét elutasította.

Tényként állapította meg, hogy a felperes 2003. június 2-án Vagyonőr Vállalkozási biztosítást kötött az alperesi biztosítóval. A felperes raktárába 2003. október 20-21 közötti időben ismeretlen tettesek betörtek és onnan különféle árucikkeket tulajdonítottak el. A felperes 2003. október 21-i kárbejelentését követően az alperes kárszakértője, a K. Kft. 2003. november 8-án a kárigény elbírálásához szükséges iratok benyújtására hívta fel a felperest. Felhívását 2004. január 20-án megismételte. A felperes a nyomozóhatóság nyomozást felfüggesztő határozatát 2004. március 22-én vette át, majd 2005. július 15-i keltű levelében felszólította az alperest a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. A jelen pert megindító keresetét 2005. november 22-én nyújtotta be, mellékelve a nyomozást felfüggesztő határozatot. A per során csatolta az alperes által korábban kért, a kárigény elbírálásához szükséges egyéb iratokat.

Az ítélet jogi indokai szerint az alperes alapos okkal hivatkozott a követelés elévülésére, mivel a biztosítási szerződés részét képező Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) XIII. pontja értelmében a biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított egy év alatt elévültek. A nyomozóhatóság határozatának kézhezvételéig az elévülés a Ptk. 326. § (2) bekezdése alapján nyugodott. A felperesnek azonban a szerződésnek ugyancsak részét képező Vállalkozások Vagyonbiztosítási Feltételei (VVF) 3. fejezetének IV. 4. pontja szerint az említett időpontot követő 14 napon belül be kellett volna nyújtania a határozatot az alpereshez. Mivel ezt követően elévülést megszakító cselekmény nem történt, a követelés 2005. március 22-én elévült. A 2005. július 15-i felperesi felszólító levél ezért már nem volt alkalmas az elévülés megszakítására.

A felperes fellebbezésére tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait azzal egészítette ki, hogy a biztosítási szolgáltatás a Ptk. 536. § (1) bekezdése szerint a biztosítási esemény bekövetkezésével vált esedékessé. A Ptk. 553. § (1) bekezdése alapján ezt követően a szabályzatban meghatározott időn belül lett volna köteles az alperes a szolgáltatást teljesíteni. A szerződésben kikötött határidő elteltével a felperes perbeli követelése elévült.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes előadta, hogy a Ptk. 326. § (1) bekezdése és az ÁVF. IX/6. pontja alapján az elévülés kezdő időpontja a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. nap. Mivel a vonatkozó iratokat csak a perben csatolta, a perindítást megelőzően az elévülés meg sem kezdődött. A felperes iratcsatolási késedelmének a Ptk. 544. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között volt jelentősége. A jogosulti késedelem csak azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy késedelme idejére nem igényelhet késedelmi kamatokat. A felperes ugyanezen okokból vitatta az elévülés nyugvására vonatkozó ítéleti indokokat is.