A Kúria Pfv.20296/2014/4. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Mészáros Mátyás, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Különböző rendőri egységek együttes intézkedése során okozott hátrányokért fennálló felelősség megítélése.

***********

Pfv.IV.20.296/2014/4.szám

A Kúria a Dr. Szabó Edit Édua Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó Edit Édua ügyvéd) által képviselt felperesnek a .. jogtanácsos által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 31.P.22.176/2011. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.562/2013/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 19. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes 2009. július 4-én .. egy politikai demonstráción vett részt. A helyszínen levő rendőri csapaterőt az alperes vezette, de az akcióban részt vettek a .. Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrei is. A rendőrök a tömeget távozásra hívták fel. A résztvevők nem tettek eleget a felhívásnak, a földre ültek, karjaikat összefonták.

Amikor a felperes lánya a használt vegyi eszközök hatására rosszul lett és a helyszínt elhagyta, a lánya után kívánt menni. A rendőrök az ellenállást nem tanúsító felperest a tömegből kiemelték, a sorfal mögé húzták, hasra fordították, a hátára térdelve műanyag rögzítő bilinccsel megbilincselték, gázsprayt és gumibotot alkalmaztak vele szemben. Ennek során a fején és bal könyökén megsérült, koponyazúzódást szenvedett, homlokán és a bal füle mögött vérző felületi sérülései keletkeztek. A rendőri intézkedés után kórházba szállították, ahonnan saját felelősségére aznap eltávozott. Két nappal később a ..i kórház baleseti sebészetén a sebeit ambulánsan ellátták és injekciót kapott.

A Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.639.009/2011/7. számú ítéletével hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság ítéletét, amely megállapította, hogy a 2009. július 4-én Budapesten, az ..en megtartott demonstráció feloszlatása jogellenes volt.

A felperes keresetében 1.000.000 forint és 2009. július 4-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a jogellenes, eltúlzott intézkedésekkel, megbilincselésével, bántalmazásával okozott személyiségi jogsértések miatt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megítélése szerint a csoportos ellenállásra tekintettel a rendőrség intézkedése nem volt aránytalan, a felperes a kiemelésre irányuló rendőri intézkedést alappal nem sérelmezheti, korábbi ellenszegülő magatartása miatt. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a gumibot használat indokolatlan és aránytalan intézkedés volt az előállítással szembeni védekezés hiányában, ennek ellenére az alperes felelőssége nem áll fenn, mert a tömeg oszlatására adott utasítás nyilvánvalóan nem foglalt magában aránytalan gumibot használatot, jogtalan bántalmazást, ezért az utasítással és az oszlatással nem állhat okozati összefüggésben a jogtalan bántalmazás és az elszenvedett sérülés sem.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, mellőzte a felperest elsőfokú eljárási költség megfizetésére kötelező rendelkezést. Az állam terhén maradó elsőfokú eljárási illeték összegét 60.000 forintra leszállította és kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 400.000 forintot, valamint ennek 2009. július 4. napjától a kifizetés napjáig járó minden naptári félév teljes idejére, az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az első- és másodfokú eljárási költségekről úgy rendelkezett, hogy azt a felek maguk viselik. A le nem rótt 80.000 forint fellebbezési eljárási illetékről akként határozott, hogy az az állam terhén marad.

Az ítélőtábla megállapította, hogy a tüntetés oszlatására vonatkozó utasításokat az alperes adta ki, azokat rendőrei a .. Megyei Rendőr-főkapitányság rendőreivel együtt hajtották végre. Hivatkozott a Kúria több eseti döntésére, amelyben kifejtette: amennyiben két önálló jogi személyiséggel rendelkező különböző rendőri egység egy demonstráció feloszlatásakor együttműködése során megsérti az érintett személyek személyhez fűződő jogait, egyik jogsértő sem hivatkozhat arra, hogy a másik jogsértő rendőri egység tevékenysége miatt az ő magatartása formailag már nem felróható, mivel közös károkozásról van szó. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a tényleges károkozó magatartást ki tanúsította.

A fellebbezési eljárásban már nem volt vitatott, hogy a felperes sérülései a perbeli tüntetés oszlatása, rendőri intézkedés során, azzal okozati összefüggésben következtek be. Ezért azt kellett vizsgálni, hogy személyiségi jogsértésre a jogszabály felhatalmazása alapján, megfelelő intézkedés alkalmazásával került-e sor.