BH 2008.4.81 Rágalmazás vétsége miatt indult eljárásban valóság bizonyításának van helye, ha a terhelt a helyi lapban megjelent cikkében azt állítja, hogy a polgármester és a hozzá közel álló személyek a szemétszállítás pályáztatását megakadályozták, így a szemétdíjba annak mintegy 20%-át kitevő indokolatlan adót építettek be [Btk. 179. § (1) bek., 182. §].

Az elsőfokú bíróság a 2005. január 20. napján hozott ítéletével a terheltet nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt megrovásban részesítette.

A megállapított tényállás lényege a következő:

A magánvádló Sz. város polgármestere 2002 óta, a terhelt pedig Sz.-on a kb. 4200 pl.-ban megjelenő ingyenesen terjeszthető helyi lapban rendszeresen cikkeket ír.

A helyi lap 2004. július 16-ai számának 5. oldalán a terhelt POHO-címmel cikket jelentetett meg, amely a következőképpen kezdődik:

"Később a rendszer elmúlásával kipusztult a TEHO is, kaptunk helyette egy nagy kalapra való új adót, de Sz.-on most mégis újból feltűnt. Persze nem törvényesen csak úgy fű alatt, mint a burjánzó vad. Éppen ezért nem is nevezhetjük TEHO-nak, nevezzük inkább POHO-nak, polgármester-fejlesztési hozzájárulásnak. A legszembetűnőbb különbség a kettő között, hogy amíg az előbbi részben a város fejlődését szolgálta, az utóbbi azért vesz ki pénzt a sz.-i családok zsebéből, hogy a polgármesternek és haverjainak jobb legyen. POHO címen természetesen senki nem fizeti ezt az adót, hiszen, mint már említettem nem legális adónemről van szó, ez az adó be van építve a szemétdíjunkba, és ha a testület többsége nem áll ellen a polgármester erőszakosságának, akkor hamarosan a víz- és csatornadíjunkba is be lesz építve".

A cikk tartalmazza még a következő kijelentéseket is:

"Azt mondják még Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Sz. esetében mire lenne ez a fene nagy önzetlenség? Szerintem nem is az, a polgármester és segédei ebben az ügyben nagyot alakítottak, és ha az ember előveszi a józan ítélőképességét és elgondolkodik az ok-okozati összefüggéseken, akkor nem sok választási lehetősége marad. Én megtettem ezt és arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy ha valakit esküjükkel ellentétben saját városuk érdekeivel szemben idegen cégek érdekeit részesítik előnyben, akkor vagy bolondok és ezért alkalmatlanok a feladatok ellátására, vagy pedig korruptak, akkor meg azért."

A terhelt szerint a hulladéktelep üzemeltetésében nem jogszerű határozatot hozott a képviselő-testület, mivel nem írt ki pályázatot annak ellenére, hogy a K. Rt. ajánla­tot tett arra, hogy pályáztatás esetén 20%-kal csökkenti a szemétdíjat. A pályáztatás elmaradásában pedig a polgármesternek volt döntő szerepe, mivel nem engedte, hogy a szakbizottságok elmondják álláspontjukat. Ez és a Sz.-i Vízmű eladásának terve indította a terheltet a cikk megírására.

A polgármesternek a helyi újság fenti számát egy ismerőse adta át 2004. július 20-a után, az ennél pontosabb időpont az eljárás során nem volt megállapítható.

2004. augusztus 12-én a magánvádló joghatályos magánindítványt terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság a terhelt valóság bizonyítására irányuló kérelmét azzal az indokkal utasította el, hogy jelen ügyben a KGV ajánlata, illetve a hulladékszállításra vonatkozó pályázat kiírása, illetve ennek elmaradása tekintetében lehetett volna bizonyítást lefolytatni. Az előbbiből a terhelt által levont következtetésekre azonban nem. Ezen következtetések tekintetében folytatott bizonyítási eljárás ugyanis a magánvádló ellen közváddal üldözendő bűncselekmények miatt folytatott nyomozásnak, illetve bizonyítási eljárásnak a lefolytatását jelentette volna, amelyre egy magánvádas eljárásban nem kerülhet sor. Mindezen túl pedig semmiképpen sem vezethetne a bizonyítási eljárás oda, hogy az állított tények valóságának bizonyítása esetén megállapítható lenne az, hogy Sz.-on egy POHO nevű adó létezik, amelyet hónapról hónapra beszednek."

A másodfokú bíróság a 2005. április 6. napján hozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt meghatalmazatott védője útján a Be. 405. § (1) bekezdés a) pontja alapján nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítvány szerint a valóság bizonyításának mellőzése törvénysértő volt, ennek folytán a bűnösség megállapítása is anyagi jogszabályt sért.