T/4045. számú törvényjavaslat indokolással - A részvételi demokrácia biztosítása érdekében Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása (2015....)

2015. évi ... törvény a részvételi demokrácia biztosítása érdekében Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása (2015....)

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom a közvetlen demokrácia erősítése érdekében az Alaptörvénye 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk

(1) Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés döntéshozatal céljából országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyötöde vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából országos népszavazást rendelhet el. Az eredményes ügydöntő népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező."

(2) Az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott."

(3) Az Alaptörvény 8. cikke a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az Országgyűlés - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet -köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni.

(6) A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől - számított három évig kötelező."

2. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja.

(3) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

INDOKOLÁS

A részvételi demokrácia biztosítása érdekében Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításához

Általános indokolás

Az Alaptörvény jelen módosításának célja a részvételi demokrácia érvényesülésének a biztosítása. Az Alaptörvény jelenleg az országos népszavazás csupán egy típusát, az Országgyűlést jogilag kötelezőt ismeri. Az Alaptörvényben megfogalmazott rendkívül magas részvételt megkövetelő érvényességi szabály viszont azt eredményezi, hogy e népszavazás is csak a legritkább esetben képes közvetíteni az Országgyűlés felé a választópolgárok akaratát. Ez azonban a részvételi demokrácia teljes eljelentéktelenedéséhez vezet, és a polgárok joggal érzik úgy, hogy csupán négyévente egyszer befolyásolhatják az őket érintő döntéseket. A Kormány által előszeretettel alkalmazott "nemzeti konzultáció" helyett a részvételi demokrácia valódi eszközeit kell megteremteni.

Jelen javaslat a népszavazás eredményességét illetően az Alkotmánynak az ügydöntő országos népszavazás eredményességi kritériumára vonatkozó szabályt hozza vissza, ezzel együtt lehetővé teszi, hogy a véleménynyilvánító népszavazás bevezetésével a választópolgárok jogi kötőerő, azaz érvényesség és eredményesség megkötése nélkül kifejezhessék akaratukat, hallathassák hangjukat. Összhangban az Alaptörvény B) cikkével, miszerint a közhatalom forrása a nép, és a nép a hatalmát kivételesen közvetlenül gyakorolja, akkor a választópolgárok kifejezte népakaratot az Országgyűlés politikailag nem hagyhatja figyelmen kívül.

Részletes indokolás

Az 1. cikkhez

1. A Javaslat visszahozza a jogállami Alkotmány 28/C. § (6) bekezdésében foglalt azon rendelkezést, amely az ügydöntő népszavazáshoz nem követeli meg a választópolgárok többségének a részvételét, hanem rögzíti, hogy az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

2. A véleménynyilvánítás céljából elrendelt népszavazás intézményének ismételt bevezetése biztosítja a közvetlen és határozott véleménynyilvánítást a választópolgárok számára. Az alkotmányi szabályozáshoz hasonlóan indokolt az országgyűlési képviselők egy részét is felruházni a fakultatív népszavazás kezdeményezésére.

3. Különös garancia fűződik ahhoz, hogy az eredményes ügydöntő népszavazáson meghozott döntés jogi kötőerővel vonatkozzon az Országgyűlésre, mind törvény megalkotásakor, mind minden más esetben. A jogi kötő három évig áll fenn: ez a népszavazás napjától kezdődik, ha pedig a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől számított három évig kötelező.

Az Alaptörvénybe beemelt rendelkezés a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 31. §-ában lelhető fel. Egyáltalán nem közömbös azonban az, hogy eredményes ügydöntő népszavazás esetén maga az Alaptörvény vagy csupán egy, ráadásul egyszerű többséget igénylő törvény tartalmazza-e e garanciális rendelkezést, ezáltal alkotmánybírósági védelmet biztosít-e a népszavazásnak.

A 2. cikkhez

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz, valamint az Országgyűlésnek az Alaptörvény módosítására vonatkozó hatáskörére és a módosítás elfogadásához szükséges szavazatarányra utal.

A Javaslat hatályon kívül helyezi azt a tiltott tárgykört, miszerint az Alaptörvény módosítása nem lehet országos népszavazás tárgya, ezáltal megteremti az alkotmányi szintű norma emberközeliségét, kiiktatva azt a fennhéjázó álláspontot, miszerint az Alaptörvényben foglaltak teljes egészében tabutémát jelentenek a választópolgárok számára kizárva őket a jogrendszer alapjaként tekintett alkotmányt érintően a közvetlen demokrácia alakításából. Mindemellett ki kell emelni, hogy az Alaptörvény népszavazással való módosíthatatlanságából az a veszély származik a hatalommegosztás egészére nézve, hogy az alkotmányozó hatalom számos olyan rendelkezést helyez el az Alaptörvényben, amelynek valójában az Alaptörvényben semmi keresnivalója sincsen. Erre a helytelen alkotmányozási gyakorlatra rengeteg példát számlálnak a magyar Alaptörvény eddig bekövetkezett módosításai.