A Kúria Pfv.20986/2013/5. számú precedensképes határozata szavatossági igény érvényesítése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 308. §, 326. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Simonné dr. Gombos Katalin

A határozat elvi tartalma:

Az elévülés nyugvásának jogkövetkezményei akkor alkalmazhatók, ha a jogosult a követelést menthető okból nem tudja érvényesíteni.

***********

Pfv.V.20.986/2013/5.

A Kúria a dr. Bognár Csaba ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felperesnek a dr. Petróczy Zoltán ügyvéd és a dr. Kománovics Ibolya által képviselt alperes ellen szavatossági igény érvényesítése iránt a Kecskeméti Törvényszéken 10a.P.22.243/2011. szám alatt folyamatban volt, és a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.049/2013/3. számú ítéletével befejezett perében az I.r. és II.r. felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I.r. felperest, hogy 50.000 (Ötvenezer) forint, a II.r. felperest pedig, hogy 200.000 (Kettőszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget fizessen meg 15 nap alatt az alperes részére.

Kötelezi az I.r. felperest, hogy 160.400 (Egyszázhatvanezer-négyszáz) forint, a II.r. felperest pedig, hogy 449.600 (Négyszáznegyvenkilencezer-hatszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket fizessen meg az állam javára, felhívásra.

Megállapítja, hogy a további 610.000 (Hatszáztízezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A II.r. felperes a 2008. március 27-én kelt adásvételi szerződés alapján 22.000.000 forint vételár ellenében megvásárolta az alperestől a ... hrsz. alatt nyilvántartott, ténylegesen .... szám alatt elhelyezkedő ingatlant, amelyet egy erre vonatkozó külön megállapodás alapján már 2007. december 01-jén ténylegesen birtokba vett a családjával, többek között édesanyjával, az I.r. felperessel együtt.

Az ingatlanon eredetileg egy 1950-es években épült vert vályogfalú parasztház állt, amelyen a korábbi tulajdonos, az alperes testvére több alkalommal végeztetett átalakítást, illetve felújítást. Ennek során aláfalaztatta és leszigeteltette a vályogfalakat, a házhoz egy részben alápincézett toldaléképületet és az épület teljes hosszában tornácot építtetett, a régi épületrész tetőszerkezetét visszabontatta és új födémet készíttetett, megemeltette a tetőszerkezetet és beépíttette a tetőteret.

Az alperes az ingatlanban csupán egy hónapig, a testvére 2007. október 26-án bekövetkezett halálát követően lakott, ott építési, felújítási munkát nem végzett.

A korábbi átalakítást és felújítást azonban nem szakszerűen végezték el, a vasbeton födémszerkezet ugyanis a tervekben, illetve az építési engedélyben foglaltaktól eltérően nem önhordó, a régi födémre épített új födémszerkezet súlyát tehát a régi fafödém gerendái viselik, emiatt pedig a fagerendák meghajlottak. A tetőtér szigetelését szintén a tervektől eltérően készítették el, a szennyvízelvezető csövet pedig hibásan fektették le. Nem rögzítették az ajtótokokat sem a fedélszékhez, a gázbeton építőanyag belső feszültsége és a nem szakszerű vakolás miatt pedig a falazaton repedések alakultak ki.

A felperesek 2008. nyarán a szennyvízelvezető dugulása miatt javítási munkákat végeztettek. Ennek során megtörtént a hibásnak tartott csőszakasz cseréje, a probléma azonban ezt követően sem oldódott meg. 2008. novemberében a megsüllyedt födém miatt megerősítették a gerendázatot. A munkát végző szakember azonban tájékoztatta a felpereseket, hogy ez a javítási mód csak ideiglenesen oldja meg a problémát, a födém szakszerű javítása több millió forintos kiadással járna. A tetőszigetelés hiányosságai miatt a felpereseknek jelentős fűtési költségük merült fel, amelyet - mivel a fogyasztásmérő átíratása nem történt meg - az alperes egyenlített ki. A Nagykátai Városi Bíróság az alperes ebből eredő követelésére tekintettel fizetési meghagyást bocsátott ki a II.r. felperessel szemben 715.000 forint és járulékai erejéig. A fizetési meghagyás 2009. március 03-án jogerőre emelkedett.

Az I.r. felperes az ingatlanban tapasztalt hibák miatt 2009. nyarán mediátorhoz, majd ügyvédhez fordult, 2009. augusztusában pedig építész szakembert kért fel a hibák okainak és javítási költségének meghatározása céljából.

A II.r. felperes a hibás teljesítésből eredő kártérítési igénye 20 %-át 2009. december 05-én az I.r. felperesre engedményezte.

A felperesek módosított keresetükben 20 % - 80 % arányban elsődlegesen árleszállítás, másodlagosan pedig kártérítés címén 9.740.000 forint + ÁFA megfizetésére kérték az alperest kötelezni. Emellett az I.r. felperes 1.750.000 forint, a II.r. felperes pedig 4.800.000 forint következménykár megtérítésére is igényt tartott.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Egyebek mellett a követelés elévülésére hivatkozott.