BH 1993.8.502 A házasság felbontása után létesített élettársi kapcsolat fennállása alatt a volt házastársak a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont [Ptk. 578/G. § (1) bek.].

A felperesek az alperes gyermekei. Az alperes és felesége házasságát a bíróság 1970-ben felbontotta, a volt házastársak azonban 1983-ban élettársi kapcsolatot létesítettek. A felperesek anyja 1984. május 28-án 500 000 forintért eladta lakásingatlanát és a benne levő bútorokat is kb. 30 000 forint összegért. Az alperes 1984. december 6-án kelt szerződéssel vásárolta meg a perbeli öröklakást, amelyért 235 700 forintot kellett előtörlesztésként megfizetnie. Ehhez a felperesek anyja 170 000 forinttal járult hozzá. A lakás után fizetendő havi törlesztés összege 1260 forintban volt megállapítva.

A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes nevére vásárolt lakás 1/4-1/4 részilletőségének tulajdonjoga őket illeti. Mivel a lakást részben édesanyjuk különvagyoni pénzéből vásárolták, így azon anyjuk 1/2 rész tulajdonjogot szerzett. Kérték továbbá az alperest különböző - anyjuk különvagyoni ingóságaiként megjelölt - ingó dolog kiadására is kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a perbeli lakástulajdon fele részére az örökhagyó adásvétel jogcímén tulajdonjogot szerzett, és ezt az illetőséget a felperesek egymás között egyenlő arányban megörökölték. A bíróság rendelkezett a tulajdonváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bevezetéséről, egyes ingóságok kiadásáról, és megállapította, hogy a zártkerti ingatlan 1/5 rész tulajdonjogát az alperes ráépítés jogcímén megszerezte. A bíróság az így létrejött közös tulajdont megszüntette, és a felpereseket összesen 50 000 forint megváltási ár megfizetésére kötelezte. Az ezt meghaladó viszontkeresetet elutasította, és az alperest kötelezte a Lada gépkocsi ellenértékeként 50 000 forint, továbbá 2 db boroshordó ellenértékeként 5500 forint felperesek részére való megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint az alperes és volt felesége a perbeli lakásban élettársi kapcsolatra utaló körülmények között élt. A volt feleség lakásának eladási árából került kifizetésre a perbeli lakás vételárának egy része. Erre azért került sor, mert az alperes volt felesége az ingatlanra részben tulajdonjogot kívánt szerezni. A bíróság ezért megállapította, hogy a felperesek édesanyja a kérdéses lakásingatlan fele része tekintetében tulajdonjogot szerzett adásvétel jogcímén.

A felperesek és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy a peres feleket egymás javára kölcsönös pénzfizetésre kötelező rendelkezését mellőzte, és kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15 121 forintot. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyiban módosította, hogy a két boroshordót a felperesi jogelőd és az alperes az életközösség ideje alatt eladta. Megállapította, hogy a temetési költség nem az alperest, hanem a felpereseket, mint törvényes örökösöket terheli. Az elsőfokú bíróság ítéletét egyebekben helyesnek találta.