A Fővárosi Ítélőtábla Pf.22255/2011/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §, 306. §] Bírók: Csordás Csilla, Sándor Ottó, Szabó Klára

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.22.255/2011/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a Budapesti 1. számú Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Bálint, Kállai és Kende Ügyvédi Iroda (I. rendű alperesi képviselő címe) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, valamint a dr. Szedlár Anna ügyvéd (címe) által képviselt II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. július 2. napján meghozott 28.P.22.107/2007/72. számú ítélete ellen a felperes részéről 73., 75. és 76. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű és a II. rendű alpereseknek személyenként 387.648 - 387.648 (háromszáznyolcvanhétezer-hatszáznegyvennyolc - háromszáznyolcvanhétezer-hatszáznegyvennyolc) forint másodfokú perköltséget, míg az államnak külön felhívásra 872.200 (nyolcszázhetvenkettőezer-kétszáz) forint feljegyzett fellebbezési és felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes módosított keresetében azt kérte, hogy a bíróság elállása alapján egyetemlegesen kötelezze az alpereseket 2.200.000 forint vételár visszafizetésére, valamint vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére.

Előadta, hogy a 2006. szeptember 13-án kötött szerződés szerint 4.990.000 forintért vásárolt egy ... személygépkocsit az A... Kft-től, melyet Magyarországon 2006. augusztus 9-én helyeztek forgalomba. Birtokbavétele után észlelte, hogy a jármű jobbra húz, az egyenes haladási irányt csak folyamatos balra kormányzással tudja megtartani. Ezt a jelenséget a gépkocsi hátsó futóművének a hibája idézte elő, amit az alperesek többszöri felhívása ellenére sem javítottak ki. Emiatt érvényesítette jótálláson alapuló jogait és bejelentette, hogy eláll az adásvételi szerződéstől. Elállása folytán a vételár bankkölcsönnel csökkentett összegének a visszafizetésére tartott igényt. Ezen felül a hibás teljesítésből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítése iránt lépett fel követeléssel.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.160 forintot és ennek az összegnek a késedelmi kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az ítélet indokolása szerint a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján tényként állapította meg, hogy a felperes által megvásárolt jármű hátsó futóműve már annak forgalomba helyezésekor is hibás volt. A hiba a hátsó tengelytest hídház cseréjével javítható volt, erre 2009 februárjában sor került. A komplett javítás mintegy négy órát vett igénybe és hozzávetőleg 150.000 - 200.000 forintos költséggel járt. Az alperesek közül kizárólag a II. rendű alperes jótálláson alapuló felelőssége áll fenn a felperes felé. Vele szemben azonban a felperes nem gyakorolhatta az elállás jogát, mivel az autót nem tőle vette, vagyis szerződés hiányában elállási joga sem volt. A kártérítési követelések közül kizárólag a futómű-ellenőrzés költségeire irányuló igényt teljesítette, ezt meghaladóan azt a jogalap bizonyítottsága hiányában elutasította.

Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést, melyben elsősorban annak megváltoztatását és a fellebbezésben előadottak szerint megváltoztatott keresete teljesítését, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte.

A kereset-változtatatás szerint elsődlegesen kártérítés címén kérte az alperesek egyetemleges kötelezését a gépkocsi vételárának a visszafizetésére. Másodlagosan jótállás címén a jármű kicserélését igényelte. Harmadlagosan elállása folytán arra hivatkozással kérte a vételár visszafizetését és kárai megtérítését, hogy a jármű első tulajdonosa a hibás teljesítésből eredő jogait 2010. október 1-jén reá engedményezte.

A Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.21.786/2010/5. ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az I. rendű alperest a II. rendű alperessel egyetemlegesen kötelezte a marasztalási összeg megfizetésére, míg ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A jogi indokolás szerint a megváltoztatott kereset érdemi elbírálására nem volt lehetőség, mert azt a felperes a Pp. 247. § (1) bekezdésébe ütközően terjesztette elő a másodfokú eljárás során. Erre figyelemmel elállás helyett nem követelhetett volna kicserélést sem, ezért ezen igény érdemi elbírálását mellőzte. Rámutatott, hogy a Pp. 235. § (1) bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban nem lehet új tényalapra helyezni a keresetet, vagyis az engedményezésre alapított igények sem voltak elbírálhatóak.

A felperes által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) 2011. november 3-án meghozott Pfv.VII.21.238/2011/5. számú végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A felperes, az I. és II. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költségeit személyenként 150.000 forintban állapította meg.

A jogi indokolás szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 247. § (1) bekezdését, de egyebekben - a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból - nem jogszabálysértő. Az ítélkezési gyakorlat szerint a Pp. 247. § (1) bekezdése nem zárja ki, hogy a jogosult az általa választott jótállási (szavatossági) jogról a jogerős határozat meghozataláig, vagyis a másodfokú tárgyalás berekesztéséig másikra térjen át. Ebből következően nem lett volna mellőzhető a gépkocsi cseréjére irányuló felperesi igény érdemi elbírálása. Ezzel párhuzamosan a kereset megváltoztatása miatt mellőzni kellett volna az elállásra alapított igény és az egyéb kérelmek érdemi vizsgálatát. Ennek megfelelően az új eljárásra adott iránymutatásban előírta a kicserélésre vonatkozó felperesi igény érdemi elbírálását.

A hatályon kívül helyezés folytán indult újabb másodfokú eljárásában a felperes az első fokon előterjesztett keresetet úgy módosította, hogy csupán a gépkocsi kicserélésére irányuló követelését tartotta fenn. Ennek megfelelően elsődleges fellebbezési kérelme az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányult akként, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze az alpereseket a gépkocsi kicserélésére. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte.

Kifejtette, hogy a gépkocsi kétféle hibája került feltárásra: a gumik és a hátsó futómű hibája. Az egyetemleges jótállási kötelezettséggel terhelt alperesek még a per folyamán is lehetőséget kaptak a javításra, de próbálkozásuk sikertelen maradt. Az alkatrész kicserélése ellenére ugyanis a gépkocsi futóművének adatai változatlanul kívül esnek a gyári tűrésmező legszélső értékein. A gyári értékektől való eltérés fennállását a perben kirendelt szakértő is megerősítette a 2010. január 21-ei tárgyaláson. Ráadásul úgy nyilatkozott, hogy a hibátlan teljesítés még egy újabb javítás esetén sem garantált. A szakértő mutatott rá a gumik hibájára is, ennek ellenére az alperesek még csak kísérletet sem tettek azok kicserélésére. Mivel a hiba megfelelő kijavítása évek óta nem történt meg, ezért a Ptk. 306. § (2) bekezdése alapján méltányolható okból tért át a másik szavatossági (jótállási) igényre, nevezetesen a jármű kicserélésére.