A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20016/2022/4. számú határozata szerződés teljesítése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:7. § (4) bek., 6:9. §, 6:108. § (1) bek.] Bírók: Hőbl Katalin, Spiegelbergerné dr. Pofonka Mariann, Szentpáli Judit

A határozat elvi tartalma:

Az érvénytelen jognyilatkozat elsődleges jogkövetkezménye a Ptk. 6:9. §-a és a 6:108. § (1) bekezdése alapján az, hogy nem fűződik hozzá joghatás. A jognyilatkozattal elérni kívánt célzott joghatás maga a szerződés létrejötte, azaz az érvénytelen jognyilatkozat éppen a szerződésnek, mint joghatásnak a kiváltására nem lesz alkalmas. Ezért az alaki hibában szenvedő, érvénytelen jognyilatkozat következtében a szerződés nem jön létre.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20022/2020/25., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20016/2022/4.*, Kúria Gfv.30404/2022/6. (BH 2023.11.274)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

9.Pf.20.016/2022/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Trinn Ügyvédi Iroda (cím1., ügyintéző: dr. Trinn Gábor ügyvéd és dr. Metzinger Péter ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek - dr. Bogdánffy Péter ügyvéd (cím2) által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen szerződés teljesítése és kártérítés iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2021. október 28. napján meghozott 28.P.20.022/2020/25. számú ítélete ellen a felperes 27. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000 (ötszázezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és az államnak külön felhívásra 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes módosított keresetben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 157.279,43 EUR és ennek 2015. március 11. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett egyes napokon érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett alapkamat kétszeresével egyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére. A keresettel érvényesíteni kívánt jogként elsődlegesen a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:183. §-át és 6:154. § (1) bekezdését, továbbá a Ptk. 6:287. §-át és a Ptk. 6:276. § (4) bekezdését jelölte meg, és a felek közötti szerződés teljesítését kérte, míg másodlagosan a Ptk. 6:115. § (2) bekezdése szerinti kártérítési igényt érvényesített.

[2] Az érvényesíteni kívánt jog ténybeli alapjaként előadta, hogy a felperes és az alperes között bizományosi keretszerződés jött létre, mely alapján a felperes mint bizományos az alperes konkrét megbízásai alapján pénzpiaci ügyleteket kötött. A felperes a CHF euróval szembeni árfolyamküszöbének 2015. január 15-i eltörlésekor nem tudta tartani az alperesnek nyitott pozíciókat, ezért azok kényszerlikvidálása folytán az alperes ügyfélszámláján a keresettel érvényesített mértékű veszteség keletkezett. Ezt a veszteséget az alperes köteles viselni a bizományosi keretszerződés 6.1.4. és a kiegészítő bizományosi szerződés 7.3. pontja alapján.

[3] Előadta, hogy sem a Ptk. 6:94. §-a, sem egyéb jogszabály a felek szerződésére nem írt elő sem közokirati, sem teljes bizonyító erejű magánokirati formát. A perbeli szerződések az alperes nyelvtudásától függetlenül létrejöttek a felek egybehangzó akaratnyilatkozatára figyelemmel. Ha az alperes nem tud magyarul, úgy ez legfeljebb a bizományosi szerződés érvénytelenségét eredményezheti, ez esetben azonban a felek szerződése a teljesítésre figyelemmel a Ptk. 6:94. § (1) bekezdése alapján érvényessé vált.

[4] A másodlagos keresetét arra alapította, hogy a szerződés érvénytelenségét az alperes okozta azzal, hogy nem jelezte a felperesnek, hogy nem érti a perbeli okiratokat. A felperes teljesítette a szerződést, melyből az elsődleges keresettel érvényesített összegű kára keletkezett, amiért az alperes a Ptk. 6:115. § (2) bekezdése alapján kártérítési felelősséggel tartozik.

[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

[6] Érdemi védekezésében elsődlegesen azt állította, hogy a felek között a perbeli szerződések nem jöttek létre. Az alperes ugyanis nem érti és nem beszéli a magyar nyelvet, ezért a Ptk. 6:7. § (4) bekezdése alapján jognyilatkozatának érvényességéhez annak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása, továbbá az szükséges, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az alperesnek megmagyarázta. Mivel a perbeli szerződések nem felelnek meg a Ptk. 6:7. § (4) bekezdésében foglalt alaki kellékeknek, ezért az alperes szerződéses jognyilatkozatai érvénytelenek. Érvényes alperesi jognyilatkozat hiányában pedig a perbeli szerződések nem jöttek létre, azokra jogosultság nem alapítható, ezért a szerződések teljesítését a felperes nem követelheti. Ugyanezen okból nem jött létre az egyedi ügylet megkötésére szóló ügyleti megbízás sem.

[7] Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a perbeli szerződések a fentiekkel egyező okból érvénytelenek. E körben azzal is érvelt, hogy a Ptk. 6:7. § (4) bekezdése maga írja elő legalább a teljes bizonyító erejű magánokirati formát, ha a szerződő fél a magyar nyelvet nem beszéli, ezért a szerződés érvénytelenségét a perbeli esetben a teljesítés elfogadása sem orvosolja. Egyebekben is vitatta a felperes keresetének jogalapját és annak összegszerűségét.

[8] A másodlagos keresettel szembeni érdemi védekezését arra alapította, hogy az alperes érvényes jognyilatkozata hiányában a szerződés nem érvénytelen, hanem létre sem jött. Hivatkozott arra is, hogy legkésőbb az ügyfélazonosítás során ki kellett volna derülnie, hogy az alperes nem tud magyarul, így fel sem merülhetett, hogy a nyelvtudása tekintetében megtéveszti a felperest.

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.540.000 forint perköltséget, valamint külön felhívásra a Magyar Államnak 1.500.000 forint illetéket.

[10] Ítéletének indokolásában az alperes érdemi ellenkérelemére figyelemmel elsődlegesen a bizományi szerződés létrejöttét vizsgálta. A Ptk. 6:7. § (4) bekezdésének idézésével rögzítette, hogy az alperes nem ismeri a magyar nyelvet, ezért írásbeli jognyilatkozata csak abban az esetben lenne érvényes, ha az okiratból kitűnne, hogy annak tartalmát valamelyik tanú az alperesnek megmagyarázta. Megállapította, hogy a felperes által becsatolt szerződésekben ilyen nyilatkozat nincs. A Ptk. 6:58. §-a szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata. Az alperes jognyilatkozatának hiányában csak a felperes jognyilatkozata marad, amelyet nem lehet szerződésnek minősíteni. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az alperes érvényes jognyilatkozatának hiányában nem a szerződés érvénytelenségét, hanem létre nem jöttét kell megállapítani. Ugyanezen alaki hiányosság miatt azt sem lehet megállapítani, hogy az alperes írásban meghatalmazta volna személy1t a számlája feletti rendelkezéssel.