BH 2000.1.16 I. A közös lakóházingatlan használatára vonatkozó bontóperbeli egyezséget követő változások értékelése [Csjt. 18. § (3) bek., Ptk. 140. § (1) bek.].

II. A jogerős ítélet meghozatalát követő változások figyelmen kívül hagyása a felülvizsgálati kérelem elbírálásánál [Pp. 273. § (2) bek.].

III. A felülvizsgálati kérelem megváltoztatásának tilalma [Pp. 273. § (5) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletével a városi bíróság egyezséget jóváhagyó végzésének a lakáshasználatra vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, és a perbeli házas ingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosította fel, kötelezte az alperest az általa birtokban tartott lakószoba kiürítésére, és megállapította, hogy az alperes az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az alperes huzamosabb ideje, évek óta nem lakik a perbeli lakásban, a bejárati ajtónak az alperes általi többszöri felfeszítése, valamint a felperes ingóságainak az alperes általi eltulajdonítása pedig súlyosan sérti a felperes lakáshasználatához fűződő érdekeit. Mindezek miatt indokoltnak találta a lakáshasználat tárgyában kötött egyezség megváltoztatását és a felperesnek a lakás kizárólagos használatára való feljogosítását, annak megállapítása mellett, hogy az alperes az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezéssel élt.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Kiegészítette a másodfokú bíróság a megállapított tényállást annyiban, hogy a peres felek a korábban folyamatban volt házassági bontóperben a közös tulajdonukat képező ingatlan megosztott használata tárgyában a bíróság által jóváhagyott egyezséget kötöttek. Az egyezség megkötését követően a felperes lecserélte az ingatlan bejárati ajtaján a zárat, és vasajtót szereltetett fel, az alperes pedig 1996 decemberében az ajtó áthelyezésével a kizárólagos használatában álló lakószobát a lakás egyéb helyiségeitől leválasztotta. Az érdemi döntését azzal indokolta, hogy a perbeli jogvita elbírálására irányadó - az elsőfokú bíróság által is helyesen felhívott - Csjt. 18. §-ának (3) bekezdése szerint az egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti. A peres felek közös lakáshasználatának a megosztására vonatkozó egyezségének az 1995. április 11-én történt megkötésétől a jelen per 1996. január 10-én történt megindításáig még egy év sem telt el, és az egyezség megkötését követően a körülményekben sem következett be olyan változás, amelyek folytán a megállapodás a felperes érdekét súlyosan sértené. Az alperes ugyanis a perbeli ingatlanból nem a közös lakás használatára vonatkozó egyezség megkötését követően, hanem már ezt megelőzően, 1989. évben elköltözött, a felperes tehát az egyezséget ezen tény ismeretében kötötte meg, a felperes lakáshasználathoz fűződő érdekének a súlyos sérelmét pedig önmagában az ajtó alperes általi felfeszítése és a felperes ingóságainak az alperes általi eltulajdonítása nem alapozhatja meg, hiszen a másik fél lakáshasználatának az akadályozása, illetve korlátozása a rendelkezésre álló peradatok szerint kölcsönös volt.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, a másodfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyása iránt. A felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság a lakás használatát akadályozó alperesi magatartások körét hiányosan állapította meg, az általa végrehajtott ajtó- és zárcsere terhére történt értékelésekor pedig nem volt figyelemmel arra, hogy e magatartása csupán az alperes korábbi jogellenes magatartásával szembeni védekezést szolgálta. Az alperes italozó életvitele és durva magatartása a körülmények olyan változását valósítja meg, amely a használat megváltoztatását nyilvánvalóan indokolja. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően tanúsított alperesi magatartás miatt a közös lakásból maga is kényszerült eltávozni.