A Kúria Kfv.35574/2015/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 73. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 171. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A járadék egyösszegű megváltása esetén vizsgálandó szempontok. Az adóbírság mellőzése.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.574/2015/6.szám

A Kúria a Dr. Nagy Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Horváthné dr. Nagy Ildikó) által képviselt felperes neve felperesnek a Dr. Szabó Erzsébet jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság, mint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság jogutódja alperes címe) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. május 14. napján kelt 26.K.30.927/2014/48. számú jogerős ítélte ellen a felperes által 53. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.30.927/2014/48. számú ítéletét az adóbírság tekintetében hatályon kívül helyezi, az alperes 2889255456 számú határozatát megváltoztatja, és az adóbírság összegét 45.440 (negyvenötezer-négyszáznegyven) forintra szállítja le. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A PKKB 21.P.90.136/1998/111. számú ítéletével a felperes javára a C. Rt. által fizetendő kártérítést és havi járadékot állapított meg. A felperes járadék felemelése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2007. február 20. napján kelt 5.P.28.270/2005/7. számú ítéletével a havi járadékösszegek megjelölésével 2000. évre 2.486.412 forint, a 2001-2003. évekre 13.968.000 forint, a 2004-2006. évekre 16.596.000 forint megfizetésére kötelezte a C. Rt.-t, a 2007. évtől véghatáridő nélkül 506.500 forint havi járadékot állapított meg.

A felperes és az időközben felszámolás alá került C. Rt. között egyeztetés folyt a kártérítés és a járadék egyösszegű rendezéséről, majd 2009. szeptember 22-én Megállapodást kötöttek a felperest megillető követelés 118.000.000 forintban történő egyösszegű kielégítéséről.

A felszámoló a felperes részére 2009. október 17-én 88.500.000 forintot fizetett ki, adóigazolást nem adott ki, a felperes által kezdeményezett peres eljárást követően a 25%-os adómértéknek megfelelő 29.500.000 forintot letétbe helyezte, az adóhatósághoz nem utalta át.

A felperes kérelmére a Fővárosi Bíróság 2009. október 29. napján 13/I. sorszámon akként egészítette ki ítéletét, hogy a 7. sorszámú ítéletben szereplő valamennyi járadékösszeg nettó összeget jelent, továbbá kijavította a rendelkező rész 2007. évtől esedékes járadék összegét havi 536.500 forintra.

Az egyösszegű kifizetés bruttóként, vagy nettóként való minősítésével összefüggésben mind a felszámoló, mind a felperes állásfoglalásokat kért. A felperes szerint nettó, a felszámoló szerint bruttó összeg került kifizetésre.

A felperes 2012. évben a 2009. évre vonatkozó önellenőrzésében egyéb jövedelmet vallott "kártérítés" megnevezéssel, 196.666.666 forint összegben, amely után 49.166.666 forint adófizetési kötelezettséget tüntetett fel. A felperes a bevallásban feltüntetett jövedelmet úgy számította ki, hogy a Megállapodás szerinti összeget 40%-os adókulccsal felbruttósította.

Az elsőfokú adóhatóság a 2009. évre szja adónemben bevallás utólagos vizsgálatára irányuló kiutalás előtti ellenőrzést folytatott felperesnél.

A pécsi 5204/7/A/16. szám alatti garázs megszerzésének igazolt költségét a felperes által vallottnál 421.400 forinttal alacsonyabb összegben fogadta el, és erre tekintettel a vallotthoz képest további 84.280 forint adófizetési kötelezettség állapítottak meg. A kártérítés egyösszegű megváltásának összegét a Megállapodás szerint fogadták el.

A revízió adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a 2009. évre szja adónemben 58.980.879 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből adóhiány 84.280 forint, jogosulatlan igénylés 58.896.599 forint, továbbá adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.

Az alperes a 2889255156 számú határozatával az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a jogosulatlan igénylés összege változatlanul 58.896.599 forint, az adóhiányé emelkedett 90.880 forintra.

A határozat indokolása szerint a Megállapodást az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése alapján kellett tartalmi szempontból minősíteni. A Megállapodás nem tartalmaz költségtérítésre vonatkozó, vagy adómentes részt, az adókötelezettség szempontjából a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (a továbbiakban: Szja tv.) 73. § (4) bekezdés alapján a teljes jövedelem adóköteles, az adó mértéke pedig 25%, amelyet a felszámolónak kellett levonni.

A felperes keresetében mind az egyösszegű kifizetés, mind a garázs tekintetében kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét.