1052/1999. (V. 21.) Korm. határozat

a közigazgatás továbbfejlesztésének 1999-2000. évekre szóló kormányzati feladattervéről

I. A központi közigazgatás működésének továbbfejlesztése érdekében:

1. a) Felül kell vizsgálni a minisztériumok által ellátott feladatokat és az általuk gyakorolt hatásköröket. A változatlanul szükséges miniszteriális feladatok közül arra kell törekedni, hogy minisztériumi szinten csak az ágazati stratégiai, szabályozási és az ellenőrző feladatok maradjanak. Az operatív feladatok közül a közigazgatási szolgáltató és információs feladatokat, valamint az egyedi hatósági jogköröket a minisztérium szervezetétől elkülönült önálló hatáskörű központi hivatalra, a területi kormányhivatalra, a tárca által irányított területi vagy helyi államigazgatási szervre, önkormányzati közigazgatási szervre, illetőleg a civil szféra szervezeteire kell bízni.

b) A minisztériumi feladatok felülvizsgálatával összhangban át kell tekinteni a minisztériumi munkát segítő háttérintézményi struktúrát. A felülvizsgálat eredményeképpen javaslatot kell tenni a háttérintézmények költségvetési szerv jellegének fenntartására, megszüntetésére vagy a szerv által ellátott feladatok központi vagy területi szervekhez való telepítésére. A változatlanul szükségesnek ítélt háttérintézmények további fenntartását költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani. A háttérintézményekről a Kormány a 2001. évi költségvetési törvényben dönt.

2. Be kell fejezni a nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek felülvizsgálatát és reformját.

3. a) Előterjesztést kell készíteni a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény átfogó felülvizsgálatára. Az új jogalkotási törvényben ki kell alakítani a jogszabályok és tervezeteik előzetes és utólagos hatásvizsgálatának, valamint folyamatos deregulációs vizsgálatának szervezeti, eljárási rendjét. Az új jogalkotási törvény tervezetének kidolgozásánál figyelembe kell venni az OECD szabályozási reform országtanulmányának megállapításait, valamint az Európai Uniós jogharmonizáció tapasztalatait.

b) Módszertani útmutatót kell kiadni az a) pontban meghatározott hatásvizsgálatok végzéséhez.

4. a) Minden minisztériumban és nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervnél gondoskodni kell a döntések költség-haszon elemzéséről és a végzett munka teljesítményértékeléséről. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az éves munkaterv határozza meg.

b) A költség-haszon elemzéssel és a teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatok teljesítéséhez módszertani segítséget kell nyújtani.

5. Felül kell vizsgálni az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt. Az előkészítő munkákra kodifikációs bizottságot kell alakítani. Javaslatot kell tenni a modern közigazgatásnak megfelelő egységes közigazgatási eljárási törvényre.

6. Ki kell dolgozni az államigazgatási szervek felügyeleti ellenőrzésének rendjéről szóló módszertani útmutatót.

7. Ki kell dolgozni a pénzügyi ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésének koncepcióját.

8. a) A közigazgatási szervek külkapcsolataira, a külügyi koordinációra, valamint a külképviseletek jogállására el kell készíteni a külkapcsolatokról szóló törvény koncepcióját. Ki kell dolgozni a közigazgatási szervek külföldi kapcsolatrendszerének fejlesztési koncepcióját.

b) El kell készíteni a nemzetközi szerződések megkötésének rendjéről szóló törvény koncepcióját.

II. A területi és települési közigazgatás fejlesztése körében:

1. A területfejlesztési törvény módosításával összhangban ki kell dolgozni a regionális területfejlesztési tanácsok törvényességi felügyeleti, valamint a regionális fejlesztési támogatások általános monitoringjának szervezeti és működési rendjét.

2. a) Felül kell vizsgálni a területi és települési szintű államigazgatási szervek feladat- és hatáskörét, jogállását, szervezetét és működését és ennek alapján a szükséges változtatásokra előterjesztést kell benyújtani a Kormány számára.

b) A felülvizsgálat során át kell tekinteni, hogy

- hol szükségtelen az állami beavatkozás vagy az állami beavatkozás hol biztosítható más - nem közigazgatási - eszközökkel;

- hol szüntethető meg azok államigazgatási jellege;

- a továbbra is szükséges államigazgatási feladatok esetében indokolt törekedni arra, hogy azok az ügyfelekhez legközelebbi szintre - területi vagy helyi államigazgatási szervekhez -, illetve települési önkormányzati jegyzőkhöz kerüljenek.

c) Vizsgálni kell a területi államigazgatás regionális alapokra helyezésének lehetőségét. Ennek során elsősorban arra kell törekedni, hogy

- a településközpont mint a körzetközpont települési önkormányzat jegyzője, elsőfokú hatóság után a másodfokú hatóság a megyei szintet meghaladó regionálisan szervezett államigazgatási szerv legyen;

- a települési szinten elsőfokú hatósággal nem rendelkező szervek esetében meg kell kísérelni a megyei hivatalok elsőfokú hatósági jogkörét az ügyfelekhez közelebbi szintre - körzetközpont települési önkormányzat jegyzőjére - vinni, a másodfokú szerveket pedig a regionális szinten kell kialakítani a korábbi megyei szervek bázisán;

- a jelenleg is regionális szinten működő (vagy a megyei kereteket átlépő illetékességű) szervek esetében meg kell kísérelni a hét tervezési-statisztikai régió kereteinek megfelelő illetékességű területi harmonizációt;

- a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok közül a hét tervezési-statisztikai régió munkaszervezetének székhelye szerinti hivatal vezetőjének kiemelt feladata legyen a régióban működő dekoncentrált szervek tevékenységének koordinációja és a külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése.

d) Új területi államigazgatási feladatot elsősorban a már meglévő területi államigazgatási szervekhez, ennek hiányában a kormányhivatalként működő közigazgatási hivatalokhoz lehet telepíteni.

e) Javaslatot kell tenni az egyes államigazgatási feladatok körzetközpont települési önkormányzat jegyzője általi ellátása illetékességi területeinek egységesítésére.

3. a) Felül kell vizsgálni a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, és ennek alapján előterjesztést kell benyújtani a differenciált hatáskör-telepítésre és az ezzel összefüggő finanszírozási rendszerre.

b) A helyi önkormányzatok külső pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének értékelése alapján javaslatot kell kidolgozni a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételeinek - állami hozzájárulások és támogatások, személyi jövedelemadó - igénylése és elszámolása valódiságának, jogszerűségének felülvizsgálatára, a megyei közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzési jogköréhez kapcsolva, a területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálatok (TÁKISZ) közreműködésével.

c) Vizsgálni kell a regionális alapon működő területi védelmi igazgatási rendszer kialakításának lehetőségeit.

4. A területfejlesztési régiók működési tapasztalatai alapján, valamint a javasolt feladat- és hatásköri és szervezeti változtatások alapján vizsgálni kell a választott testülettel rendelkező önkormányzati régiók kialakításának lehetőségeit.

III. A hatékony közigazgatás kialakítása körében:

1. Ki kell dolgozni az integrált közigazgatási informatikai rendszert oly módon, hogy képes legyen biztosítani a szolgáltató típusú közigazgatáshoz szükséges, ügyfeleket kiszolgáló információs szolgáltatásokat.

2. a) Módszertani ajánlást kell készíteni a közigazgatási szervek korszerű működtetésére, ügyfélszolgálati és információs rendszereinek kialakítására.

b) Ki kell alakítani a szolgáltató típusú közigazgatást: támogatni kell az azt segítő teleház-programot, valamint a különböző hivatali modellkísérleteket, és ösztönözni kell a helyi közérdekű információs - módszertani - szolgálatok létrehozását.

3. Vizsgálni kell a Miniszterelnöki Hivatal által 1999. év folyamán elindított projekt során kidolgozandó egységes közigazgatási ügykezelési rendszer bevezetésének lehetőségét a központi és a területi államigazgatásban, megteremtve ennek jogszabályi feltételeit is.

4. Lehetőség szerint be kell vezetni és alkalmazni kell a közigazgatásban a korszerű minőségbiztosítási rendszereket.

IV. A közigazgatás személyi állományának minőségi fejlesztése érdekében:

1. A közszolgálati szféra munkajogi szabályai felülvizsgálatának keretei között javaslatot kell készíteni az egységesebb közszolgálati rendszer és jogi szabályozás kialakítására.

2. A 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet alapján kidolgozott négy évre szóló országos középtávú továbbképzési és vezetőképzési tervhez kapcsolódóan biztosítani kell az éves tervek jóváhagyását. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a közigazgatási feladatot ellátó, választott önkormányzati vezetők továbbképzésére.

3. A közigazgatásban foglalkoztatottak erkölcsi magatartásformáinak szabályozására ki kell dolgozni a köztisztviselők etikai kódexét.

4. Ki kell dolgozni a köztisztviselők munkájának értékelési szempontjait.

V. A fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos szervezési feladatok:

1. a) A közigazgatás továbbfejlesztésének 1999-2000. évekre szóló kormányzati feladattervében foglaltak szakmai-tudományos megalapozásához be kell vonni az érintett szakmai érdek-képviseleti szerveket, valamint kutatóhelyeket.

b) A tudományos feladatokra külön tervet kell készíteni, és biztosítani kell az abban foglaltak megvalósításának pénzügyi feltételeit.

c) A tárcák készítsenek intézkedési tervet a megvalósításra, és azt küldjék meg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek.

d) A fejlesztési tervben foglaltak végrehajtásának fedezetét a tárcák költségvetésében, az egy tárcához nem köthető ágazatközi feladatokét a Miniszterelnökség fejezetében kell tervezni az éves költségvetési tervezés folyamatában.

2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti:

- a közigazgatás reformjáról szóló 1100/1996. (X. 2.) Korm. határozat 1. b) , 2-4. pontja;

- a Kormány megalakulásával összefüggő egyes feladatokról szóló 1092/1998. (VII. 15.) Korm. határozat 7. pontja;

- az Országgyűlés döntéseiből adódó egyes feladatokról szóló 2166/1998. (VI. 16.) Korm. határozat 11. pontja.