199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet

a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1)[1] A rendelet hatálya kiterjed a Ktv. 1. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott szervekre (a továbbiakban: közigazgatási szerv), az e szerveknél foglalkoztatott köztisztviselőre - az állami vezető, a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó kivételével -, továbbá a továbbképzést szervezőre, illetve a továbbképzésben közreműködő oktatóra.

(2) E rendelet szabályai nem alkalmazhatók a köztisztviselő számára feladatköre ellátásához alkalmazási feltételként a képesítési jogszabályban előírt képzésre.

Általános rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. továbbképzés: a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben a köztisztviselő alkalmazásához megkívánt iskolai alapképzettségen (szakképzettségen) kívüli minden további iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely feladatköre ellátásához szükséges;

2. iskolarendszeren kívüli továbbképzés a Ktv. 33. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában:

a) a közigazgatási gyakornoki felkészítés,

b)[2] a közigazgatási alapvizsgára felkészítés (felkészülés);

c) a közigazgatási szakvizsgára felkészítés (felkészülés),

d) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzés,

e) más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés, átképzés,

f) közigazgatási, illetve a köztisztviselő feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, ismereteket bővítő továbbképzés,

g) közigazgatási vezetőképzés, vezető-továbbképzés (a továbbiakban együtt: vezetőképzés),

h) a hazai vagy külföldi ösztöndíj, tanulmányút, hazai vagy nemzetközi konferencia, tapasztalatcsere, képesség- és készségfejlesztő tréning;

i)[3] a köztisztviselők Európai Uniós felkészítésével kapcsolatos továbbképzés;

3. iskolarendszerű továbbképzés: a közoktatás területén középiskolában, szakiskolában magasabb iskolai végzettség, illetve második vagy további szakképesítés megszerzésére irányuló képzés, a felsőoktatásban második vagy további alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos továbbképzés;

4. átképzés: a feladatköre (munkaköre) ellátására képesített köztisztviselőnek olyan képzése, amely alkalmassá teszi őt más köztisztviselői feladatkör (munkakör) ellátására;

5. vezetőképzés: a vezető-utánpótlásként számításba vett köztisztviselő felkészítése képzés keretében a vezetői feladatok ellátására;

6.[4] vezető továbbképzés: vezető köztisztviselők szakmai, vezetési, szervezési, személyiségfejlesztő tárgykörű iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzése, továbbképzése, a nemzetközi közigazgatási programok keretében szervezett továbbképzések és tanulmányutak.

3. § (1)[5] A köztisztviselők iskolarendszeren kívüli képzése, továbbképzése, átképzése (a továbbiakban együtt: továbbképzés), a vezetőképzés állami feladat, amelynek pénzügyi és személyi feltételeiről a Kormány gondoskodik. Köztisztviselői továbbképzés más pénzügyi forrásból is támogatható, illetve finanszírozható.

(2) A továbbképzést, vezetőképzést szervező kötelessége

a) a szakmai minőségi követelmények biztosítása;

b) a továbbképzésen elsajátított ismeretek mérése;

c) a továbbképzésen való részvétel igazolása;

d) a költségek és a munkaidőalap kímélése.

(3) A továbbképzés szervezésekor figyelemmel kell lenni a közigazgatás különböző szintjein szükséges ismeretek, valamint a köztisztviselők alapképzettségének különbözőségére.

(4)[6] Központi költségvetésből csak a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) javaslatára a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által jóváhagyott éves továbbképzési tervben szereplő továbbképzési program finanszírozható, illetve támogatható. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott továbbképzés is támogatható a központi költségvetésből, ha azt a Kollégium minőségileg alkalmasnak találja.

(5) Központi költségvetésből támogatott továbbképzésen oktató csak az lehet, aki szerepel a 11. § (3) bekezdés c) pontjának második francia bekezdésében meghatározott névjegyzéken.

4. § (1) A továbbképzés és a vezetőképzés kötelező, vagy a munkáltatóval egyetértésben önkéntes.

(2)[7] A köztisztviselő köteles az éves továbbképzési tervben, illetve a helyi éves továbbképzési tervben szereplő továbbképzésben részt venni, s a továbbképzés keretében az ott szerzett ismereteiről számot adni.

(3) A köztisztviselő köteles önképzéssel is folyamatosan bővíteni a feladatköre ellátásához szükséges ismereteit.

(4)[8] A köztisztviselő jogosult - a teljesítményértékelési eljárás során a munkáltatói jogkör gyakorlójával egyeztetetten - négyévenként legalább 30 óra időtartamban az előmenetelhez előírt vagy szakmai felkészültségét segítő, továbbá a vezetővé válást elősegítő továbbképzésben részt venni.

(5) A közigazgatási szerv köteles

a) biztosítani a köztisztviselőnek a (2)-(4) bekezdésben meghatározott továbbképzésben való részvételét az éves továbbképzési tervvel összhangban;

b) egyénre szabottan alkalmazni a köztisztviselővel szemben a Ktv. 25. § (1) bekezdésének c) pontjában és (10) bekezdésében meghatározottakat;

c) a köztisztviselő önképzését és a továbbképzésben való részvételét értékelni, továbbá meghatározni, hogy a köztisztviselő szakmai fejlődéséhez milyen továbbképzést javasol.

5. § (1) Kötelező továbbképzést a köztisztviselők számára a középtávú és az éves továbbképzési terv alapján a Kormány és a feladatkörében az ágazati miniszter rendelhet el.

(2) Indokolt esetben a továbbképzési tervben nem szereplő kötelező továbbképzés is elrendelhető.

6. § (1) Iskolarendszeren kívüli továbbképzés keretében a köztisztviselő feladatkörének jobb ellátását segítő, szintentartó, illetve ismeretbővítő, készségfejlesztő továbbképzést, valamint vezetőképzést lehet szervezni.

(2) Iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli továbbképzés keretében szervezett átképzésben a köztisztviselő - egyetértésével - iskolai végzettségétől és az ellátandó feladatkörre vonatkozó képesítési előírástól függően vehet részt.

(3) Az irányítás, felügyelet operatív eszközeként szervezett, a szakmai, felügyeleti munka ellátásához kapcsolódó szakmai értekezlet, szakmai tájékoztató e rendelet alkalmazásában nem tekinthető köztisztviselői továbbképzésnek.

(4) A pályaelőmenetel gyorsítása szempontjából

a) a közigazgatási feladat ellátására felkészítő, s a részvételt igazoló dokumentummal záruló legalább 120 óra időtartamú továbbképzést, átképzést,

b) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzést, valamint

c) az iskolarendszerű továbbképzést

lehet figyelembe venni.

Vezetőképzés

7. § (1)[9] A vezető évenként legalább egyszer köteles részt venni vezető-továbbképzésben. A vezető-továbbképzési lehetőségek közül a munkáltató - a vezető véleményének kikérése alapján - választ.

(2) A folyamatos szervezetfejlesztés és a vezetőcserék feltételeinek megteremtése és a vezetés hatékonyságának javítása érdekében a hivatali szervezet vezetőjének a vezető-utánpótlásként számításba vett köztisztviselő vezetőképző tanfolyamon való részvételét biztosítania kell.

(3) A vezetőképzést úgy kell megszervezni, hogy a vezető, illetve a vezető-utánpótlásként számításba vett köztisztviselő a munkáltató közigazgatási szerv szintjének, szervtípusának megfelelő továbbképzésben vehessen részt.

(4) A vezetőképzési programokat és a résztvevők körét az éves továbbképzési tervekben szerepeltetni kell.

A továbbképzés, vezetőképzés tervezése

8. § (1) A köztisztviselők továbbképzése és a vezetőképzés rendszeressége, tervszerűsége érdekében négy évre szóló országos középtávú továbbképzési, vezetőképzési tervet kell készíteni (a továbbiakban: középtávú terv).

(2) A középtávú tervben a Kormány meghatározza a köztisztviselők továbbképzésének általános elveit, céljait, a vezetőképzéssel kapcsolatos igényeket.

(3) A középtávú terv tartalmazza

a) a legfontosabb, országosan kiemelt továbbképzési fő irányokat;

b) a kormányzati érdekből szervezendő továbbképzéseket;

c) a valamennyi ágazatot vagy több ágazatot és az önkormányzatok köztisztviselőit egyaránt érintő továbbképzéseket;

d) a továbbképzéssel összefüggő feladatokat, így különösen a közigazgatási továbbképzésben közreműködő oktatók, vizsgáztatók szakmai és felnőttoktatás-módszertani képzését, távoktatási szakemberek képzését;

e) a vezetőképzés kiemelt feladatait

- jegyzők továbbképzése,

- egyéb vezetők továbbképzése,

- vezető-utánpótlás képzése

bontásban.

(4)[10] A középtávú terv előkészítése a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ közreműködésével a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladata. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által beterjesztett középtávú tervet a Kormány határozattal fogadja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felelős a tervben foglaltak megszervezéséért és végrehajtásának ellenőrzéséért.

9. § (1)[11] A miniszter, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője, a Ktv. 1. §-ának (2) bekezdésében felsorolt szerv vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának vezetője és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a középtávú tervben foglaltak figyelembevételével a középtávú terv elfogadását követő hatvan napon belül, ezt követően minden év november 1-jéig az irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervekre is kiterjedően éves továbbképzési tervet (a továbbiakban: éves terv) készít.

(2) Az éves tervben - a közigazgatási szervek igénye, illetve adatai alapján - rögzíteni kell a tárgyévben

a) a kötelezően megszervezendő továbbképzéseket, azok időtartamát, időpontját, felelőseit és tervezett költségét;

b) a nem kötelező továbbképzéseket, azok időtartamát, időpontját, helyszínét, felelőseit és tervezett költségét;

c) a gyakornokok felkészítésével, az alap- és szakvizsgáztatással kapcsolatos adatokat;

d) az államigazgatási szervek iskolarendszerű képzésre vonatkozó adatainak összesítését;

e) a vezetőképzés adatait (kötelező vagy nem, célja, témaköre, a résztvevők célcsoportja, a helyszín, időpont, időtartam, a vezetőképzés felelőse).

f)[12] valamennyi program esetében a program támogatását, finanszírozását biztosító pénzügyi forrást (központi költségvetés, a közigazgatási szerv költségvetése, PHARE támogatás, alapítványi támogatás stb.).

(3)[13] Az éves tervben - a támogatás és finanszírozás forrásától, valamint szervezőjétől függetlenül - minden, a köztisztviselők számára szervezett továbbképzést szerepeltetni kell.

(4)[14] Az éves továbbképzési terven kívüli továbbképzés az önkormányzatok köztisztviselői számára csak a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével, egyéb közigazgatási szerv köztisztviselői számára csak az (1) bekezdésben felsorolt tervkészítő szervekkel történt írásos egyeztetést követően szervezhető.

(5)[15] A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének éves terve a helyi önkormányzatok vonatkozásában is tartalmazza a (2)-(3) bekezdésben meghatározottakat. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a terv előkészítése során együttműködik a megyei államigazgatási szervekkel, figyelembe veszi a helyi továbbképzési igényeket, felhasználja a törvényességi ellenőrzések és az Állami Számvevőszék vizsgálatainak tapasztalatait. A főjegyző, jegyző, körjegyző a (2) bekezdésben foglalt adatokat és a továbbképzési igényeket köteles a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az éves terv elkészítéséhez - felhívásra - 30 napon belül rendelkezésre bocsátani.

(6)[16] A továbbképzések színvonalának, hatékonyságának biztosítása érdekében az éves továbbképzési tervnek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által jóváhagyott fejezetébe a 12. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő és a Kollégium által elfogadott továbbképzési programok vehetők fel.

(7)[17] Az (1) bekezdésben meghatározott éves tervet döntés-előkészítésre a Kollégium elé kell terjeszteni. Ha a Kollégium javaslata szerint az éves terveknek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter döntési jogkörébe tartozó fejezete nem hagyható jóvá, azt határidő kitűzésével és a szükséges követelmények előírásával az előterjesztő szervnek átdolgozásra (kiegészítésre) vissza kell küldeni. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium javaslatára a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a tárgyév február 15-éig dönt az éves továbbképzési tervek elfogadásáról és a továbbképzési célelőirányzatból a tervkészítőknek nyújtott támogatási összegekről.

10. § (1)[18] Minden közigazgatási szerv helyi éves továbbképzési tervet készít a 9. § (1) bekezdésében meghatározott éves továbbképzési terv elfogadását követő harminc napon belül. A helyi éves terv elkészítését és végrehajtását az illetékes évesterv-készítő szerv ellenőrzi.

(2) A helyi éves továbbképzési terv tartalmazza

a)[19] a gyakornokképzésben résztvevők nevét, a közigazgatási alapvizsgára, a közigazgatási szakvizsgára (a továbbiakban: vizsga) jelentkező köztisztviselő nevét, a kiválasztott vizsgaidőszakot, a választott szakvizsga tárgyat;

b) a jogszabály, felügyeleti szerv, munkáltató által előírt iskolarendszeren kívüli továbbképzésben, vezetőképzésben résztvevő nevét, a továbbképzés témakörét;

c) az iskolarendszerű továbbképzésben résztvevő nevét, az intézmény és a szak megnevezését.

A Kollégium[20]

11. §[21] (1) A Kollégium a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek a közigazgatási továbbképzési, vezetőképzési tevékenységét segítő tanácsadó testülete.

(2) A Kollégium tagja a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ vezetője. A Kollégium további legfeljebb hat tagját - a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ vezetőjének javaslatára - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kéri fel. A miniszter valamely tag helyett bármikor új tagot kérhet fel.

(3) A Kollégium

a) véleményezi a középtávú terv tervezetét,

b) felügyeli a közigazgatási programminősítési rendszer működtetését és dönt a minősítésre benyújtott programok elfogadásáról,

c) javaslatot tesz a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek

ca) az éves terv jóváhagyására,

cb) a központi költségvetésben a továbbképzésre és a vezetőképzésre biztosított összeg felhasználására,

cc) a továbbképzési programok központi költségvetési forrásból való támogatására,

d) véleményezi a közigazgatási továbbképzési rendszer működéséről szóló értékelő jelentést.

Minőségbiztosítás

12. § (1) A továbbképzési, vezetőképzési programnak tartalmaznia kell:

a) a továbbképzés megnevezését, célját, követelményeit, a továbbképzendő köztisztviselői célcsoport megjelölését;

b) a célcsoport tervezett minimum-maximum létszámát;

c) a program keretében átadni kívánt ismeretek körét, az elhangzó előadások, gyakorlati foglalkozások stb. vázlatos ismertetését;

d) a program keretében alkalmazni kívánt módszerek ismertetését;

e) a program időtartamát, ütemtervét;

f) a program lebonyolításában közreműködők képesítését, szakképesítését tartalmazó jegyzéket;

g) az ismeret-ellenőrzés módját;

h) a program költségkalkulációját.

(2)[22]

(3)[23] 2003. január 1-jétől csak olyan köztisztviselői továbbképzési program szervezhető, amelyet az arra előírt program minősítési eljárás keretében a Kollégium elfogadott, a külföldi forrásból támogatott vagy finanszírozott programok kivételével.

(4)[24] A továbbképzési program szervezője köteles biztosítani, hogy a program lebonyolítására az éves tervbe felvétel alapjául figyelembe vett feltételekkel kerüljön sor.

A továbbképzés és vezetőképzés szervezésének felelősei

13. § (1)[25] A továbbképzés és a vezetőképzés szervezéséért, összehangolásáért a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felelős.

(2)[26] A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter továbbképzést szervező, összehangoló tevékenységében közreműködik:

a) a Ktv. 1. § (2) bekezdésében és e rendelet 9. § (1) bekezdésében felsorolt szervek vezetői a saját hivatali szervezetük, valamint az irányításuk, ellenőrzésük, felügyeletük alá tartozó közigazgatási szerv;

b)[27] a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője saját hivatali szervezete és az illetékességi területéhez tartozó helyi önkormányzatok

vonatkozásában.

(3)[28] Egyes kiemelt továbbképzési programok lebonyolítására a Kormány egyedi döntéssel külön felelőst (felelősöket) is kijelölhet, illetve ezekre az általánostól eltérő szabályokat állapíthat meg.

(4)[29] A továbbképzést és a vezetőképzést országos módszertani központként a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ segíti. Ennek keretében:

a) országos elemzést készít a vizsgák tapasztalatairól;

b)[30] közreműködik a vizsgák követelményrendszerének kidolgozásában, és a vizsgák tapasztalatai alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel egyeztetett javaslatot tehet az OKV Elnökségének azok módosítására;

c) módszertani ajánlásokat készít (készíttet) a gyakornokok felkészítésére, a továbbképzések szervezésére, ismeret-ellenőrzési formák alkalmazására;

d) módszertani segédanyagokat készít (készíttet) a továbbképzés tervezéséhez, a köztisztviselői továbbképzések hatékonyságának segítésére;

e) közreműködik a Kormány által kötelezően elrendelt, illetve a Kollégium megbízása alapján a nem kötelező továbbképzési programok kidolgozásában;

f) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzésben, vezetőképzésben közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-pedagógiai továbbképzéséről;

g) ellátja a továbbképzési programok elfogadásával kapcsolatos szervezési, döntés-előkészítési, tájékoztatási, nyilvántartási feladatokat;

h) naprakész nyilvántartást vezet azokról az oktatókról, akik pályázat alapján közreműködhetnek a köztisztviselők központi költségvetésből támogatott továbbképzésében, vezetőképzésében;

i)[31] ellátja mindazokat a továbbképzéssel, vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat, amelyekkel a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter esetenként megbízza.

j) ellátja a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos kormányzati távoktatási központ feladatait.

k)[32] a tárgyévet követő április 30-ig értékelő jelentést készít a közigazgatási továbbképzés rendszerének működéséről a miniszter számára,

l)[33] működteti a közigazgatási versenyvizsga- és képzésmenedzsment rendszert.

A továbbképzés nyilvántartása

14. §[34] A közszolgálati alapnyilvántartás keretében minden közigazgatási szerv nyilvántartást vezet - jogszabályban meghatározott tartalommal - arról, hogy köztisztviselői milyen típusú, időtartamú, témakörű továbbképzésben vettek részt, milyen költségráfordítással.

A továbbképzés ellenőrzése

15. § (1)[35] A területi és helyi államigazgatási szerveknél, valamint a helyi önkormányzatoknál az ellenőrzést a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetője végzi. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a továbbképzési programban megfogalmazott feltételek betartása mellett a továbbképzéshez kapcsolódó, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos intézkedések jogszerűségére.

(2)[36] A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a köztisztviselők számára szervezett továbbképzés ellenőrzésére felkérheti a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központot, valamint a Kollégium tagját, illetve a Kollégium által javasolt szakértőket. A Kollégium tagja nem ellenőrizheti a saját közigazgatási szervezete által minősíttetett, illetve megszervezett továbbképzési programot. A tárgyévet követő április 30-áig az ellenőrzések tapasztalatairól és a továbbképzésre fordítható központi forrás felhasználásáról éves összefoglaló-értékelő jelentésben a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Kormányt, a vizsgák tapasztalatairól a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ az OKV elnökségét tájékoztatja.

A továbbképzés finanszírozása

16. § (1)[37] Az iskolarendszeren kívüli továbbképzés, a vezetőképzés, valamint a vizsgák és a szakvizsgára felkészítő tanfolyamok pénzügyi feltételeit - legalább a Ktv. 33. § (2) bekezdésnek megfelelő mértékben - az éves költségvetési törvényben a Kormány a Miniszterelnöki Hivatal fejezeti kezelésű célelőirányzataként biztosítja.

(2)[38] Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter döntése alapján a következőkre használható fel:

a) a központilag kötelezően előírt iskolarendszeren kívüli továbbképzésekre;

b) a jóváhagyott éves tervekben szereplő, az (1) bekezdés szerinti előirányzatból támogatott vagy finanszírozott, nem kötelező iskolarendszeren kívüli továbbképzésekre;

c) a pálya-előmenetelhez kapcsolódó továbbképzésekre és vizsgákra;

d) vezetőképzésre;

e) oktatók és vizsgáztatók továbbképzésére;

f) módszertani eljárások, eszközök fejlesztésére;

g) a pálya-előmenetelhez kapcsolódó továbbképzések és vizsgák segédanyagai továbbfejlesztésére;

h)[39] a Kollégium, az OKV szakbizottságai és elnöksége működési költségeire, valamint a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ működésének továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokra;

i) a köztisztviselői továbbképzés és vezetőképzés koordinációjához, szervezéséhez, finanszírozásához, módszertani segítéséhez szükséges központi személyi feltételek javítására, kommunikációs és nyilvántartási feltételeinek biztosítására;

j) szakértők díjazására;

k) a középtávú, illetve az éves tervekben nem szereplő, de év közben szükségessé váló továbbképzések finanszírozását szolgáló tartalék képzésére.

(3)[40] A (2) bekezdésben foglalt összeg feletti rendelkezésre (kötelezettségvállalásra) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jogosult.

(4)[41] Ha a tervkészítő az (1) bekezdés szerinti előirányzatból kapott továbbképzési támogatást nem a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által a tervben meghatározott célra használta fel, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felhívására köteles azt a célelőirányzatba visszautalni.

Vegyes és záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[42]

(3)[43]

(4) Középtávú továbbképzési, vezetőképzési tervet első alkalommal 1999. január 31-ig, ezt követően négyévente kell készíteni.

(5)[44]

(6) Az 1999. évre szóló éves tervbe olyan programok is felvehetők, amelyeket a terv készítéséért felelős közigazgatási szerv a 12. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével minőségileg arra alkalmasnak ítél.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök