A Kúria Pfv.21912/2011/7. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

A személyhez fűződő jogsértés objektív jogkövetkezményeiért a jogsértő objektív felelősséggel tartozik, függetlenül attól, hogy e magatartása során jogi személy képviselőjeként járt el. 1959. IV. Tv. 75. § (1), 1959. IV. Tv. 78. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék P.20706/2010/13., Pécsi Ítélőtábla Pf.20470/2010/4., *Kúria Pfv.21912/2011/7.*

***********

Pfv.IV.21.912/2011/7.szám

A Kúria a dr. Marosvári Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bernschütz Sándor ügyvéd által képviselt I. rendű és a dr. Szotáczky Gábor ügyvéd által képviselt II. r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Baranya Megyei Bíróság előtt 11.P.20.706/2010. szám alatt megindított és a Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.470/2010/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 19.sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer forint) felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság ítéletét - annak fellebbezett részében - megváltoztatta, mellőzte az I. r. alperesnek a Pécsi Rendőrkapitánysághoz intézett, 2007. szeptember 20-án kelt feljelentésében szereplő állítása miatti személyiségi jogsértés megállapítását, és az I. r. alperes által fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 150.000 forintra szállította le. A II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet teljes egészében elutasította.

Az első fokú bíróság perköltségre vonatkozó rendelkezéseit akként változtatta meg, hogy a felperes és az I. r. alperes az elsőfokú eljárással kapcsolatos költségeiket maguk viselik. Kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak az illetékes adóhatóság felhívására 25.500 forint elsőfokú és 6000 forint másodfokú részilletéket, míg a fennmaradó illetékről úgy rendelkezett, hogy az az állam terhén marad. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. r. alperes javára 50.000 forint + ÁFA elsőfokú perköltséget, míg a feljegyzett elsőfokú eljárási illeték az állam terhén marad.

Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. r. alperes javára 30.000 forint + ÁFA másodfokú perköltséget. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetékről úgy rendelkezett, hogy az az állam terhén marad.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperesi pártfogú ügyvéd elsőfokú eljárásbeli munkadíját a felperes és az I. r. alperes 50-50 százalékos arányban, míg a fellebbezési eljárás munkadíját a felperes 1/3, az I. r. alperes pedig 2/3 arányban tartozik viselni. A II. r. alperes tekintetében a felperes viseli a másodfokú pártfogói munkadíjat.

A másodfokú bíróság határozata indokolásában megállapította, hogy a II. alperes a per tárgyává tett kijelentéseinek megtételekor a .. Kft. ügyvezetőjeként járt el. A Ptk. 350. § (3) bekezdése alapján kifejtette, hogy a jogi személy feladat- és hatáskörében, illetve tevékenységi körében eljáró természetes személy magatartása a jogi személy eljárásának minősül, így az ennek során okozott kárért, illetve személyiségi jogsértésért harmadik személyekkel szemben a jogi személy tartozik felelősséggel. Álláspontja szerint a jogi személy cselekvősége mindig a tevékenységi körében és nevében eljáró természetes személyek magatartásának betudásán alapul, ezért a jogi személy mellett vagy helyett a természetes személy felelőssége nem állapítható meg. A II. r. alperes magatartása a perben nem álló jogi személynek tudható be, ezért a felperes igényét a II. r. alperessel szemben nem érvényesítheti, nincs vele szemben kereshetőségi joga. Ezért a II. r. alperes magatartását érdemben nem vizsgálta, a keresetet vele szemben teljes egészében elutasította.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az első fokú ítélet helyben hagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Hivatkozott arra, hogy a II. rendű alperes elismerte: a 2007. október 10-i értekezleten előadottak saját, személyes álláspontját tartalmazták. A II. r. alperes azon érvelését, miszerint hiteles forrásból származott a felperest sértő tényközlés, cáfolja a Pécsi Rendőrkapitányság vezetőjének tájékoztatása. Eszerint ugyanis az ügy részleteire vonatkozó információt a II. r. alperes nem kapott a vizsgálótól. Tehát az ipartestületi értekezleten a II. r. alperes nem a .. Kft. ügyvezetőjeként eljárva, a taxitársaság hivatalos álláspontját közölte a kollégákkal, hanem magánszemélyként saját álláspontját fogalmazta meg.

A II. r. alperes ..nak a .. Áruházban történt bevásárlás során egy magánbeszélgetés alkalmával fogalmazta meg a felperes jó hírnevét sértő kijelentéseit. E beszélgetés során nem a taxitársaság nevében és képviseletében, egy kívülálló személy részére adott hivatalos tájékoztatást a felperes ellen folyó szabálysértési hatósági eljárásról és annak várható kimeneteléről.

Mindezek alapján a másodfokú bíróság a kiegészített ítéleti tényállást a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütköző módon iratellenesen, a perbeli bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével állapította meg. Ez pedig önmagában megalapozza a másodfokú ítélet jogszabálysértő voltát.

Jogi álláspontja szerint a II. fokú ítélet sérti Gt.30.§ (1) bekezdését a Ptk. 84. § (1) bekezdés a),c) és e) pontját, valamint a Ptk. 339. § (1) bekezdését és a Ptk. 355. § (1) bekezdésében foglaltakat.

Érvelése szerint a személyhez fűződő jogaiban megsértett személy a Ptk. 84. § (1) bekezdésében meghatározott igényeket a jogsértővel szemben jogosult érvényesíteni, jó hírnevét a II. r. alperes, mint magánszemély sértette meg, ezért vele szemben volt jogosult igényt érvényesíteni.