A Fővárosi Ítélőtábla Bf.37/2016/5. számú határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 12. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 287. §, 296. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §, 386. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 6. §, 35. §, 175. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 21. §, 22. §, 108. §] Bírók: Halász Irén, Magócsi István, Máziné dr. Szepesi Erzsébet

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

5.Bf.37/2016 /5. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2016. év szeptember hó 21. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Székesfehérvári Törvényszék 5.B.390/2011/75. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott bűnös 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §] is.

Az 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntetténél a bűnsegédi megjelölést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek van helye, melyet a vádlott a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül jelenthet be.

I N D O K O L Á S:

A Székesfehérvári Törvényszék a 2015. október 14. napján kihirdetett 5.B.390/2011/75. számú ítéletével a vádlottat bűnsegédként elkövetett, folytatólagosan megvalósított adócsalás bűntette (1978. évi IV. tv. 310.§.(1)(4) bekezdés) és számvitel rendje megsértésének bűntette (1978. évi IV. tv.289.§.(1) bekezdés a/ és b/ pont, (4) bekezdés b/ pont) miatt - halmazati büntetésül - 2 év szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztésből annak fele része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Ellenben őt az 1 rb. magánokirat-hamisítás vétsége (1978. évi IV. tv. 276.§.) vádja alól felmentette.

Kötelezte a vádlottat 609.197 Ft bűnügyi költség megfizetésére, míg 100.238 Ft-ról azt állapította, meg, hogy azt az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a felmentő rendelkezés ellen bűnösség megállapításáért, valamint az adócsalás bűntette vonatkozásában bűnsegédi alakzat helyett tettesi alakzat megállapításáért jelentett be fellebbezést.

A vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek.

A Fővárosi fellebbviteli Főügyészség a BF.19/2016/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a vádlott és védője fellebbezését nem tartotta alaposnak.

Azt fejtette ki, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le az eljárást. A vád tárgyává tett cselekmény elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta, valamennyi bizonyítékot értékelési körébe vont. A tényállást a bizonyítékok egyenkénti és egymással összefüggő gondos értékelése alapján - a vádlott ténybeli beismerése, a tanúvallomások és az okirati bizonyítékok összevetésével - megalapozottan állapította meg.

Helytállónak találta az elkövetéskori büntető törvény alkalmazását.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az adócsalás bűntette és a számvitel rendjének megsértése bűntette vonatkozásában okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, azonban a magánokirat-hamisítás vétsége esetében tévesen mentette fel a vádlottat. Ezen felül az adócsalásnál helytelenül állapított meg bűnsegédi elkövetői alakzatot.

A megállapított tényállás szerint a vádlott volt a cég1 beltagja és önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője. Ezt a tisztséget egy, az eljárás során nem azonosítható személy felkérésére töltötte be. Az sem volt vitatott, hogy az elsődlegesen kereskedelmi tevékenységet folytató Bt. működésének gazdasági irányítását ez az ismeretlen személy végezte. A vádlottnak, mint a Bt. vezetésére és képviseletére jogosított személynek a szerepe abban állt, hogy a Bt-t működtető ismeretlen személy felkérésére és részére a Bt. nevében több alkalommal üres gépjármű adásvételi szerződéseket írt alá, illetve teljesen üres papírlapokra tette rá az aláírását; az ismeretlen személynek fénymásolásra átadta a személyi okmányait; az ismeretlen személy kérésére több alkalommal pénzt vett fel cég1 folyószámlájáról melyet átadott az ismeretlen személy részére.

Mindezekből egyértelműen megállapíthatónak látta, hogy a vádlott tisztában volt azzal, miszerint cég1 pénzforgalommal járó üzleti tevékenységet folytat, melyhez a Bt. képviselőjeként ő adja a nevét. Annak nincs jelentősége, hogy az egyes tranzakciókat ki vagy kik és milyen formában végezték. Ezeknek csak az adóvonzat szempontjából van relevanciájuk. Az adócsalás bűncselekményének megítélése körében azt kell vizsgálni, hogy az adott gazdasági társaság eleget tett-e a közjogi fizetési kötelezettségének és amennyiben nem, a gazdaság társaság mulasztásért kit terhel felelősség.

Jelen ügyben az volt megállapítható, hogy cég1 2007. első negyedévében áfa adónemre adóbevallást egyáltalán nem, míg a II., III. és IV. negyedévben 0-ás adattartalmú bevallást nyújtott be az adóhatóságnak annak ellenére, hogy a gazdasági társaság ebben az időszakban az adókötelezettséget megalapozó rendszeres bevételre tett szert. Ezáltal a 2007-es évre vonatkozóan 127.424.857 Ft Áfát nem vallott és fizetett be.

Ezen kívül a gazdasági társaságnak nem volt könyvelése, bizonylati rendszere szabálytalan és nagymértékben hiányos volt, amely cég1 gazdálkodásának ellenőrzését meghiúsította.

Nem osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a vádlott felelőssége az adócsalás tekintetében bűnsegédi magatartásban lenne megállapítható.

Arra mutatott rá, hogy a gazdasági társaságot a hatóságok, más cégek és ügyleti partnerek irányában is a képviseleti joggal felruházott ügyvezető jeleníti meg, a gazdasági társaság működésében esetleg domináns tevékenységet végző, de tisztséget nem viselő személy vagy személyek a hatóságok, vagy kívülálló cégek irányában anonimok.

A vádlott mint a gazdasági társaság tulajdonosa, beltagja és önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője személyében felelős a cég adókötelezettségeinek teljesítéséért, és ennek körében a hatóságokhoz beterjesztett okiratok valódiságáért és a cég számviteli rendjének biztosításáért., így vele szemben mind a folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, mind a számvitel rendjének megsértése bűntette esetében tettesi elkövetői alakzat állapítható meg és bűnössége - miután a valótlan tartalmú adóbevallások az általa képviselt cég nevében kerültek benyújtásra - a folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége vonatkozásában is fennáll.

A büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket alapvetően helyesen jelölte meg azzal a kiegészítéssel, hogy további súlyosító tényezőként kell értékelni a többszörös halmazatot is.

A felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt bűncselekményt elkövető vádlottal szemben kiszabott büntetés kellően méltányos mint ahogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a szabadságvesztés fele részét követő napban történő meghatározása is messzemenőkig figyelembe vette az eljárás elhúzódását.