A Kúria Pfv.20067/2015/7. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 373. §, 374. §] Bírók: Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet, Wellmann György

A határozat elvi tartalma:

I. A visszavásárlási jog gyakorlása alapján az adásvételi szerződés a jogosult egyoldalú nyilatkozatával jön létre. A visszavásárlási vételár megfizetése akkor sem feltétele a szerződés létrejöttének, ha a megfizetése a szerződés létrejöttével egyidejűleg esedékes, hanem szerződésszegési kérdés.

II. Ha a kiskorú jogosult visszavásárlási joggal terhelt ingatlant szerzett és tulajdonszerzéséhez a gyámhatóság is hozzájárult, a visszavásárlási jog gyakorlása alapja az adásvételi szerződés létrejöttéhez nem szükséges a gyámhatóság hozzájárulása.

1959. IV. Tv. 374. § (1), 1959. IV. Tv. 374. § (5), 1959. IV. Tv. 373. § (4)

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.23536/2012., Fővárosi Törvényszék P.23536/2012/32., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21607/2013/10., *Kúria Pfv.20067/2015/7.* (BH 2016.4.84), 3065/2019. (III. 29.) AB végzés

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20.067/2015/7.szám

A Kúria a Budapesti 1. számú Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Répászky Miklós ügyvéd, valamint a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Ádám Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a 2. számú Miskolci Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Cserba Attila ügyvéd által képviselt I.r. és a Miskolci 2. számú Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szőke Éva ügyvéd által képviselt II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Törvényszéken 10.P.23.536/2012. szám alatt folyamatban volt és az Ítélőtábla 5.Pf.21.607/2013/10. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélettel szemben a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a az I.r. alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felmerült 2.732.700 (kettőmillió-hétszázharminckétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A még kiskorú felperes 2000. november 22-én 21.000.000 forint vételáron megvásárolta a II.r. alperestől a 1047 helyrajzi szám alatti ingatlant. A szerződés 5. pontja szerint a felek az eladó javára 5 évre visszavásárlási jogot kötöttek ki azzal, hogy a szerződésben megjelölt vételár évről évre emelkedik a hivatalos infláció mértékével és a visszavásárláskor az ilyen módon növelt érték lesz a vételár. Köteles továbbá a visszavásárlásra jogosult a vételáron túl megtéríteni a kötelezettnek az eddig az időpontig végzett, számlával igazolt beruházásai ellenértékét. A szerződés értelmében a visszavásárlás jogával az eladó, illetve a jogutódja ezen feltételek együttes teljesítésével élhet. A szerződésben az ezt követő további 5 évre elővásárlási jogot, a szerződéskötéstől számított 10 évre pedig használati jogot is kikötöttek az eladó javára. A szerződést a gyámhivatal jóváhagyta.

A II.r. alperes 2005. június 1. napján, "a csatolt, 2000. szeptember 22-én" kelt szerződés szerinti, a perbeli ingatlanon fennálló visszavásárlási joga gyakorlására az I.r. alperest jelölte ki. A szerződéshez a 2000. november 22-i adásvételi szerződést csatolták, majd a 2005. július 21-én kelt átruházó nyilatkozat szerint a perbeli ingatlanon fennálló visszavásárlási jogát a II.r. alperes az I.r. alperesre ruházta át. Az I.r. alperes 2005. augusztus 16-án tett nyilatkozatával élt a visszavásárlási jogával és az abban közölt számítás szerint a vételárat 27.237.000 forintban jelölte meg és felhívta a felperest, hogy közölje a bankszámlaszámát, amelyre a visszavásárlási vételárat átutalhatja. A felperes a 2005. augusztus 24-én tett nyilatkozata szerint a visszavásárlási jogot gyakorló jognyilatkozatot nem fogadta el. Az I.r. alperes tájékoztatást kért az ingatlanon végzett beruházásokról is, de sem ezt, sem a bankszámlaszámot nem kapta meg, így letétbe helyezte az általa felajánlott vételárat, majd a per elhúzódására tekintettel azt a későbbiekben felvette a letétből. A kijelölésről szóló megállapodás érvénytelenségének a megállapítása iránti perben a bíróság a felperes keresetét jogerősen elutasította.

A felperes keresetében kérte annak a megállapítását, hogy az I.r. alperes a visszavásárlási jogot gyakorló nyilatkozatával a perbeli ingatlanon nem szerzett tulajdonjogot, valamint a joggyakorló nyilatkozata érvénytelen. Kérte annak a megállapítását is, hogy a visszavásárlási jogot az I.r. alperes nem jogszerűen és jogosulatlanul gyakorolta, mert az alperesek közt létrejött kijelölésre vonatkozó megállapodás nem vonatkozott a perbeli szerződésre. Kérte továbbá, hogy a bíróság keresse meg a földhivatalt a II.r. alperes javára a perbeli ingatlanra bejegyzett jogok törlése végett. Keresetét azzal indokolta, hogy az I.r. alperes a visszavásárlási jog gyakorlásával egyidejűleg nem fizette meg a vételárat, a felperes pedig ekkor még kiskorú volt, ennek ellenére nem állt rendelkezésre a gyámhatóság jóváhagyása. A kijelölés tárgyában létrejött szerződés - annak tartalma alapján - nem erre a szerződésre vonatkozott, így az I.r. alperes a jogot nem gyakorolhatta.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

Az ítélet indokolása szerint alaptalanok voltak a felperesnek a kijelölő nyilatkozattal szembeni kifogásai, mert annak a mellékletét a 2000. november 22-én kötött szerződés képezte, a kijelölésben szereplő elírások pedig annak az érvényességét nem érintették.

A visszavásárlási jog az I.r. alperes által a felpereshez intézett egyoldalú nyilatkozattal volt gyakorolható, amely nyilatkozat a felperes részére való megérkezéssel hatályosult és ezzel az adásvételi szerződés létrejött. (Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 374. § (1) bekezdés, 214. § (1) bekezdés.) Az adásvételi szerződést, amelyben a visszavásárlási jog is kikötésre került, a gyámhatóság jóváhagyta, ezáltal további jóváhagyásra már nem volt szükség, mert a jog érvényesítésére irányuló nyilatkozatot nem a kiskorú felperes tette. Nem kötelezte sem jogszabály, sem a szerződés az I.r. alperest a vételár egyidejű megfizetésére. Az I.r. alperes felhívta a felperest a beruházásai és a bankszámlaszám közlésére, de a felperes e tekintetben a tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítette, ezért az I.r. alperes bírói letétbe történt teljesítésével a felperes jogosulti késedelme bekövetkezett. A visszavásárlási ár, illetve ennek a meghatározása nem képezte a per tárgyát, ezért azt és annak összegét a bíróság nem vizsgálta, a felperes által hivatkozott bejegyzések törlésének a jogszabályi feltételei pedig nem álltak fenn, de ezeket a felperes egyébként már a földhivatalnál kérelmezte.