A Budapest Környéki Törvényszék Mf.20331/2016/4. számú határozata szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 24. §, 67. §, 78. §, 253. §, 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 67. §, 68. §, 119. §, 120. §, 133. §] Bírók: Krátky Ákos, Németh Renáta, Sarudi Márta

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.757/2014/30., *Budapest Környéki Törvényszék Mf.20331/2016/4.*, Kúria Mfv.10039/2017/4., 3253/2018. (VII. 11.) AB végzés

***********

Budapest Környéki Törvényszék

mint másodfokú bíróság

8.Mf.20.331/2016/4.

A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a által képviselt felperesnek - által képviselt alperes ellen szolgálati jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása iránt a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 10.M.757/2014. szám alatt megindított perében a Budapesten, 2015. december 11. napján meghozott 30. sorszámú ítélettel szemben a felperes részéről 31. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (Harmincezer) forint másodfokú perköltséget.

A 191.200 (Egyszázkilencvenegyezer-kétszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, kötelezte az alperes részére 90.000 forint perköltség megfizetésére, megállapította, hogy az illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes hivatásos szolgálati jogviszonya 1996. február 1. napjától állt fenn, 2008. április 1. napjával került az alperes hivatásos állományába, a szolgálati helyen járőrvezető beosztást töltött be. A felperes 1999-től vezetett szolgálati gépjárművet.

A vezetője a 2012. február 1. napján kelt határozatával, tankolási szabályok megsértése fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, fegyelmi eljárást rendelt el a felperessel szemben. Egyidejűleg a fegyelmi eljárást felfüggesztette, mivel a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése más hatóság hatáskörébe tartozik.

A 2013. február 5-én meghozott ítéletével a felperest mint I. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett szolgálati visszaélés vétsége miatt pénzbüntetésre és egy évre zászlósi rendfokozatba visszavetésre ítélte. Az ítélet indokolása szerint a vádlottak 2011. október 26-án és november 11-én tankoltak, melynek során a felperes a szolgálati gépkocsi hátsó üléssoránál elhelyezett, pontosan meg nem állapítható fajtájú edénybe tankolt néhány liter benzint, majd a nevére szóló üzemanyagkártyával a kitöltött teljes üzemanyag mennyiséget kifizette. A felperes a két alkalommal megszerzett ismeretlen, de szabálysértési értéket meg nem haladó mennyiségű benzint a rendőrkapitányságon nem adta le. A a 2014. január 29. napján meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű vádlott felperes vonatkozásában helybenhagyta.

A vezetője 2014. március 18-án elrendelte a fegyelmi eljárás folytatását, annak kivizsgálásával főhadnagyot bízta meg. A vizsgáló 2014. március 18-án értesítette a felperest, hogy fegyelmi eljárás alá vontként történő meghallgatásának időpontja 2014. március 24-én 10 óra. A felperes az értesítést még ezen a napon átvette. A vizsgáló 2014. március 21-én kelt hivatalos feljegyzése szerint a felperes meghallgatása 2014. március 24-ére került kitűzésre, azonban nevezett jelezte, hogy hamarabb meg tud jelenni, így meghallgatására 2014. március 21-én került sor. A szóbeli értesítésről a feljegyzést a felperessel a vizsgáló nem íratta alá, annak elfogadásáról a meghallgatási jegyzőkönyvben nem nyilatkoztatta. A vizsgáló a felperes meghallgatása előtt felhívta a figyelmét, hogy nem köteles az ügy érdemére nyilatkozatot tenni, illetőleg jogi képviselőt vehet igénybe. Felperes a meghallgatásakor előadta, hogy a terhére rótt cselekményt nem követte el, a rendőrségtől nem tulajdonított el üzemanyagot, a bírósági ítéletet feltételezésekre, elképzelésekre alapozták, a szolgálati gépjárműnél üzemanyag túlfogyasztás nem volt kimutatható. A szolgálati gépkocsik üzemeltetéséről avezetőjének 6/2012. (V. 23.) számú intézkedése rendelkezik, azt vele 2012. június 6-án ismertették, ezt megelőzően nem volt tudomása arról, hogyan és milyen módon van előírva a szolgálati gépkocsik tankolása. Felperes 2014. március 21-én a 2014. március 24-étől 28-áig tartó időszakra szabadságot kért, amelyet számára engedélyeztek.

Az alperes a 2014. április 11. napján kelt határozatában, tankolási szabályok megsértése fegyelemsértés elkövetése miatt, a felperest szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítéssel sújtotta. A határozat indokolása tartalmazta, hogy a felperes ellen azért indult fegyelmi eljárás, mert 2011. október 26-én és november 11-én üzemanyagtöltő állomáson a szolgálati gépkocsiba történő üzemanyag tankolásakor nem a szabályoknak megfelelően hajtotta végre az üzemanyag vételezését. A akkori vezetője 2012. január 23-én feljelentést tett a A 2014. január 29-én meghozott jogerős ítéletével a felperest folytatólagosan elkövetett szolgálati visszaélés vétsége miatt pénzbüntetésre és egy évre a zászlósi rendfokozatba való visszavetésre ítélte. A fegyelmi eljárás során a felperes a terhére rótt fegyelemsértést nem ismerte el, úgy nyilatkozott, hogy nem tulajdonított el üzemanyagot a rendőrségtől, a bírósági ítéletet feltételezésekre, elképzelésekre alapozták. A fegyelmi eljárás során az ítéletben megállapítottak a továbbiakban nem vitathatók. Az eljárás alá vont személy a fegyelemsértést azzal a magatartásával követte el, hogy nemcsak a szolgálati gépkocsi üzemanyagtartályába tankolt, hanem külön edénybe is vételezett üzemanyagot, azonban a teljes tankolást a szolgálati gépjárműre kiállított üzemanyagkártyával fizette ki. Cselekményével megvalósította a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 11.§ (1) bekezdésébe ütköző és a Hszt. 68.§ (1) bekezdés b) pontja szerint minősülő tankolási szabályok megsértése fegyelemsértést. A határozat rögzítette, hogy az állományban eltöltött szolgálati idő alapján a felperes kellő mértékű tapasztalatot szerzett a szervezet működése vonatkozásában, előtte ismertek voltak a szervezeti célok. A fegyelmi jogkör gyakorlója figyelemmel volt a cselekmény tárgyi súlyára. E körben rögzítette, hogy a cselekmény rendkívüli mértékben demoralizáló hatással bírt és bír a szolgálati fegyelemre, jelentősen csökkentené a rendőrségbe, azon belül is a vetett közbizalmat, a munkatársak szakmai és erkölcsi tartását is jelentős mértékben erodálná, és sértette a rendőri hivatás etikai alapelveit is.

A vezetője a 2014. március 13-án meghozott határozatával a vezetőjének határozatát helybenhagyta és a felperes panaszát, mint alaptalant elutasította. A határozat indokolása szerint a lefolytatott eljárás során a körülmények, bizonyítékok feltárásra kerültek, az elsőfokú határozat érdemben megalapozott. A határozat tartalmazta, hogy a felperes cselekménye a rendőrségbe vetett közbizalmat veszélyeztette.