BH 2011.10.269 A jogos védelem a cselekmény társadalomra veszélyességét kizárja. Formailag a garázdaság bűncselekményének törvényi tényállásába illeszkedő cselekményben sem állapítható meg a testi épsége ellen intézett jogtalan támadás ellen - a jogos védekezés kereteit túl nem lépve - védekező személy bűnössége [Btk. 22. § f) pont, 29. § (1) bek., 271. §].

A katonai tanács ítéletével bűnösnek mondta ki M. N. polgári személy V. r. terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében. Ezért őt 5 hónapi börtönbüntetésre ítélte és egyben elrendelte a korábbi büntetőügyében kiszabott - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - 6 hónapi börtönbüntetése végrehajtását.

Védelmi fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla végzésével az elsőfokú ítéletet - az V. r. terhelt tekintetében - helybenhagyta.

Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által sem változtatott - tényállás lényege a következő.

2003. szeptember 23. napján 22 óra körüli időben az - egymás társaságában ittas állapotba került - I., II. és III. r. terhelt együtt haladt a város egyik forgalmas útján. A II. r. terhelt bement az egyik üzlethelyiség melletti kapualjba, ahol vizelni kezdett. Egyidejűleg az üzlethelyiség bejáratánál tartózkodott a IV. és az V. r. terhelt, valamint V. L. és az üzlet két alkalmazottja, M. Gy. és M. Zs.

A II. r. terhelt vizelés közben rákérdezett az V. r. terheltre, hogy "mit nézel?", mire az V. r. terhelt azt válaszolta, hogy "nem nézek semmit, de mi a probléma?". Ezt követően a II. r. terhelt az V. r. terhelt felé indult, akit mellbe rúgott. Ők ketten dulakodni kezdtek, melynek során az V. r. terhelt a kezével leszorította a II. r. terhelt fejét. Majd kölcsönösen egymást tettleg bántalmazták, a II. r. terhelt egyszer ököllel megütötte az V. r. terhelt arcát, aki kétszer ököllel fejen ütötte, illetve jobb térdével nagy erővel a testén megrúgta a II. r. terheltet.

Időközben a földre került verekedőkhöz odaért az I. és a III. r. terhelt, akik bekapcsolódtak a verekedésbe. Ennek során a III. r. terhelt ököllel többször megütötte és megrúgta az V. r. terheltet, aki ugyancsak megütötte és megrúgta a III. r. terheltet. Mindezek láttán M. Zs. rendőrért kiáltott, és a verekedők szétválasztásához M. Gy.-t hívta segítségül. Az I. r. terhelt M. Gy.-t ököllel kétszer megütötte, aki ettől földre került, ahol őt az I. r. terhelt kétszer megrúgta.

Ekkor a IV. r. terhelt is bekapcsolódott a verekedésbe és - az V. r. terhelttel verekedő - III. r. terheltet egyszer fejbe rúgta, a II. r. terheltet pedig kólás üveggel leütötte. Ezután a IV. r. terhelt a helyszínről elfutott és az őt üldöző I. és III. r. terhelt elől elrejtőzött. Időközben a II. r. terhelt is távozott a helyszínről, a kiérkező rendőrök az I. és a III. r. terheltet feltartóztatták.

A terhelteknek az éjszakai órában, nyílt utcán tanúsított erőszakos jellegű, verekedő magatartása alkalmas volt arra, hogy más személyekben megbotránkozást, riadalmat keltsen. A verekedés során

- az I. r. terheltnél testi sérülés nélkül, mindkét állkapocs szögletének és rágóizomzat tájékának nyomásérzékenysége;

- a II. r. terheltnél 8 napon belül gyógyuló a tarkó tájékán 3 cm-es zúzott bőrsebzés és vérömleny formájában jelentkező lágyrész duzzanat;

- az V. r. terheltnél 8 napon belül gyógyuló bal arcfelének duzzanata és lágyrész zúzódása, a felső fogsor két metsző fogának traumás eredetű meglazulása következett be.

Az első fokon eljárt bíróság jogi értékelése szerint az

V. r. terhelt jogos védelmi helyzetben cselekedett mindaddig, amíg az őt különösebb ok nélkül megrúgó és megütő II. r. terheltet a további bántalmazás elkerülése érdekében leszorította. Az V. r. terhelt ezt követő azon cselekvőségét azonban, miszerint a földön a II. r. terhelttel dulakodott, őt a fején két alkalommal megütötte, illetve testét a jobb térdével nagy erővel megrúgta, továbbá a

III. r. terheltet szintén megütötte és megrúgta, kihívóan közösségellenes, riadalmat keltő erőszakos magatartásnak értékelte a bíróság, mellyel az V. r. terhelt a garázdaság bűntettét megvalósította.

A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság álláspontjával egyetértve, az ítélkezési gyakorlatra hivatkozva - kifejtette, hogy az egymást kölcsönösen bántalmazók nem hivatkozhatnak jogos védelmi helyzetre, mivel valamennyien a jogtalanság talaján állnak. Miután pedig az V. r. terhelt az általa elhárított jogtalan támadást követően is folytatta a verekedést, ezért e cselekvősége tekintetében a jogos védelmi helyzet, mint büntethetőséget kizáró ok nem állapítható meg.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az V. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt felmentés érdekében. Az indítvány álláspontja szerint az eljárt bíróságok anyagi jogszabályt sértettek, amikor nem állapították, meg, hogy az V. r. terhelt végig jogos védelmi helyzetben cselekedett.