BH 2003.3.126 I. A választottbírósági kikötés érvényessége körében irányadó szempontok [1994. évi LXXI. tv (továbbiakban: Vbtv.) 3. § (1) bek. a), b) és c) pont, 5. § (1)-(3) bek., Pp. 41. § (1) bek. a) pont].

II. Választottbírósági szerződés tárgyát adó ügyben nincs helye a keresetlevél választottbírósághoz való áttételének, hanem a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani [Vbtv. 8. § (1) és (2) bek.].

III. Ha az egységes pertársak közül csak az egyik kötött választottbírósági szerződést, az vele szemben betarthatatlannak minősül. Valamennyi egységes pertárssal szemben a rendes bíróságnak kell eljárnia [Pp. 51. § a) pont].

IV. Pergazdaságossági szempontok, illetve az a tény, hogy a választottbírósági eljárásra tartozó jogvitákkal egy nem választottbírósági eljárásra tartozó jogvita szorosan összefügg, nem adnak alapot a választottbírósági eljárás mellőzésére [Vbtv. 5. § és 8. §].

A felperesek mint vevők és az I. r. alperes mint eladó 2000. április 27-én adásvételi szerződést kötöttek, melynek tárgya a B.-i 4323 számú tulajdoni lapon 9853 hrsz. alatt felvett, egy hektár 9829 m2 területű ingatlannak az I. r. alperes mint eladó tulajdonát képező 5345/14400-ad tulajdoni hányada volt. A szerződés 8.1 pontjában a felek megállapodtak abban, hogy "bármely, a jelen szerződésből keletkező esetleges vita eldöntésére" alávetik magukat a Budapesti Ügyvédi Kamara mellett működő Eseti Választottbíróság kizárólagos hatáskörének és illetékességének, tudomásul véve, hogy a Választottbíróság a saját eljárási szabályzata szerint jár el.

A felperesek a Fővárosi Bírósághoz 2001. június 6-án benyújtott keresetükben több kereseti kérelmet terjesztettek elő. Kérték, hogy a bíróság állapítsa meg a következőket:

1) A C. Kft. I. r. alperes és közöttük mint felperesek között 2000. április 27-én érvényes ingatlan-adásvételi szerződés jött létre.

2) A II. r. alperes O. E. mint elővásárlási jog gyakorlására jogosult nem tett érvényes elfogadó nyilatkozatot a szerződés 7.3 pontjában meghatározott elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidőn belül. Ezért az ingatlan- adásvételi szerződés hatályba lépett.

3) Az I. r. alperes a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését tulajdonilap-másolat felmutatásával lett volna köteles igazolni, s ez tette esedékessé a teljes vételár kifizetését.

4) Az eladó, I. r. alperes részéről bejelentett elállás nem jogszerű, az adásvételi szerződést nem szüntette meg.

5) Az érvényes adásvételi szerződés alapján az eladó I. r. alperes a szerződésben meghatározott ingatlanhányad tulajdonjogát köteles átruházni a felperesekre - a bírói letétben lévő vételár hátralék egyidejű átvétele mellett.

6) Az I. és II. r. alperesek között 2001. január 2-án létrejött adásvételi szerződés érvénytelen, mert az I. r. alperes az ingatlanilletőség tulajdonjogát már a felperesekre átruházta.

Végül - sorszám megjelölése nélkül - a felperesek kérték az I. r. alperes kötelezését arra, hogy adja ki a tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas okiratot, illetve hozzájáruló nyilatkozatot. Kérték a II. r. alperes kötelezését a fentiek tűrésére.

Az elsőfokú bíróság a 2001. július 9-én kelt 2. sorszámú végzésében a felperesek keresetét a felperesek és az I. r. alperes között 2000. április 27-én létrejött adásvételi szerződés érvényessége (1. pont), a szerződés hatályossága (2. pont), az I. r. alperes elállása jogszerűtlenségének megállapítása (4. pont), valamint a szerződés teljesítése (5. pont) iránti kérelmek vonatkozásában idézés kibocsátása nélkül elutasította. Határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy a felperesek és az I. r. alperes között létrejött adásvételi szerződés 8.1 pontja értelmében a szerződő felek a szerződéssel összefüggésben keletkező, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével, értelmezésével kapcsolatosan kialakuló jogvitájuk elbírálására kikötötték a Budapesti Ügyvédi Kamara mellett működő Eseti Választottbíróság kizárólagos hatáskörét. A felperesek keresetlevelükben vitatták, hogy a jelen per választottbírósági eljárásra tartozna. Arra hivatkoztak, hogy a választottbírósági kikötés a szükséges formai kellékekkel - ügyvédi ellenjegyzés, tanúk aláírása - nem rendelkezik, valamint a per lefolytatásához szükséges a II. r. alperes perben állása, aki azonban a választottbírósági eljárásnak nem vetette alá magát.

Az elsőfokú bíróság a felpereseknek a választottbírósági kikötéssel kapcsolatos érvelését nem fogadta el. Úgy foglalt állást, hogy a felperesek és az I. r. alperes az adásvételi szerződésben a Vbtv. 5. §-a (3) bekezdésének megfelelő választottbírósági szerződést kötöttek, mivel a Vbtv. csak a választottbírósági szerződés írásba foglalását követeli meg, annak teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalását nem. Ezért a Vbtv. 8. §-ának (1) bekezdése alapján, azoknak a kereseti kérelmeknek a tekintetében, melyekre a felperesek és az I. r. alperes választottbírósági szerződése kiterjed, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az egyéb - az alperesek között létrejött szerződés érvényességével kapcsolatos - kereseti kérelem tárgyában az elsőfokú bíróság a hatáskörét megállapította.

Az elsőfokú bíróság végzésének az egyes kereseti kérelmeket idézés kibocsátása nélkül elutasító rendelkezései ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be. Ebben - tartalma szerint - elsődlegesen a végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a kereseti kérelmek érdemi vizsgálatára történő utasítását kérték. Másodlagosan - az idézés kibocsátása nélküli elutasítás helyett - a kereset áttételét kérték az Eseti Választottbírósághoz.

A fellebbezésben kifejtett - a keresetlevélben már ismertetett - álláspontjuk szerint a felperesek és az I. r. alperes között létrejött választottbírósági szerződés nem érvényes, mert a formai követelmények tekintetében nem felel meg a Pp. 41. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek. Véleményük szerint a perbeli szerződésre a Vbtv. 5. §-a nem vonatkozik, miután ez csak a Vbtv. 3. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott esetre - a szerződést megkötő felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy és a jogvita e tevékenységgel kapcsolatos - alkalmazható.

A felperesek ismételten hivatkoztak arra, hogy az ügyben szükséges olyan személyek perben állása, akik a választottbírósági szerződésnek nem részesei. Az I. és II. r. alperesek közötti szerződés érvényességét csak a felperesek és az I. r. alperes közötti jogvita eldöntését követően vizsgálhatja a bíróság. A két ügy azonban szorosan összefügg, s a pergazdaságosság is azt követeli meg, hogy azokat egyben tárgyalják. A felperesek és az I. r. alperes között létrejött szerződés hatályosságának a megállapítását is kérték [kereseti kérelem 2.) pontja] ez a jogvita az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs - jelen per II. r. alperese - perben állása nélkül nem dönthető el. A II. r. alperesre pedig a választottbírósági kikötés nem vonatkozik.

Kereseti kérelmük arra is kiterjedt, hogy a bíróság kötelezze az I. r. alperest a felperesek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas hozzájáruló nyilatkozat kiadására, illetve arra, hogy a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolja. Jognyilatkozat pótlására a Választottbíróság nem kötelezheti az I. r. alperest. Így a felperesek számára méltánytalan sérelemmel járna, ha ezt a követelésüket csak külön perben, további időveszteséggel érvényesíthetnék az I. r. alperessel szemben.