A Kúria Mfv.10628/2013/4. számú precedensképes határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [83/1987. (XII. 27.) MT rendelet (Rjr.) 1. §] Bírók: Farkas Katalin, Magyarfalvi Katalin, Zanathy János

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.III.10.628/2013/4.szám

A Kúria a Makra Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Makra Virginia ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 2.M.106/2013. szám alatt indított és a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. július 8-án kelt 2.M.106/2013/9. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.106/2013/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes 2006. szeptember 1 óta rokkantsági járadékban részesült. A Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a 2012. június 14. napján kelt számú határozatával a felperes rokkantsági járadékát 2012. augusztus 1. napjától megszüntette, mert az össz-szervezeti egészségkárosodása 2012. június 1. napjától nem érte el a 80%-os mértéket. A Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság az igénylő fellebbezése folytán eljárva a 2012. december 19. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot az igénylő össz-szervezeti egészségkárosodásának 73%-os mértéke, valamint az NRSZH másodfokú orvosi bizottság véleményén alapuló szakhatósági állásfoglalás alapján helybenhagyta.

A Pécsi Munkaügyi Bíróság a másodfokú társadalombiztosítási határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Megállapította a bíróság, hogy a felperes a rokkantsági járadék megállapításakor a rokkantsági járadékról szóló 83/1987.(XII.27.) MT rendelet (a továbbiakban: MTr.) hatálya alá tartozott, az alól utóbb nem került ki: 25. életéve betöltése előtt munkaképtelenné vált, részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg. Az MTr. 1. § (1) bekezdése a jogosultságot egyrészt az igénylő meghatározott életkor (25. életév) előtt bekövetkezett teljes munkaképtelenséghez, másrészt más nyugellátásra való jogosultság hiányához köti. E rendelkezés a jogosultsághoz szemben az 1997. évi LXXXI. törvénnyel szabályozott rokkantsághoz kötött nyugellátásokkal többletfeltételként a munkaképesség-csökkenés meghatározott életkor előtti bekövetkeztét kívánja meg. Az orvosi bizottságok által adott szakvélemények az MTr. 1. § (1) bekezdésének munkaképességre vonatkozó feltételét (25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált) nem érintették, jogosultságát az állapotjavulás nem befolyásolta, ezért az ellátás megszüntetésére az MTr. 1. § (1) bekezdés első fordulatában írt feltétel hiánya miatt nem kerülhetett sor.

A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását kérte az MTr. 1. § megsértésére hivatkozva. Álláspontja szerint a rokkantsági járadék hasonlóan a többi egészségkárosodáson alapuló ellátáshoz, meghatározott egészségkárosodás fennállása esetén folyósítható, a jogszabály tartalmával ellentétes az, hogy a jogosultság az egészségkárosodásban bekövetkezett javulás ellenére fennáll. Az alperesével egyező jogértelmezést az Mfv.K.IV.10.032/2008/4. számú, ellentétes értelmezést az Mfv.III.10.664/2008/5. számú ítélet tartalmaz. Az előbbi ítéletben foglaltaktól való eltérés a jogalkalmazást elbizonytalanította.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában való fenntartását kérte arra hivatkozva, hogy a munkaügyi bíróság jogszabálysértés nélkül, megalapozottan döntött a keresetről.