A Fővárosi Törvényszék K.30568/2012/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 13. §, 52. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 165. §, 170. §, 178. §] Bíró: Rák-Fekete Edina

Fővárosi Törvényszék

4.K.30.568/2012/5.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Gál Andor ügyvéd (cím.) által képviselt felperes neve (felperes címe) a dr. Posztós Mónika jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím.) alperes ellen helyi adó ügyben hozott közigazgatási határozat (hivatkozási szám: 05-523/2007.) bírósági felülvizsgálata iránti indított perében bíróság meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 186 624 (száznyolcvanhatezerhatszázhuszonnégy) forint kereseti illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 40 000 (negyvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincsen.

INDOKOLÁS

A felperes a ... helyrajzi számú, természetben a cím alatti 600 m2 alapterületű tárónak és 40 m2 alapterületű istállónak és a ... helyrajzi számú, természetben a cím alatti 1280 m2 tárónak ½ arányban tulajdonosa, ½ arányban haszonélvezője. A felperes a 2003. február 14. napján kelt 2003.évi építményadó bevallásában a fenti ingatlanok összesített alapterületét (1280 m2) a VI. adómentességek rovat 3. pontjában - az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy ezekhez kapcsolódó tároló épület megjelölés alatt - tüntette fel.

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Adóügyi Irodája a 2006. augusztus 30. napján kelt III-1663/4/2006 számú határozatával a felperes terhére építményadó adónemben 2004. évre 812 160 forint, 2005. évre 1 036 800 forint, 2006. évre 1 261 440 forint, összesen 3 110 400 forint építményadó megfizetését írta elő, valamint 1 555 200 forint adóbírságot és 445 735 késedelmi pótlékot állapított meg. A határozat indokolása szerint a vájt pince megfelel a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 45/1995. (XII. 18.) Ör. számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 5. § (1) bekezdése szerinti építmény fogalomnak és az Ör. 26. § (6) bekezdése szerint épületnek minősül.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. június 15. napján kelt 05-523/2007. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 6. pontja alapján a felperesi ingatlanok épületnek minősülnek és építményadó kötelesek. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak a gombapincék kapcsán kialakított joggyakorlatára, eszerint az építmény fogalmába minden ember alkotta létesítmény beletartozik, akkor is ha a földfelszín alatt található és ha annak kialakítása nem a szokványos építési tevékenység útján történt. Idézte a Htv. 13. § h) pontját és az azzal megegyező Ör. 7. § f) pontját és rámutatott, hogy a tárgyi ügyben nem teljesül az a jogszabályi feltétel, hogy az adóalany az épületet rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, hiszen a felperes maga nyilatkozott arról, hogy a tárgyi ingatlanokat haszonbérletbe adta, ezért az a jogszabályi feltétel nem teljesül, hogy a felperes közvetlenül maga végez állattartási, növénytermesztési tevékenységet. Az alperesi határozat szerint az adóbírság és a késedelmi pótlék előírására jogszerűen, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 165. § (1), (4), 170. § (1), (2), 171. § (1), (3) bekezdései alapján került sor.

A felperes az alperesi határozattal szemben keresetet terjesztett elő, kérte az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, perköltség iránti igénnyel élt. Keresetében hangsúlyozta, hogy az eljárás tárgya táró és nem pince, ezért a Legfelsőbb Bíróság pincére vonatkozó esetei a perbeli tárókra nem vonatkoztathatók. Rögzítette, hogy a táró megszűnt föld alatti kőbánya, amely bányászás útján jött létre, ismérvei pedig az épület törvényi fogalmával nem egyeznek meg, ezért azt épületnek minősíteni és ezzel építményadó tárgyává tenni műszakilag és a Htv. szerint jogilag is nyilvánvalóan nem lehet. A per tárgyát képező tárók a Htv. 13. § h) pontja alapján is mentesülnek az építményadó alól, mert haszonbérlőjük azokat gombatermesztésre használja. Hivatkozott a Ptk. 454. §-ban foglaltakra és kiemelte, hogy a Htv. 13. § h) pontja alapján a perbeli ingatlanokat a mezőgazdasági tevékenység folytán tárgyi adómentesség illeti, tehát személyhez kapcsolni, attól függővé tenni nem lehet. Méltánytalannak tartotta, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató tulajdonos mentes az építményadó alól, viszont az idős tulajdonos aki mezőgazdasági tevékenységet önállóan folytatni már nem képes, ezért adóztatják. Az adóbírsággal és a késedelmi pótlékkal kapcsolatban rögzítette, hogy felhívásra, határidőben bevallást tett a tárókról. Az adóhatóság a bevallás alapján állapította meg az építményadó kötelezettséget, így az adó megállapítása kivetéssel történt, ezért adókülönbözet nem keletkezett és adóbírság sem állapítható meg. Álláspontja szerint késedelmi pótlékot csak a jogerősen megállapított adó késedelmes megfizetése esetén kell fizetni.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak a gombapincékkel kapcsolatban kialakított joggyakorlatára. Kifejtette, hogy jelen esetben a felperes nem maga végzi a mentesség alapjául szolgáló tevékenységet, ezért a mentességnek a Htv. 13. § h) pontja a feltétele nem teljesült.

A kereset nem alapos.

A bíróság a közigazgatási határozatot az Art. 143 §-a, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 324. § (2) bekezdésének a) pontja és a 339/A. §-a értelmében a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján, a kereset és az ellenkérelem keretei között vizsgálta felül, a tényállást a peres felek nyilatkozatai, valamint a közigazgatási és peres iratok tartalma alapján állapította meg.

A Pp. 339. § (1) bekezdése értelmében ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.

A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1/2011. (V.9.) KK véleménye szerint a fél a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti; keresetében anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. E zekben a perekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja: a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. Ugyanakkor a közigazgatási ügy tárgyával közvetlen összefüggésben nem lévő eljárási szabálysértés is kihathat az ügy érdemére. A hatósági határozatok tekintetében a Ket. 111. § (1) bekezdése e kérdésről kifejezetten is rendelkezik, e vélemény szerinti értelmezés azonban valamennyi közigazgatási perre irányadó.