A Kúria Kfv.35544/2016/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Szabályszerűen tagadja meg az adóhatóság az adólevonási jog gyakorlását attól a számlabefogadótól, amely - annak ellenére, hogy az ügylet tekintetében szabálytalanságra utaló körülmények merültek fel - nem teszi meg az észszerűen elvárható intézkedéseket annak érdekében, hogy áfacsalás részesévé ne váljon.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.544/2016/5.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter tanácselnök, előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla bíró, Huszárné Dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Ifkovics József Ügyvédi Iroda (fél címe)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (alperes címe)

Az alperes képviselője: dr. Iván Beáta jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozatok: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.K.32.059/2015/19. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.K.32.059/2015/19. számú ítéletét - az indokolás módosításával - hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 217.900 (kétszáztizenhétezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú adóhatóság általános forgalmi adó adónemben ellenőrzést végzett felperesnél 2013. március-április-május hónapokra vonatkozóan. A vizsgált időszakban felperes elsődlegesen fémszerkezet gyártásával foglalkozott. Az elsőfokú hatóság vizsgálta azt a havi 1 db számlát, amelyet a Ny. Kft. (a továbbiakban: számlakibocsátó) bocsátott ki felperes részére állórész ház hegesztés tartalommal. A munkavégzésre felperes területén került sor, alapvetően felperes által biztosított eszközökkel.

[2] Felperes a számlakibocsátóval való kapcsolatfelvétel keretében bekérte a számlakibocsátó alapító okiratát (2012. június 28.), a cégbejegyző végzést (2012. július 10.), a bejelentett munkavállalókról szóló igazolást (2012. augusztus 1.) Ezek tükrében a számlakibocsátó élő adószámmal és több munkavállalóval rendelkezett. A munkavállalók egyike V. O. volt, akit felperes ügyvezetője, P. T. közel 10 éve ismert.

[3] A számlakibocsátó munkavállalói 2012. augusztus 29-én munka-és tűzvédelmi oktatáson vettek részt az erről kiállított dokumentum szerint. 2012. november 13-i számla azt igazolja, hogy felperes munkaruhát biztosított a számlakibocsátó munkavállalóinak, amelyre azért került sor, mert felperes telephelyét külföldi vevők is látogatják és a jó megítélést segíti a munkások egységes, rendezett megjelenése.

[4] Felperes a befogadott számlák alapján levonható általános forgalmi adót számolt el. Mindhárom számlához vállalkozási szerződés és teljesítési igazolás került csatolásra. A szerződéseket és a teljesítési igazolásokat a számlakibocsátó részéről V. O. írta alá, aki a a számlakibocsátó tulajdonosától és ügyvezetőjétől, Ny. Gy-tól 2012. augusztus 2-án kapott meghatalmazást a felperessel kapcsolatos jogviszonyban nyilatkozatok megtételére, számla kiállítására, készpénz átvételére.

[5] Felperes mindegyik alkalommal a számlakibocsátó új tulajdonosának és ügyvezetőjének, G. Zs-nak az .. banknál vezetett lakossági folyószámlájára teljesítette az átutalást a szerződésben meghatározott díj áfával növelt összegének körülbelül 10%-kal alacsonyabb mértékével. Az átutalás a márciusi számla tekintetében egy nappal megelőzte a számlában feltüntetett teljesítési időpontot; a többi esetben az átutalás a teljesítést és a teljesítésigazolást követően történt.

[6] Felperes G. Zs. 2012. december 3-án kelt, cégszerű aláírással ellátott kérelmének megfelelően teljesített az előbbi számlára. A számlakibocsátó pénzforgalmi számlája 2012. december 1-jén megszűnt; székhelyszolgáltatási szerződése 2012. december 28-án anélkül járt le, hogy a számlakibocsátó gondoskodott volna másik székhelyről.

[7] A számlakibocsátó 2013 januárjában beadta a 2012. decemberi áfa bevallást. Ezt követően áfabevallást nem nyújtott be. Beadta továbbá 2013 márciusában a 2013. februári munkáltatói szja-járulék bevallást. Ezt követően bevallást nem nyújtott be.

[8] A számlakibocsátót - a vele szemben folytatott eljárásban - az adóhatóság ellenőre 2013. január 14-én személyesen eljárva a székhelyén nem találta, ügyvezetőjét levélben nem találta. Az adóhatóság a számlakibocsátó adószámát 2013. március 29-én felfüggesztette, majd 2013. május 3-án törölte. Bejelentett munkavállalóval a vizsgált időszakban már nem rendelkezett.

[9] Az elsőfokú adóhatóság a fenti tényekre alapított határozataiban megtagadta felperes adólevonási jogát mindhárom számla tekintetében. A 3621576925 számú határozatában a felperes terhére 1.030.000 Ft adókülönbözetet, a 3621576871 számú határozatában 1.149.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, illetőleg 574.000 Ft adóbírságot írt elő.

[10] Az indokolás szerint semmilyen tény, körülmény nem utal arra, hogy a számlakibocsátó valós gazdasági tevékenységet folytatott volna. Nem igazolható ugyanis, hogy rendelkezett azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek szükségesek voltak a számlában feltüntetett gazdasági esemény teljesítéséhez. Az elsőfokú adóhatóság álláspontja szerint felperestől elvárható lett volna, hogy ne hagyatkozzon a 2012 nyarán beszerzett iratokra; meg kellett volna győződnie az ügyletekhez közelebbi időpontban is arról, hogy a számlakibocsátó képes a teljesítésre. Az elsőfokú adóhatóság hivatkozott arra, hogy a Kúria korábbi döntéseiben egyértelműen leszögezte, hogy a törvényes működés jelét sem mutató, évek óta elérhetetlen cég nem létező, fiktív cégnek minősíthető, amely nem állíthat ki hiteles számlát.